Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-05-13 / 108. szám

ZALAMB6YK1 ÚJSÁG 1 B Y§44. hí áju* 13. Csodák csodája, a titkok királynője Etelka, aki ismeri a múltat, a jelent és a jövendőt Zalaegerozeg, május h*. A Zalamegyei Újság- munkatársától'. ! lit katolikus olvassa' ezt & iámét, a Szűz- Äp.v;i jut eszébe. öt nevezi a katolikus csodák csodájának, titkok királynöjéítdk. Különösen az ÓV fegsz-ebb hónapjának. nvijuscak. esti ájtatosságaiu fordulnak a Boldogasszonyhoz, a csodák csodájához, á titkok királynőjéhez. kár­va közbenjárását, hogy ne feledkezzék meg rójon k. szegen y m agya rolód 1. A templom áíiítiatos csendjében ájtaios- «ágtít kiváltó és az ég felé szárnyaló szavak •fllatvirágrát újabban vásári portékának hasz­nálják fel a nagy nyilvánosság színe előtt. Ez ellen emelem fel most szavamat minden katolikus és minden jóérzésű ember nevében. Nemcsak ízléstelen ez a játék a vallásos érzü­lettel. hanem olyan tünetekkel függ lösszé, amelyre fel kell hívnom az arra illetékesek ügyelmét. A keddi zalaegerszegi országos vásár al­kalmával a piactér egyik részén nagy csődü­letre lettem figyelmes. Nagyneirezen közelebb kirakodtam, s a következőknek lehettem ta­núja : ETUSKA, A JÓSNŐ» Egyik ház fala mellett két szék óik. Egy i­ken egy leány ült (vagy fiatal asszony?), arcán (bocsánat a kifejezésért!) »ötér áhítat«, a má­sik széken egy nénike, s a leány felé hajolva, hallgat ja amannak a szavait. í lirtelen j ében úgy tűnt fel az egész, mintha a nénike gyónt volna. Ebben a pillanatban harsány í’érfíbango- kat hallok. Jobban szemrevételezem a hely­zetet, akkor látom, hogy egv asztalka is sze­rénykedik ott. Arra hajolva, egy kínos gond­dal fésült, dús, fekete fürtű ifjú papírszefet- kéket szed kezelve, majd felvesz az asztalról *gy csengőt, lángoló buzgalommal rázza s a vásárokról és cirkuszokból jóiismert hanghor­doz ássa I ezeket adja a nagyérdemű közönség fcudomására: — Csodák csodája! titkok királynője! Btiiska előtt nincs titok! Etuska mindent tud! Fessék, tessék! Lehet, lehet! Tehát Etuska jósnő és — ráadásul min- Jent tud. (Ejnye, ejnye, én eddig azt hittem, nogy mindent csak Egy Valaki tud!) A nagyérdemű közönség pedig egymást »odorja nagy igyekezetében. A fiatalember vgy-egy paph-szeletkét ad a jósoltatni akarók- iák. Azok felírják a papírkára neveikét, lefi- setik (jóéiŐre!) az 1 pengő jóslási díjat és árják, mikor kerülnek sorra. Mert bizony árai leéli, akárcsak a tejkiosztágná!. Vagy tán uég jobban! A JÓSLAT TITOK. Jómagam, férfi létemre, resteltem ódá­in i, de mivel furdalt a kíváncsiság, hogy al­tiak falhoz a jámbor hiszékenyeket, meg- érdeztem egy asszonyt, ugyan mi jót jósolt eki a csodák csodája? Dehát nem mondta leg, mert a jósnő figyelmeztette, hogy sen- inek el ne mondja a jóslást. Másokkal is így í írtam. A jószerencse segítségemre sietett. Bazitai i iszonyt hozott, elém a sors. Megkértem, men- ‘ ii oda, de jól jegyezzen meg minden szót, j ért nekem arra valami okitól és célból szűk- 1 gém van. j Nagysokára sorra is kerül a szomszédasz- oiiy. De csak pár pillanat és mám jön. Ké­ben egy le nem ragasztott boríték. Minek szaporítsam a szót. A »jóslat« a vetkezőképpen kezdődött: »önnek nagyon sok megpróbáltatásban lt része az utóbbi időben, ön nagyon sok : tett másokkal, de ön hálát sohasem ka- tt érte...« stb. Nézem a boríték tartalmát. Zöldeskék pa­píron nyomtatott szöveg. Szóról-ttzóra így hangzik: A FELELET. »Önnek nagvon sok megpróbált a tásSbian vet része az utóbbi időben. ’ On nagyon sok. * jót tett másokkal, óé ön hálái sohazem ka­pott érte. Az ön múltja nem volt valami sö­tét. De Önnek minden küöctnes • percért ne­hezen kilódén? kellett. Ibinek sohasem volt még könnyít sorsa. Méri mikor Ön elérte volna célját, mindig valami Önnek közbejött, lanti tönkretette élete sorsát, ön nagyon so­kat bánkódik és aggódik valami végeií. (!!!) De önnek csak erős aka •atúnSik kell fennie, mert a szerencséje mindig Önnel van és Ön banyagiil eldobja saját magától. Mért, ha Ön dolgos és erős akaratú, csak úgy lehet önnek megbecsülésben és boldogságban része. Ne le­gyen nagyravágyó. cs;ah erős akaratú, úgy el- *éri colját. Az ön szerencsés napja hétfő. Az ön szerencsés színe barna«. Tizenhat sorban tizenhat ön, te szegény földi halandó,, látod, milyen világfelforgatóim csodálatos dolgokat jósolt neked a csodák cso­dája. Ne aggódj cs ne bánkódj valami »vé­gett«, s vigyázz jobban magadra, hogy mindig valami neked közbe ne jöjjön, s ne dobd el hanyagul saját önmagadtól a szerencsédet. Ak­kor szerencsés leszel.. 2 PENGŐ. Nagyot néz az én szomszédasszonyom, amikor olvasom a cédulát. Pontosan ugyanazt mondta neki a jósnő, mint ami itt áll nyom­tatásban. És ezért kellett egy pengőt fizetni. Mert összesen 2 pengőbe kerül ez a csodálatos jóslás. Egy pengő a jósnő bájoshangú csicser­géséért, a másik pengő a borítékban lévjo nyomtatott »jóslásért« 5‘a feleletért. Egyik pen­gőt a fiatalember szedi, a másikat a csodák csodája. — Lám, — mondom a szomszédasszony­nak — milyen hamar kicsodádnak a jó fa­lusiakból két pengőt. (Itt csak úgy mellesleg közbevetem: Vájjon, alak itt ilyen könnyen kiadták a két pengőket, adtak-e csak egy pen­gőt is a diákotthon-mozgalomra, vagy a Vö­röskeresztnek, v agy a hombakárosu lt akna k ?) Éppen akkor jön arra egy másik bazitai néni. Kezébe nyomok két pengőt, menjen oda ő is, bizonyosodjanak meg az ilyesfajta »jós­lások« értékéről. Lefizette az egy pengőt a fiatalembernek, leül a székre, a titkok királynője hozzáhajol *és »ebesen — keresi az újabb egy pengőt. Pár pillanat és máris nyújtja kezét a pengőért. 1 Cserébe ad egy borítékot. EGYFORMA JÓSLÁSOK Amire gyanakodtam, bekövetkezett. En­nek a néninek is ugyanazt jósolta a csodák csodája. A borítékban pedig ugyanná a szövegű nyomtatott cédulácska. És felharsan megint az ifjú szava: — Csodák csodája! Titkok királynője! Etelka stb... És tolongnak a fehérnépek s szedi az egypengőket a fiatalember és tartja markát a másik pengőkért Etuska, aki mindent tud! Ez történt! Így történt! A második világ­háború ötödik évében, amikor künn és itt bent csak a legteljesebb erőkifejtéssel lehet hneg- állani ebben a bajos világforgatagban. * * * Valószínűnek tartom, hogy a csodák cso­dája hatósági engedéllyel »működik«. Kérdem azonban: szükség van-e erre a népámításra? Szükség van-e arra, hogy mun­kaképes fiatalember és egy ugyancsak mun­kaképes leány többszáz pengőt szedjen ösz­#Ze, esetleg csak pár óra leforgása alatt, min­den szellemi és testi munka nélkül?! Mert e* u pénzszerzés csak nem nevezhető szellemi, vagy testi munkának ?! Amikor olyan nagy a munkáskézben a hiány, megengedhető-e, hogy erőteljes fiata­lok a nép hiszékenységet így kihasználják ?í Megengedhető-e, hogy ilyen ócska pénzsze»- zési lehetőséggel ámítsák a csekélyebb bíráM-* készséggel rendelkezőket akkor, amikor körífe lőttünk lángokban áll a világ?! Megengedhető-e, hogy munkabíró Hala­tok kóboroljanak az. országban és olyan í.-vé- kenységgel tegyenek szert busás keresetx»á amikor egyszer már tűzzel-vassa 1 k i k ellen* irtanunk az iívesféle »foglalkozásokat ?! Vájjon, nem akadna munka a szétbombá­zott münkásházak táján, ahol a csodák cso­dája bebizonyíthatná kikiáltójával együtt,hoggj kapát, csákányt i.s tudnak kézi>evenni. ha a nemzet érdeke ezt kívánja?! Magyar hatóságok! Egy rövidke kis ren­delet és mindjárt megoldódik ez a nagy kér­dés cs Etelka munkával keresi a kenyeret... Honiváry Gyula. Feljegyeztük, ...hogy felelőiig szerkesztőnk az elmúlt héten ugyancsak meg viccelte a feleségét. Az történt ugyanis, hogy írogató embér lévén, He ni (úfeokat törődött a hajfiyírás- Sal, (aminek következtében olyan hosszú volt már hátul a haja. hogy a szerkesztő­ség éppen szalagot akart vásárolni, hogy legalább befonva kevésbhé pusztítsa el a drága kabát nyakát. Persze nem egy szár. otthon is rászólták, Imgy menj már el nyiratkozni, nagyon csúnya vagy. Ne, gon­dolt erre egy merészet és nagyot, beült a szokásos fodrászhoz, ahol azonnal teljes kopaszra lenyíratia a haját. Hogy otthon aztán mit kellett ezért hallgatnia, arról nagybölcsen hallgatott az u tánakövetkezo napon.,. , . •. Iiogy Fendrik Feri barátunk rende­zése mellett fiatal gárda szorgoskodik minden este a Kultúr ház ha ti. A dolognak utánanéztünk, mire kiderüli, hogy hatal­mas'műsorral egy kabaréestre készülnek a bombákárosultak javára. A műsor és a próbák tanúsága szerint sok kedves meg­lepetésben lesz része a zalaegerszegi kö­zönségnek, amely hatalmas és igen vál­tozatos szórakoztató műsorban gyönyör­ködhetik a pünkösdi ünnepek alatt. A szereplőkről egyelőre nem árulunk el sem­mit, annyi azonban bizonyos, hogy régen látott, kitűnő, fiatal gárda lépett mun­kába, bogy á neves író irányítása mel­lett legalább ezzel legyen segítségére a bo mbak áros u Raknak... . •. hogy az elmúlt napokban a zsidók áttelepítésével kapcsolatos húrcólkodások idején soha nem látott népvándorlás zaj­lott le Zalaegerszegen is... • •. hogy Nagykanizsán igen érd kés és életrevaló ötlet megvalósítása van folya­matban. Ugyanis a város bizottságot ala­kított. amelynek tagjai sorában foglal helyei Sándor Mátyás festőművész és \ ö- rös János szobrászművész, a Deák F reue Irodalmi és Művészeti Kör képzőművész- szakosztályának elnöke és ennek a bizott­ságnak az a hivatása, hogy a városból ki­telepített zsidók hátramaradott holmijai közül a muzeális értékű művészeti alko­tásokat, festményeket és szobrokat felül­vizsgálja, amit aztán a városi múzeum a gyűjteménye számára kiigényel. Azt l isz- ezük, mondani sem kiéli, hogy ennek a bizottságnak megalakítása Za aegerszegen is feltétlenül szükséges, hogy értékes al­kotások ne kereskedők, vagy hozzá nem érlő magánosok martalékai legyenek, ha­nem azok bekerüljenek a szépen fejlődő Göcseji Gyűjteménybe. Biztosak vagyunk benne, hogy a Deák Ferenc Kör szívesen működik közre a műtárgyak felülvizsgá­latában, s így biztosítva van annak szak- szerűsége is...

Next

/
Thumbnails
Contents