Zalamegyei Ujság, 1944. július-szeptember (27. évfolyam, 146-222. szám)
1944-07-29 / 170. szám
15)44. július 29. ZALAMEGYKI feJJSÁG 5, a világos-e, avagy a l>arna. Persze, az asszony nem azért asszony, bole ne szóljon a vitába. Ilyenkor kinek van igaza V Most csodálatosképp — egyiknek se. Majd megkérdeznek egy har- madikat. Ábris sógor olyan mezőgazdasági hivatalbéli ember, hát hivatabeli súlyánál lógva kijelentette, hogy őneki ingyen is megvizsgálja a vegyelemző hivatal, ha mind a két féléből íölküldenek egy pohárra valót. Azért fő gazdasági eml>er! Ebbe az asszonyok is belenyugodtak. Hát jó! Csak küldje főd Kása sógor, azok majd tudományosan döntik el. így is történt. Mire az aratással végeztek, megérkezett a válasz:- Mind a két ló egészséges. K. L. Emlékezés a negyvenéves küzdelemre, ami a Balatont elindította azon az úton hogy Balatonná lehessen A negyvenéves Balatoni Szövetség kultúrmunkája ••— A Zaiamegyei (Jyság munkatársától. — Kcsdlrely, július hó. III. Ezek a lecsapolási kultúrmunkák körűi- i belül egy évtizedet vettek igénybe, amit a balatonmenti nagy uradalmak a legnagyobb odaadással támogattak, vezető helyen a Szent Benedek rend, mint legjobban érdekelt parti birtokos. Ezek a mezőgazdasági munkálatok, talajjavítások, iecsajyolások, telkesítések, óriási lépéssel vitték előre a Balaton fejlődésének ügyét. a Balaton kultúrája másképp festett, mind többen jöttek le, főleg a középosztálv és keresett üdülést. Á kertészet megindulása Ekkor indult meg Cséplő Ernő és dr. Ku- kuljevic József kezdeményezésére az intenzívebb kertészkedés is, vagyis létesült ugyancsak Siófokon az első nagyobb bolgár kertészet, ahonnan az egyes fürdőtelepek beszerezhették zöldségszükségletüket. Ezt is támogatták az uradalmak, amelyek ugyan csak üzemükbe zöldségtermelés és gyümölcstermelést vezettek be. Ezek a központi Lag irányított szervek lehetővé tették, hogy a nyaraló közönség függetlenítette magát a kisgazdáktól és egyéb nem kívánatos kereskedői alakulatoktól. Ezt követte a húsellátás me g s zer ve zése, vágóhidak létesítése, azok és a luísosarnokok szigoró ellenőrzése, a baromfitenyésztés fellendítése, a piacok, árusító csarnokok létesítése és ellenőrzése, a házalás — főleg tejjel és élelmiszerekkel való — korlátozása, megtiltása. Az állatok egészségének szigorú ellenőrzése. járványok elfojtása, a kutyatartás, szabályozása és a veszettség meggáitlása. A balatoni uradalmak mindjobban felkarolták a .sertéstenyészt is, a bárány és birka nevelést és így e téren is az élelmezés nagyobb len dir etet I vett. Intenzívebben foglalkoztak a tej- és tej - j termékek előállításával (vaj, túró, stb.) és így | a közönség jóminőségű, romlatlan árui kapott olcsó pénzen, utánjárás nélkül. . A Balatoni Halászati itt. útján fellendüli a halászat is és így e téren sem voltak hiányok, annál kevésbbé. mert egyes uradalmak halászati telepeket is létesítettek. Mindezek biztosították a nvaralók zavartalan élelmezését, mégpedig jó, megbízható, ellenőrzött anyagokkal. De fel is lendült a balatoni élet, az emberek szívesen jöttek a Balatonra, nem szenvedtek hiányt, legalább az élelmezés tekintetében. A Balatonon még nem is tudott minden komfortot biztosítani, I ami az idők folyamán ugyan kialakult, a tömérdek villa, családi ház építése folytán. Hisz raa már nagy on sok tele}) összenőtt, már a i határát sem tudjuk. A berkes, tőzeges, savanyúfüves területek mezőgazdasági művelés alá kerültek, létesültek a rétek, legelők és ezzel karöltve fellendült az annyira kívánatos és nélkülözhetetlen állattenyésztés, tejtermelés. Jó példával jártak elől a papi uradalmak, legelsősorban a Bencések, Piaristák, a veszprémi káptalan, nagybirtokosaink, mint legnagyobb balatoni birtokos, Hunyady József gróf, Jankó viel 5 gróf, de még a Balatontól beljebb fekvő uradalmak is belekapcsolódtak. Legeltetésre alkalmas terület állott így rendelkezésre, az uradalmak szaporították tehén létszámaikat, sőt egész új tehenészeteket létesítettek, például a Bencésapátság Szántódon és Jabapusztán, Tóközön, montafóni tehenészetet létesített. Hunyady József gróf úgy a szemes!, szárszói, mint a héthelyi, böhönyei tehenészeteit bővítette, főleg a héthelyi világhírű berni tenyészetét. Itt kapcsolódott aztán bele a nagybalatoni kulturális munkába dr. Kuküljevic József m. kir. fő- állatorvos, aki látva a kedvezően alakult helyzetet, a Balatoni Szövetséggel karöltve vette kezébe a szarvasmarhatenyésztés fellendítését és a tejtermelés fellendítését, hogy így a Balatonra jövőknek biztosítsa a friss, egészséges tej élvezetét, leülönösen a gyermek-egészség szempont j ából. Tejüzem Megindul a kultúrmunka A gazdasági alap megvetésével kezdődött aztán a kulturális munka. Előadássorozatok indultak meg ,majd dr. Kukuljevic József ál- | latorvos, a Balatoni Szövetség megbízásából, | megírta a »Tehéntenyésztés és tejtermelés« című kis munkáját, amelyet a Szövetség ezres példányokban osztott szét a falvakban. A tél folyamán pedig mezőgazdasági-, kertészeti-, ; gyümöicsészeti előadásokat tartottak minden , faluban, amelyek mind nagyobb látogatottság- i nak örvendettek. A gazdasági fellendülést kö- 3 vette a szellemi fellendülés, megalakultak az í egyes fürdőegyesületek, amelyek helyi vonat- l hozásban igyekeztek a Balaton kultuszát, a í szövetség irányítása mellett előbbre vinni, j Megszervezték az olvasóköröket, gazdaköröket, j ezek főleg télen fogták össze a kisgazdákat és j irányították közöttük a balatoni-kultuszt. Jobb, bensőségesebb lett a viszony a falusi nép és : a városiak között. Míg azt sok helyen a város- } bóí beözönlött, nem kívánatos elemek meg- ; rontottak. Ezek aztán egyes fürdőhelyekre szo- í rítkozva, elkülönültek és ezeket a helyeket \ teljesen a birtokukba vették, illetve maguk- ; nak kisajátítottak. Míg Balatonszemes és Bala- I tonföldvár csak keresztény közönséget foga- I dott be. később más helyek is bevezették ezt • V a rendszert, addig voltak olyan helyek, amelyeket keresztény vendégek még kirándulásképpen sem kerestek fel. (Folytatjuk.) — Az olcsó ruha nemsokára kapható lesz- Ismeretes, hogy a közeilátásügyi miniszter a falusi mezőgazdasági lakosság textiláruval való ellátása érdekében népruházati akciót szervezett. Az akció lebonyolításában 'azok a nagy- és kiskereskedők vesznek részt, akik arra kötelezték magukat: a városokban, mint nagy- kereskedők' legalább 200 ezer pengőt, mint kereskedők 25 ezer pengőt, a községekben Í xedig 15 ezer pengőt fektetnek be az akció ebonyolításába. A kereskedők részéről nagy érdeklődés mutatkozott az akció iránt. A Textilközpont a jelentkezők közül Tijelölte az akcióban résztvevő kis- és nagykereskedőket s a legközelebbi jövőben megkezdődik a kereskedőknek a népruházati textilanyaggal való ellátása. Ezek szerint tehát rövidesen hozzá- jutthat a mezőgazdasági lakosság a szükséges olcsó és megfelelő ruházkodási anyagokhoz. Ettől vezérelve, a Szövetség, a Földművelésügyi kormányzat támogatásával létesítette a siófoki nagy tejüzemet. Érintkezésbe lepett járása területén, de az attól beljebb fekvő uradalmakkal és arra bírta őket, hogy' a termelt tejet nyáron, mikor a szállítás úgyis nehéz, ne Budapestre szállítsák, haneiti Siófokra, ahol egy állami ember, Kovács József állami vajmester vette át fi minisztérium megbízásából a telep vezetését. Az uradalmak látva, hogy nem veszélyeztetnek semmit, sőt a nagy nyári melegben ez a megoldás még megfelelőbb és kevésbbé kockázatos, belementek és a tejet, még a Balatontól beljebb fekvő uradalmakból is Siófokra szállították, ahol megfelelő kezelés után az a nagyobb fogyasztóhelyekre került De ugyanakkor létesültek minden községben tejgyüjtő telepek (szigorú ellenőrzés mellett és alatt állva) ezek összegyűjtötték a kisgazdák tejét és hozták forgalomba, liigiónikusan kezelve, amit a közönség is nagyon szívesen vett. így biztosítva volt a Balaton tej ellátásának kérdése. Ennek visszhangja támadt az országba és most már ennyi kulturális munka után. A BAYER E R Méregteíen I Név tőrv.Jvédve Permetezőszer a szüllőmoly irtására 1% os (1 kg 100 1 vízben) oldatba». A ■ BAYER E II Arzénmentes! Emberekig*®, báliéiém méhefcre mafiam I Németh József nagykereskedő, novényvédeísüB »x«i*ek
