Hertz, Joseph Herman: Zsidó Biblia. Mózes öt könyve és a Haftárák 1. Genezis - Zsidó Biblia 1. (Budapest, 2013)
Genezis magyarázatokkal - II. Nóé
GENEZIS—Nóé 105 bosszúálló csoportja helyett, akik rosszindulatúak egymással szemben és rosszindulatúak az emberekkel szemben, a bibliai változat az Egy Legmagasabb Istenről szól —, aki szent és bánásmódjában az emberrel szemben igazságos. Ellentétben babilóni párhuzamához a héber vízözön-elbeszélés annak az örök igazságnak a hirdetése, hogy az emberi társadalom alapja az igazság és hogy minden társadalom, amely nélkülözi az igaz ságot, megérdemli a pusztulást és okvetlenül el is pusztul. Nóé megmenekül, de nem mennyei szeszély következtében, vagy mert az Istenek kegyence, vagy mert ő ״rendkívül okos“ volt. hanem mert igaz és jámbor volt az ö züllött nemzedékében. Olyan ember, aki méltó volt Isten kegyelmére épúgy, mint arra, hogy új korszakot nyisson meg az emberiség történetében. Áthidalhatatlan szakadék választja el a hibliai vízözön-elbeszélést a babilónitól. A közöttük fennálló lényegbevágó erkölcsi különbség elismerést nyert még azoknál is, akik egyébként nem egészen elfogulatlanok a Bibliával szemben. ״A bibliai vízözönelbeszélésben igazi erő rejlik, hogy felrázza a világ lelkiismeretét, és ezzel a nevelő és erkölcsi célzattal íródott. Ennek pedig nincsen nyoma a biblián kívüli vízözön-mondákban“ (A. Jeremias). Az aszíriológusok szerint ennek az elbeszélésnek babilóni változatát Ábrahám korában jegyezték fel. Tehát ismeretesnek kellett lennie lényegében Izráel fiai előtt Kánaánban és később Egyiptomban. De abban a formában, amelyben — Isten gondviselése által — az ősatyák azt utódaiknak továbbították, meg volt tisztulva minden oda nem illő elemtől és az Egyisten örök igazsága érvényesülésének hirdetője lett. ״A babilóni párhuzam csak arra szolgál, hogy az összehasonlítás által világosabban lássuk Izráel Isten-eszméjének egyedülálló nagyságát, mely megtisztította és átformálta az ősi vízözön-hagyománynak legvisszatetszőbb és legcsúnyább elemeit is“ (Gunkel). D) Van-e két ellentétes elbeszélés a teremtésről és a vízözönről a Bibliában ? Azok a tudósok, akik az úgynevezett ״bibliakritikusokhoz“ tartoznak, azt állítják, hogy a Bibliában a vízözön elbeszélést jóval Mózes után jegyezték fel. Az összes Ellentétes aroheológiai bizonyítékoknak ellenére azt állítják, hogy Dávid kora előtt az írás művészete nem volt ismeretes Izráelben. Mint minden primitív népnek, Izraelnek is lehettek bárdjart és regősei.
