Zöld Sasok (1990-2005)
1993 / 1.
MELLÉKLET 3 Isten éltessen Dodó bácsi! Hét évtized nagy idő. Mészáros József, alias Dodó bácsi idén január 16-án töltötte be hetvenedik életévét. Ebből több mint 59-et szentelt a labdarúgásnak, ha valakiről, akkor róla igazán el lehet mondani, hogy megszállottja a sportágnak. Fiatalkorában tősgyökeres kispesti srác lévén lakókerületének csapatába igazolt, ahol nyolc évig keserítette meg az ellenfelek kapusainak életét. Aztán 1947-ben jött az újabb nagy és mindent elsöprő szerelem, s hosszú időkre elkötelezte magát a Ferencvároshoz. Tehát kisebb megszakításokkal immáron 46 esztendeje az Üllői útat vallhatja második otthonának. Játékosként tagja volt a legendás Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czi- bor csatársornak, amely azóta soha nem látott hatékonysággal termelte a gólokat. A Fradi 1948/49-ben 140 lőtt góllal végzett a bajnokság élén. Később edzőként is itt adatott meg számára a siker, az 1962-63-as, majd az azt követő bajnoki idényben az ő irányítása alatt szerezték meg a zöldfehérek az aranyérmet. Egy évre rá, 1965-ben mindmáig egyedüli magyar klubcsapatként látványos és emlékezetes menetelés után egy európai kupát, a VVK-t is elhódította tanítványaival. Ma külön irodája van az egyesület székházában, most is itt dolgozik, mint a Fradi Baráti Kör elnöke. Nem csoda, hogy születésnapját a Ferencváros méltóképp megünnepelte.- El sem tudom mondani, mennyire jól esett, hogy ennyien gondoltak rám - meséli meghatottan -, ilyen ünneplésben még talán soha nem volt részem.- Ha jól sejtem, nemcsak itt a Fradiban köszöntötték fel...- A lakásomon szinte megállás nélkül csengett a telefon, olyan régi kedves barátokat hallhattam újra, akikkel már igen régóta nem találkoztunk. Volt iskolatársaim közül is sokan megkerestek, aztán persze az egész rokonság... Nem is szólva a hivatalos meghívásokról. Szepesi Gyuri személyes közbenjárására az MLSZ-ben is tartottak egy kis ünnepséget a tiszteletemre, de szülőhelyemen és egykori klubomnál, Kispesten sem feledkeztek meg rólam. Az az igazság, hogy bár határtalanul boldog vagyok mindettől, a koromból következően egy kicsit fárasztó volt fogadni ezt a rengeteg valóban szívből jövő gratulációt.- Volt játékosai közül is jelentkeztek néhányan?- Igen. Nem is tudom mind felsorolni. Juhász Pista például San Die- góból küldött egy táviratot. De egy-két olyan üdvözlő lapot is kaptam, amelyikről megmondom őszintén, fogalmam sincs, ki küldhette.- A sajtó hasábjain sorra jelentek meg a Dodó bácsit éltető cikkek.- Mindet elraktam emlékbe, annyi szeretet és tisztelet áradt kezekből az írásokból, meg is dobogtatták a szívemet. Ugyanakkor elgondolkodtam pászor, mennyire múlik az idő. A 60. születésnapomra szegény Szűcs Laci írt köszöntésemre egy glosszát a Népszavában. Mintha tegnap történt volna, pedig éppen tíz éve jelent meg. És Szűcs Laci sem él már...- Mi volt a legkedvesebb ajándék, amivel köszöntötték?- Ezt elég nehéz lenne eldönteni. Drága és szeretett családomban minden apróság kifejezhetetlen örömet okozott a számomra. A barátaim közül a Hamburgban élő zenei világnagyságtól, Marton Évától kapott táviratot olvasva könnyeztem a meghatottságtól. 0 a legnehezebb időkben nagyon sokat segített rajtam, tartotta bennem a lelket, rengeteget köszönhetek neki. És most is gondolt rám... No, és nem utolsó sorban a Fradi is jónéhány meglepetéssel kedveskedett.- A Fradi forint klub összejövetelén rögtön ki is kellett bontania az ajándékát...- Hát igen. Ez a Nagy Béla mindig kitalál valamit. Egy zöld-fehér színűfaliórát kaptam, amelynek a kismutatója a hetesre, a nagymutatója a tizenkettesre volt állítva. Ezzel azt szerette volna szimbolizálni, hogy hetven éves vagyok, és hogy még van időm... De hadd mondjam el, számomra a Ferencvárosnál minden eddigi és hátralévő nap csodálatos ajándék az élettől, egykori világklasszis sportolók és nagyszerű emberek vesznek körül, mint például Albert Flóri, Szűcs Lajos vagy Szívós Pista. Azt hiszem, ezt az érzést egyetlen ajándékommal sem cserélném el. (naszály) Malaky a „fiaival”... Balról: Malaky, Rumbold, Fritz, Manglitz, Horváth Ferenc (titkár). Középen: We- inber, Bródy, Gorszky. Elöl: Rónay, Weisz, Koródy, Schlosser, Szeitler(1908) „A neve sohasem fog elveszni...” Az FTC történetének egyik kiemelkedő egyénisége. Ott volt az egyesület megalakításánál, majd az FTC „Football osztály” hivatalos indulásánál. Először jegyző, majd titkár, intéző, igazgató, alelnök - 22 éven át vezetője, úgyszólván mindene a klub labdarúgásának. Az FTC pálya megépítésében is oroszlánrésze volt. Az első magyar futballdip- lomata. Az MLSZ-t számos esetben képviselte külföldön. Mint vezető három olimpián is részt vett. Ő szervezte az FTC első túráját a legendás német-angol portyát... Játékospályafutása korántsem ilyen gazdag. Az 1900-as bemutatkozó, barátságos mérkőzéseken már szerepelt. Az ő nevéhez fűződik az első nem hivatalos FTC 11- es értékesítése is... Amikor 1901-ben elkezdődtek az FTC hivatalos mérkőzései, még játszott - az első bajnoki mérkőzésen is szerepelt! Malaky Mihály az egyik vezetője volt az FTC első bajnokcsapatának! Az 1903-as sikernek a „football osztály” jegyzőkönyvében is nyoma van „Kárpáti Béla elnök indítványára Malaky Mihály úrnak mindig buzgó és szorgalmas tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz a bizottság.” 1928-ban többek között így emlékezett játékos pályafutására: „Aktív futballista koromból - ami rendkívül rövid volt— szinte minden meccshez fűződik valami emlék. Az első nemzetközi, majd bajnoki mérkőzés, aztán az első siker a svájci Servette ellen. A Soroksári úti pályán játszottunk. A Servette félelmetes hírű volt. A BTC-t 2-0-ra, a MUE-t 6-2-re verte. Pedig akkortájt ezek voltak a vezető csapatok. Erre félidőben 4-0-ra vezettünk a félelmetes ellenféllel szemben! Az első gólt én rúgtam, iszonyú éles lövés volt. El is neveztem borotvaéles lövésnek. De azért be kell vallanom, hogy az élességét az óriási hátszélnek is köszönhette, amit az is igazol, hogy amikor szünet után helyet cseréltünk a Servettével, a svájci csapat kiegyenlített... De ha el is maradt a győzelem, értékes sikert vívtunk ki.” Sportvezetői sikereinek a csúcsán, 1912-ben így írtak róla a Sporthírlapban: „A leghatalmasabb football egyesület intézője, tehát a leghatalmasabb intéző is. A nevének aranycsengése van, mert minden sikerül neki, amihez hozzányúl. Ő a sport fődiplomatája. Bámulatos biztonsággal szövögeti a szálakat és nagy előrelátással dolgozik. Valamikor úszónak készült. Hajós Alfrédnek annyira tetszett az úszótempója, hogy olimpiai bajnokot akart belőle nevelni. De a football kettétörte úszókarrierjét. Egyik alapítója volt az FTC- nek. Sikerének egyik titka, hogy kitűnően ismeri az embereket, és hogy mindent meglát. Emellett sok humor van benne. Rajongásig szeretik tehát a hozzá közelállók. Kétségtelen, hogy Malaky Mihálynak nagy része van abban, hogy a futball Magyarországon meghódította a közönséget. A neve tehát soha sem fog elveszni az idők rengetegében.” 1932 márciusában hunyt el. Temetése pontosan egybeesett az örökrangadóval. Az 52 éves korában elhunyt Malakyt a Kerepesi temető- bentemették, míg a párszáz méterrel arrébb lévő Hungária körúti pályán a Ferencváros-Hungária mérkőzés zajlott... A régi FTC négy játékosa Weinber, Bródy, Fritz és Ungár fogta meg a koporsó négy sarkát, s vitték a gyászkocsihoz. A sírnál a rögök hullani kezdtek a koporsó tetejére. „Ekkor pontosan ebben a percben az elmúlást jelentő rögök dübörgése közben morajlott át a Hungária körúti pályáról 25 ezer ember Fradi- gólt üdvözlő kiáltása, S az élet harsogása egybevegyült a halott futball- vezér sírgödrére hulló göröngyök holtat búcsúztató, monoton kopogásával... Az örök-derbi napján eltemették a magyar futball legnagyobb apostolát...” Fradi-gól kiáltással még soha senkit nem temettek. Ha valaki ezt kiérdemelte, az a Fradi világhírnevének megalapítója, Malaky Mihály volt. BÍRÓ BAJOK - A TÍZES ÉVEKBŐL Az FTC 1910 szeptemberében Bécsben szerepelt és a WAC ellen 4-2-re kikapott. Az Újság tudósítója szerint nem véletlenül. „Felháborító, nemzetközi mérkőzésen eddig még nem tapasztalt bíráskodás színhelye volt a dom- bachi pálya... Mindezt pedig Hol- lich bíró okozta, akinek rosszakaratú és pártos bíráskodása a lehető legélesebb kritikát hívja ki. Láttunk már a bécsi pályán rosszmájú bírókat, de ilyen bíróhoz még nem volt szerencsénk.” A bécsiek mindegyik gólja les volt, egy FTC gólt a bíró nem adott meg. A mérkőzés egyébként csak 77 percig tartott, a feltámadó FTC rohamai elől a bíró lefújta. (Az Újság) 1911 júniusában már javában rendeztek az új Üllői úti pályán nemzetközi meccseket is. Az angol Blackburn Rovers elleni találkozón baj volt a bíróval - segítette a Fradit! „3:0 után az első magyar támadás alkalmával Schlosser kézzel magával rántja Cromptont a földre. A bíró fütyül, és általános elképedésre 11-est ítélt. Az angolok hiába tiltakoznak, végre is korrekt voltuknak megfelelően belenyugszanak a bírói ítéletbe. Schlosser a 11-est jóval a kapu mellé lövi, a bíró újra rúgatja, mert állítólag a rúgás előtt a kapus elmozdult. Természetesen az angolok dühösen protestálnak... Negyed óráig tartó vita következik, mindkét csapat - a bíróval együtt - levonul a pályáról, végre is az angolok - mit tehetnek egyebet - belenyugszanak a bíró erőszakos ítéletébe.” „A magyar football-sportnak az utóbbi években valósággal büszkesége az FTC, megengedhető-e, hogy az ő nagyszerű eredményeihez a gyanú árnyéka férkőzzön? Gondoljunk csak a Slavia híres otthoni eredményeire. Volt-e olyan magyar sportsman, aki ezt komolyan vette?”... „Csírájában kell elfojtani a football-sport ilyen kinövéseit, mert különben keserves visz- szahatás kél a nyomában.” (Pesti Hírlap) A különböző lapok megegyeznek abban, hogy a bíró - Herczog Ede - az angolok javára legalább két szabályos gólt és egy 11-est nem adott meg, és Fritzet is ki kellett volna állítani, amikor az egyik angol csatárt leütötte. Hogy mi volt a meccs végeredménye? Az angolok 8-1-re győztek... táwmvMmmfá EGY OLDAL -EGY KÉRDÉS...- Ki volt az első ferencvárosi gólkirály? Válaszok levelezőlapon a Fradi futballmúzeum címére beküldhetők. Beküldési határidő: 1993. március 30. A helyes választ adók között FRADI FORINTOKAT sorsolunk ki.
