Zöld Sasok (1990-2005)

1993 / 4.

6 MELLÉKLET GÓL ® GÓL @ GÓL O 0 O 0 o 0 O 0 O 0 Táncos Mihály (Ferencváros) a für­gelábú jobbszélső elég ritkán rúgott gólt. Az 1931-es Magyarország-Svájc mérkőzésen viszont ő is élvezhette a gólörömet: „Avar fordulásból indítja Táncost, fut, csúszik befelé a jobbszél­ső - aztán tíz méterről laposan lő (a föld alatt megy a labda?) - aztán irány az el­lenkező sarok! A nép elfeljeti, hogy még meccs van, kis tömeg befut és fölemeli a góllövő Táncost a levegőbe!” A mérkőzés végén ismét vállra emel­ték: „Beront a tömeg, agyonölelgeti a győzteseket. A jobbszárnyat felkapják a levegőbe, így utazik az öltözőbe Táncos és Avar, a mérkőzés két hőse.” A hat magyar gólból Avar hármat és Táncos egyet szerzett... * o (D O 0 A „dinamitlábúnak” becézett Avar (Újpest) egyébként a 60. percben olyan gólt lőtt, hogy az maga volt a gyönyörű­ség. Táncos beadásából, fordulásból olyan erővel vágta a labdát a svájci ka­puba, hogy a háló szinte szétszakadt a bődületes bombától... Gól, gól, gól... O 0 O 0 O 0 'o 0 o 0 _l o 0 o 0 o 0 o 0 1932. március 20-án Prágában a Csehszlovákia-Magyarország mérkő­zés 71. percében ezt történt: „Titkos a szélen megszökik, pompásan fut, azután Turayhoz adja a labdát. A center megvág­ja, de lövése emberbe megy, s most ott pattog a 16-oson belül, mígnem Toldihoz kerül, aki a balösszekötő helyéről nagy erővel, laposan, pontosan a jobb kapufa mellett a hálóba teszi a labdát, 3-1!” Ez a harmadik gól már azt jelentette, hogy három érvtized múltán először győzött a magyar válogatott Prágában! A meccs után pezsgő vacsorával kö­szöntötték azt a magyar csapatot amely ezt a bravúrt véghezvitte. * 1932. májusban Toldi Géza két 11- est is rúgott egy mérkőzésen. A ma­gyar-olasz meccs a Hungária krt.-i pá­lyán volt és még itt idegenben is az ola­szok voltak az esélyesebbek... Toldi Géza mesélte a meccsről:- A magyar válogatottban ekkor rúg­tam az első tizenegyesem - és sajnos a második is. Az első annak rendje, mód­ja szerint bement. A másodikba már nem tudtam elég erőt adni - a mély sá­ros pályán kijátszottam magam. No és nem is helyeztem eléggé. Combi kiütöt­te, még rárajtoltam, el is értem, de mellé lőttem a kapusról kipattanó labdát. Pe­dig ha ezt belövöm, az én gólommal verjük meg a hosszú évek után először az olaszokat. Egyébként a második 11- est nem akartam már rúgni, de a többiek visszamentek a saját kapunkhoz az íté­let után - így mit tehettem mást, odaáll- tam. Vagy fél évig nagyon bántott a do­log, kedvtelen, lehangolt voltam * 1934-ben a magyar válogtatott el­őször győzte le Anglia legjobb tizen­egyét! A mérkőzést az Üllői úti pályán rendezték, ahol a győztes gól így esett: „Kemény centerezése ideális, Sárosi kapja. Ő Toldihoz fejeli, Toldi sarokkal passzol vissza hátra, mert nem tud lőni, s látszólag mág el is rontotta a helyze­tet. A labda azonban a tisztán álló Sáro- sihoz pattan, s ő 10 méterről habozás nélkül a jobb sarokba vágja. 2-1! A kö­zönség lelkes öröme tetőfokára hág. Mindenki felugrik a helyéről és tombo- lással üdvözli a második magyar gólt.” * A magyar válogatott első világbajnoki mérkőzését 1934. május 27-én Nápoly­ban Egyiptom ellen játszotta. A vadona­túj stadionban már a 11. percben meg­született az első magyar VB-gól! Mar­kos átadását Teleki értékesítette. A debreceni Bocskai játékosai voltak akik a hazaérkezés után - Vinczével együtt - megkapták Debrecen város arany­gyűrűjét... Vincze egyébként úgy szerezte gól­ját, hogy Teleki lövését követően a lab­da a kapusról visszapattant, Vincze rá­csapott, a kapust is kicselezte és úgy juttatta a labdát a hálóba. Ez volt a ne­gyedik gól, s ekkor vált biztossá a győz­tes VB rajt. * 1934-ben volt egy olyan német-ma­gyar mérkőzés amely kuriózum góllal szolgált. Ezúttal a magyarok nagy bána­tára... Mert ugye hatvan méterről gólt kapni! íme a furcsa történet: „Stubb, a német balbekk áll neki a labdának, és ívelten irányítja a szabadrúgást a ma­gyar kapu felé. A labda éppen Bíró irányába száll, ő könnyedén visszafejelhetné, de az utol­só pillanatban elkapja a fejét, bizonyára arra számítva, hogy Háda mögött áll és a labdára helyezkedik. De annyira az utolsó pillanatban nyitott szabad utat a labdának, hogy a kapusnak nem volt már ideje az eszmélésre. A labda leesik a hatos vonalra, onnan felpattan és mi­előtt Háda meg is mozdulhatna, bevá­gódik a léc alatt a felső sarokba. Egy 60 méteres szabadrúgással vezetnek a németek 2-1 -re!” A vége 3-1 lett... * Tudja Ön, hogy ki szerezte a magyar válogatott első „légiós VB- gólját”? Ko- hut Vilmos az Olimpique Marseille bal­szélsője... Az 1938-as világbajnoksá­gon helyet kapott a magyar csapatban a Franciaországban játszó Kohut is. És a világbajnoki nyitányon a Holland-lndia elleni mérkőzésen ő szerezte a magyar válogatott első gólját! „A 13. percben Sas labdája a fejek felett tisztán érkező Kohut elé száll, a vándor az ötös sarká­ig futhat és onnan régivágású, valódi Kohut bombát ereszt meg. Szegény ka­pus keze és feje fölött vágódott be a lab­da a léc alá..." * Zsengellér (Újpest) már a Holland- lndia elleni mérkőzésen is kétszer kapu­ba talált, így hamar feliratkozott a VB góllövőlistára. A második meccsen azonban majdnem „lemaradt”... A sváj­ciak elleni találkozón a bíró már a szájá­hoz emelte a sípot, hogy véget vessen a találkozónak, amikor, abban a pillanat­ban Zsengellér bomba lövése a hálóba talált. A 91. percben... * Sárosi már tizenháromszor játszott a válogatottban, de még mindig nulla talá- latos volt... A14-en végre megtört a jég: sikerült gólt lőnie. „Jobbszárnyunk több támadást visz s Barátky remek, felső sarokra tartó labdáját a kapus pompás védéssel szerzi meg. A 20. perc végre eredményes. Lyka lövését a kapus kiej­ti, Sárosi ott terem és beemeli a labdát a hálóba.” A magyar csapat ezzel a gól­lal félidőben még 1:0-ra vezetett. Aztán egy „ötöst” kaptak a mieink - a svédek­től. Sárosi „gólfesztiválja” négy év múl­va következett. 1937 szeptemberében a magyar csapat 8:3-ra győzött Cseh­szlovákia ellen. A nyolcból hét gólt Sá­rosi úgy szerzett, hogy hatot a II. félidő­ben lőtt, fejelt Planicka kapujába! A hí­res csehszlovák kapus csupán azzal vi­gasztalódott, hogy akitől a gólokat kap­ta, arról így írtak: Gyurka! A magyar sport művésze, százezrek, milliók sze­mefénye. Európa leghíresebb játékosa, a világ egyik legismertebb futballistája. Egy tény: a magyar válogatott törté­netében egy félidő alatt 6 gólt, egy mér­kőzésen pedig hetet még senki sem rú­gott! Gól, gól, gól... A magyar válogatott a berlini Olimpiai stadionban játszott először százezres közönség előtt. 1940. április 7-én dia­dalnak számító eredmény született: Né- metország-Magyarország 2-2 Már félidőben is 2-2 volt az ered­mény. Egyébként mindkétszer mi egyenlítettünk. Előbb Toldi a német vé­dők között „beerőszakolt” egy elvesztett labdát, abból szerezve az stadion első magyar gólját! A félidő utolsó percében pedig Sárosi Béla vagy 30 méterről bombázott a némett kapuba. Döbbent csend követte a látványt. Pedig 100 ezer ember csendje nagyon félelme­tes... * Naprapontosan majdnem egy év múlva - április 6-án - Kölnben már tom­bolhatott a német nézőtér- „Még most is fülünkbe csengnek a rádió hangjai, még most is halljuk, amint a rádió be­mondó egymás után sorolja fel a ma­gyar kapuba hullt német gólokat. Döb­benten állunk az eredmény előtt és minduntalan eszünkbe ötlik a kérdés: hogyan történhetett meg ez a vereség? A sport nemes vetélkedés, az erősebb­től kikapni nem szégyen, a 7-0 azonban- mit tagadjuk - kissé fejbekólintó ered­mény.” Az is megdöbbentő volt, hogy a hadihelyzet miatt Kölnből nem sikerült a sportlapok tudósítóinak a mérkőzés részleteit leadni. Két napig csak a rádió közvetítés alapján tudták a közvéle­ményt tájékoztatni... * 1945. augusztus 19-én hömpölygött a szurkolók áradata az Üllői úton. Vagy negyvenezren zsúfolódtak össze, még a futópályán is ültek... És várták az új idők első magyar gólját. A 18. percben az osztrák Sesta a 16-oson belül kézzel ért a labdához, 11 -es! A megítélt tizen­egyesből Rudas (FTC) szerezte meg a magyar válogatott II. világháború utáni első gólját! A középkezdést már nem ezzel a labdával végezték, mert a tizen­egyest követően kilyukadt... Érdekes, hogy a második magyar gól után is lab­dát cseréltek... A magyar csapat ezt a sporttörténeti mérkőzést 2-0-ra nyerte- második gólunkat Zsengellér szerez­te. * 1945. augusztus 20. Üllői út: Magyar­ország-Ausztria 5-2 Puskás első válogatott mérkőzésén góllal mutatkozott be! A korabeli Nép­sportban így örökítették meg első válo­gatottbeli gólját: „A 12. percben Lakat előreadott lab­dáját Szusza kapja. Az összekötő Zsen- gellérnek továbbít, az kicselezi Sestát, egészen az alapvonalig fut, ott hátragu­rítja a labdát, Puskás jól érkezik és kö­zelről élesen a hálóba vágja. Védhetet- len volt. 1-0” Ritka érdekesség, hogy válogatott mérkőzésen egy magyar csatárnak ma­gyar játékvezető ítélje meg első gólját! Ez azért történhetett meg, mert a hábo­rút követő mérkőzéseken hazai játékve­zetők bíráskodtak. így ítélhetett Puskás gólt - Hertzka Pál... Puskásnak biztos emlékezetes volt ez a gól, de rajta kívül Szepesi Györgynek is nyilván az. Az ifjú Szepesi ugyanis ekkor közvetítette első válogatott mérkőzését, és Puskás lövés után hallatta az éterben örömittas „Gól! Gól!” kiáltását... * 1948. június 6. Megyeri út: Magyaror- szág-Románia 9-0 „A mérkőzés egyik kellemes megle­petése volt a fiatal Kocsis nagyvonalú játéka. Játékinteligenciája bámulatos. A pillanat töredéke alatt megérzi, meglátja a legcélszerűbb megoldást.” - írták és így volt igaz. Kétszer is megtalálta a leg­célszerűbb megoldást. A hatodik perc­ben például így: Tóth III kiugratta Ko­csist, aki egyedül tört kapura és a kifutó kapus mellett a hálóba lőtte a labdát. Hat perccel a befejezés előtt pedig Tóth III beadását fejelte a hálóba. Ez volt a válogatottban az első fejes gólja... Gallowich Tibor szövetségi kapitány természetesen elégedett volt az ifjú csatárral: „Kocsistól ezt a játékot vár­tam. Nagy tehetség, akinek azonban még fejlődnie kell.” Fejlődött. A későbbiekben gólkirály, majd az 1954-es VB legeredménye­sebbjátékosa lett... * Deák Ferenc (SZAC) 1946-ban két gólt szerzett az osztrákok elleni mérkő­zésen. „A 13. percben ragyogó magyar tá­madás indul. Lakat Szuszához játszik, ez szökteti Mikét, a szélső remekül elvi- harzik, maga mögött hagyja az osztrák védőket, pompásan ível közepére és a befutó Deák csukafejessel küldi a háló­ba 6 m-ről védhetetlenül a labdát. 1:0, a gól ritkán látott szép támadás gyümöl­cse... A 32. percben Nagymarosi pom­pás csel után az egyedül hagyott Mike elé játszik, Mike egészen a szöglet- zászlóig fut, szépen játszik közepére, Deák az elbámészkodó védők között ki­ugrik és egy méterről a hálóba pofozza a labdát, 2:0” * Hidegkúti Nándor 13 év alatt 39 gólt szerzett a válogatottban. Az elsőt 1945- ben a románok ellen az Üllői úti pályán, még mint a Herminamezei AC játékosa! Szintén az első válogatott mérkőzés, első gól kategóriába tartozik. Első válo­gatottságát Szusza sérülésének kö­szönhette. Az újpesti csatár nem tudta a játékot vállalni, így Gallowich Tibor szö­vetségi kapitány a mérkőzésre civilként kiérkező Hidegkútit „öltöztette” be... Néndi a bizalmat már a 8. percben góllal hálálta meg: „A balszárnyunk tá­madásából dobáshoz jutunk. Sárosi III fut a bedobáshoz. A románok nem szá­mítanak a hatalmas bedobására, annál inkább Hidegkúti, aki behelyezkedik a hatosra. Béla labdája valóban egészen a jobbösszekötőig száll, Hidegkúti fél­fordulatból ballal pompás lövést küld a jobb felső sarokba, 1:0”. Ezen a mérkőzésen a búcsúgól, a hetedik magyar gól is Hidegkúti nevé­hez fűződött. A 86. percben Nyers szög­letrúgására Hidegkúti ugrott legmaga­sabbra és felhőfejessel küldte a labdát a kapuba. A mérkőzés után Gallowich Tibor szövetségi kapitány egyenként megkö­szönte a játékosok helytállását. „Köszö­nöm Hidegkútinak, hogy a sérüléséből alig felépülve is vállalta a játékot és technikailag a magyar futball régi ne­mes hagyományait varázsolta a magyar közönség elé.” Ritkán mondanak újoncról ilyen szé­pet... o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 o 0 GÓL O o Nagy Béla: G f LTÁRLAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents