Zöld Sasok (1990-2005)
1993 / 4.
MELLÉKLET 5 GÓL© GÓL© GÓL ©GÓL© GÓL © GÓL © GÓL© GÓL© GÓL© GÓL© GÓL ° Nagy Béla: G LTÁRLAT o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 O 0 O 0-I o 0 o 0 O 0 O 0 O 0 o 0 O 0 A magyar válogatott első gólját, az akkor 19 éves Borbás Gáspár szerezte. A sporttörténeti tett a korabeli sportsajtóból idézve: „Az első negyedóra után a prágai kapu hálójában a labda fennakadt. Károly rúgja a labdát bal felé, s a résen álló Borbás menthetetlenül rendeltetési helyére juttatta.” Mindez 1903. április 5-én a Millenáris pályán történt... A meccset párszáz néző látta és Borbás „történelmi” gólját udvarias taps köszöntötte. Kilenc évtized múltán ismét taps várható a Millenárison. A tervek szerint 1993-ban a Fradi futballmúzeum kezdeményezésére emléktáblát avatnak a magyar válogatott első góljának a helyszínén... * Az első osztrák-magyart Budapesten a Margit-szigeten tartották! Az ősi ellenfél elleni első magyar gólt Pokorny József (FTC), a csapat középcsatára szerezte. A „szigeti gól” szerzője egyébként 1904-ben magyar gólkirály volt. * Az 1906 novemberében játszott osztrák-magyaron Schlosser Imre megszerezte első válogatottbeli gólját. „A II. félidő 9. percében Sebestyéntől Horvát- hoz, innen Schlosserhez került a labda, s ez utóbbi gólba juttatta.” A következő két évtizedben ez sokszor megismétlődött. Schlosser nevétől hangosak voltak a futballpályák, a kor koronázatlan fut- ballkirályának tekintették. A köznyelv még utcát is nevezett el róla... * Három gólt a magyar válogatottban legelőször Horváth József szerzett. 1907. április 7-én a Millenárison a magyarok első, harmadik és ötödik gólját szerezte a csehek ellen. Az első igazi „mesterhármas” is a Millenárison született. 1908. április 5-én Károly Jenő (MTK) az utolsó három gólt „zsinórban” szerezte, szintén egy cseh-magyaron. Az első rhagyar győzelem Bécsben arról is nevezetes, hogy külföldön ekkor ért el először három gólt magyar játékos. Mindez a kor nagy sztárja Schlosser nevéhez fűződik. Igaz, hogy kétszer is „csak” tizenegyesből talált a kapuba... Ő lőtte az első, a harmadik és a negyedik gólt - tehát ez nem volt mesterhármas. (1909. május 2.) Külföldön az első magyar mesterhármas - ki hinné? - Párizs külvárosában Charenton- neau-ban született az 1911. január 1 -jei Magyarország-Franciaország válogatott mérkőzésen. A magyarok 3-0-ra győztek és mindhárom gólt Schlosser Imre szerezte! Gól, gól, gól... A magyar válogatott javára az első 11 -est 1907. április 7-én a Millenáris pályán ítélték. A Magyarország-Csehor- szág mérkőzés állása ekkor 2-2 volt, így a büntetőből Schlosser a vezetést szerezhette volna. Volna, mert az első magyar 11-es kimaradt, Slózi kapufára lőtte a labdát! Az első 11 -es gólunk azonban mégis ekkor született: Molnár II. (UTE) nevéhez fűződik a sporttörténeti büntető értékesítése. A „sógorok” elleni összecsapásokon szintén 1907-ben mutatott a bíró először a 11-es pontra. 1907. november 3-án Károly Jenő belőtte az osztrákmagyarok első magyar 11-es gólját. Mindez a Millenárison történt, ahová az osztrákok a gólok „közvetítésére” postagalambokat is hoztak magukkal. így az első magyar 11-es gólról Bécsben postagalamb útján értesülhettek... * Az első magyar-olasz válogatott mérkőzést 1910-ben játszották. A mieink 6-1 - es győzelme nagy örömet keltett. Azonban az olaszok sem szomorkodtak - sőt az egyik gólról így áradoztak:- Az első félidőben olyan dolgot láttam, amit képzeletben sem hittem. A kapu előtt oldalról az egyik magyar játékos 30 méternyi távolságról lőtt a kapura és a labda a gólfa mellett sivítva a kapu oldalába állott meg. Ilyen szép gólt életemben nem láttam. Aki ezt a szép gólt szerezte, Weisz Ferenc (FTC), a jobbszélső volt. * Az 1911-ben játszott magyar-svájci meccsnek ritka nevezetessége: Schlosser Imre 45 perc alatt - a II. félidőben - öt gólt szerzett! 1911-ig a magyar válogatottban senkinek sem sikerült ennyi gólt lőni, „mesterötössel” pedig azóta is kevesen büszkélkedhetnek... Gól, gól, gól... A stockholmi olimpián a kiesett csapatok részére vigaszdíjat írtak ki. A magyar csapat első ellenfele Svédország tizenegye volt. A mieink 3-1 -re győztek, s mindhárom gólunkat Schlosser szerezte! Ez volt az első magyar mester- hármas világversenyen... * Az 1912-es olimpiát követően a magyar csapat a cári Oroszországba látogatott. Két meccset játszottak Moszkvában, amelyből a második volt a nevezetesebb. Méghozzá azért, mert ezen az 1912. június 14-i mérkőzésen egy tucat gólt rúgtak a magyar játékosok! Tehát ez volt a magyar válogatott első kétszámjegyű győzelme: Magyarország- Oroszország 12-0! Schlosser, a népszerű Slózi ekkor is elemében volt, hiszen a góloknak majd a felét rúgta. Hogy hogyan nem tudjuk, mert a találkozóról részletes tudósítást nem adtak. Az öt Slózi-gól viszont tény... * Most pedig idézzünk fel egy magyar akciót, amelynek végén gólnak örvendhettek a Bécsbe látogató magyar szurkolók. „A szabadrúgást Károly visszaröppenti nagy veszedelmére az osztrák kapunak, mely most ugyancsak bajba jut. Noll két ízben ment, de a felszabadító rúgás megint Károlyon akad meg, aki Borbáshoz küldi a labdát. Borbás egészen a kapuvonalig lefut, centerez. Bodnár (MAC) eléri és öt méterről a kapuba lő!” (1912. május 5.) * Pataki Mihály (FTC) a magyar csapat ifjú centercsatára Göteborgban mutatkozott be a válogatottban. Góllal és egy kihagyott gólhelyzettel. A gól: a II. félidő 23. percében Sebestyénhez kerül a labda, ki ismert trükkjével kicselezi a svéd védelmet és a hátvédek közül kiszökő Patakihoz tolja a labdát, ki azt közvetlen közelről a felső kapusarokba passzírozza.,. Gól, gól, gól... 1913 áprilisában kilenc FTC játékos került be abba a válogatottba, amely Bécsben vendégszerepeit! Különösen Patakit volt érdemes beállítani, hiszen a II. félidőben két perc alatt két gólt lőtt! A 30. percben egy jó átadást vágott a kapuba, majd a 31. percben „Borbás centerez, Schlosser átlépi a labdát, mire a kitűnő pozícióba helyezkedett Pataki gólt lő -!” A kritika egyébként Patakiról megállapította: „A vizes pályán nem brillírozhatott. Dicsérő szavak helyett csak annyit, hogy nála jobb magyar középcsatárunk nincs és nem is volt soha.” Patakival kapcsolatban még annyit, hogy a Hungária körúti pályán - szintén az 1913-as évben - ő szerezte a magyar válogatott első gólját. Egyébként az Üllői úton Bodnár, a MAC csatára talált először a kapuba... * 1915. november 7-én - szinte hihetetlen! - a magyar válogatott csak tíz emberrel kezdte meg a magyar-osztrák mérkőzést. Payer Imre ugyanis elkésett és a bírók nem várták meg amíg átöltözik. Aztán a harmadik percben ő is kifutott a pályára... Az Üllői úti pályán egyébként ekkor rúgott a magyar csapat ötnél több gólt a sógoroknak. * Schaffer (MTK) gólja az 1917-es osztrák-magyaron nem akármilyen publicitást kapott. íme a korabeli gól „tudósítás”: A magyar csapatért drukkoló tömeg lelkét megfekvő borulat még akkor sem foszlott szét, amikor az első magyar gólt jelezte a bíró füttye. A sokáig aggodalommal várt gól ugyanis nem volt olyan, amely hirtelen lelkesedést válthatott volna ki. A kapu előtti kavarodás eltakarta a labdát a nézők szeme elől és csak kevesen voltak, akik tisztán látták, hogy Schaffer labdáját Popovich már a gólvonal mögül küldte vissza a mezőnybe. * 1918 októberében a magyar csapat először győzött Bécsben 3-0-ra. A meglepően biztos győzelmet a bécsi publikum nehezen viselte el. A meccs után mind a játékvezetőt, mind a magyar játékosokat tettleg bántalmazták! Különösen kijutott a verés Payernek (FTC), akire két 11-es gólja miatt különösen nehezteltek. Lövései egyébként bombaként vágódtak a hálóba... * A svájci „retesznek” sem volt ellenszere a kapásgólok ellen. 1922-ben például csak így sikerült a magyaroknak egyenlíteni. Kertész II. élesen belőtt szögletét az előrehúzódó Blum Zoltán (FTC) kapásból lőtte a svájci kapuba. Óriási bomba lehetett, hiszen az egyik svájci védőjátékos kezet fogott a magyar gólszerzővel... * Egy Eisenhoffer (FTC) kapásgól Franciaországban is győzelmet ért. 1924-ben a két válogatott Le Havre-ban találkozott és az 1-0-ás győzelmet jelentő gólt Eizi kapásból bombázta a hálóba. így az olimpián vert sereg győzelemmel térhetett haza francia földről. Idehaza viszont óriási volt a felháborodás a gyenge olimpiai szereplés miatt. Még „Fekete könyv”-et is kiadtak a kudarc okairól! * Molnár György (MTK) 1925-ben nem mindennapi 11 -est rúgott az olaszok elleni mérkőzésen. A botrányosan bíráskodó játékvezető a magyarok javára nagynehezen megadott egy 11-est, de az olaszok egyszerűen nem mentek a tizenhatoson kívülre. A kapus nem állt a kapuba, a labdát pedig elrugdalták... „Végül a bíró a sártól borított 11 -es pontot kétszer is lépéssel kiméri, de így is egy méterre a 16-os vonaltól jelöli ki a rúgás pontját. Nagynehezen az olaszok elhagyják a 16-os területét, s Molnár feláll a 11-es rúgáshoz. A kaputól 15 méterre helyezett labdát éles lövéssel a bal sarokba helyezve kiegyenlít.” A mérkőzésen egyébként háromszor is állt a játék és a bíró nem állt éppen a helyzet magaslatán. Megcsinálta azt, hogy kiállított egy olaszt, majd meggondolta a dolgot és engedte tovább játszani! * tett a levegőben, csak a háló mozgása jelezte a gólt!” * Magyarország-Franciaország 13-1! Ez a rekordgyőzelem 1927. június 12- én az Üllői úti pályán született. Már félidőben 6-0 volt az eredmény! Az ötödik gól „villámgyors” története: „a 32. percben Orth mesés kiadásával Kohut megszökik és szokásos bombagólja pontosan süvít a hálóba!” Ezúttal a mérkőzés hőse Takács II. József volt. Hat szép góljával alaposan kivette részét a ritka győzelemből. Pedig nem is játszotta végig a mérkőzést! 12-1-nél „Takács elhagyja a pályát, félős volt ugyanis, hogy lemarad az aradi vonatról(l), amely a Vasas után viszi a romániai portyára.” Hát ilyen is volt... Gól, gól, gól... „Holzbauer egyéni akcióját a 16-oson remek passzal fejezi be. Kohut (FTC) tisztán kapja a labdát, bekanyarodik vele és Cart keze mellett hatalmas lövéssel a hálóba vágja.” Mindez 1926 szeptemberében Bécsben az osztrák-magyaron történt - 7 perccel a befejezés előtt. A meccset a magyarok ezzel 3-2- re nyerték... * És még két Kohut-gól - ezúttal a híres Kohut „szögből”, azaz majdnem az alapvonal és az oldalvonal találkozásából... 1927 szeptemberében az Üllői úton már 2-0-ra vezettek az osztrákok. Aztán Ta- kács II. közelről térddel(!) helyezte hálóba a labdát, majd pár perc múlva Kohut következett. „Hirzer Kohutnak adja a labdát, Kohut egészen a vonalig fut, innen lő nagyszerűen a kapuba. Szép gól volt - egyenlítettünk!” A második félidő góljaival pedig egyik legszebb győzelmünket arattuk az osztrákok felett. * Toldi Géza a Ferencvárosban szinte még csak alkalmanként szerepelt, de az 1929-es Svájc-Magyarország mérkőzésre a szövetségi kapitány meghívta! A berni találkozón az újonc góllal hálálta meg a nem mindennapi bizalmat! „All. félidő 16. percében váratlanul születik meg a mérkőzés legszebb gólja. Híres rövid egyéni játék után lövéshez jut, de labdája a kapuban álló Ram- seyerről visszapattan egészen a tizenhatosig, ahol éppen érkezik Toldi, hogy azonmód kapásból bal lábbal szép lövéssel ragassza a labdát a háló ellenkező sarkának a tövébe, 3-2!” A vége 5- 4-es magyar győzelem lett... * „Markos a hatos vonalánál önzetlenül bead, s a vele párhuzamosan futó Takács II. megcsinálja a hat tricket!” Tudja Ön, hogy mi a hat trick? Az angol kifejezést szó szerint nem lehet magyarra fordítani. A HAT szó kalapot jelent, a TRICK pedig cselt, furfangot. Az angolok a kifejezést arra a játékosra vonatkoztatják, aki egymás után három gólt rúg. A „hat trick” kifejezésnek magyarra való fordítására pályázatot hirdettek. A pályadíjat a MESTERHÁRMAS kifejezés beküldője nyerte meg, de sikeres megoldás volt a HÁRMASBRAVÚR kifejezés is... * o 0 O 0 O 0 O 0 O 0 O 0 O 0 O 0 O 0 O 0 _i o 0 o 0 1926 augusztusában vezették be Magyarországon a profizmust. Még ugyanebben a hónapban lejátszották az első úgynevezett profi válogatott mérkőzést. Az ellenfél Lengyelország legjobb tizenegye volt. 4-1 -es vereségüket elsősorban a kitűnően játszó újpesti bekkpárnak, a Fogl testvéreknek „köszönhették”. Fogl II. (UTE) olyan bődü- letes bombagólt lőtt szabadrúgásból, hogy arról még évekig beszéltek a szurkolók. Mint írták „a labdát látni sem leheA mesterhármast elérő játékos csa- pata majd mindig siker, győzelem ré- szese. Sajnos a magyar válogatott kró- nikája egy eltérő esetet is rögzít. 1930. szeptember 28- án a magyar válogatott @ Drezdában szerepelt. Szünetben a magyar csapat Takács II. mesterhármasá- —I val 3-0-ra vezetett! Hogy mi lett a vég- 'Q eredmény? A németek 5-3-ra győz- tek... Azon a napon Takács II. nem va- ^ lószínű, hogy örült a mesterhármasá- nak... w o 0 o
