Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-05-13 / 108. szám

I.

ZALAM35GYEÍ ÚJSÁG

(944. májú*» {3*

Pillanatképek

az elmúlt hét zalaegerszegi uépvánderlásáról

mái«# t2.

Ismeretes, hogy a belügyminiszter ütalefee értelmében Zalaegerszegen is felállították a gettót, amelynek során önzésén 162 •salad áttelepítése Aalt szükségessé, ami első jüilianatra sem látszik kis munkának. Ha aZím- ibaji figy elembe vesszük, hogy ez a nagy munka valójában kéíszeramryi költözködést jelent, mert hiszen egyszer a keresztényt kelleti átköltöztetni. aztán a zsidókat az új otthonba. Mint annakidején megírtuk, a gettó felállításának munkálatait Árvaj 1,ászló dr. városi főügyész és Arató • Sándor dr. aljegyző végezték a polgármester felügyelete mellett.

A két tisztviselő és a beosztott segéderők szinte éjjel-nappal egyfolytában dolgoztak. hog\ május Ib-ra a népA ándorlásszes íí átköltöztetést elvégezzék.

No. rie ne vesztegessük soká a szót. hanem ruccanjunk lel a városháza zsidó-irodájába, »me 1a- jelenleg a a ár ősi főügyész szobájában van. Árvav László dr. éppen a kabátjába bújik. hogy este hatkor értekezletre menjen.

— Gyere, kérlek, elmesélem az egész költöztetési munkát, — szól.

Persze az igazi riporternek sem kei! több. hanem nekilendülök a borongás utcának a városi főügyésszel, aki szemmelíáthatólag ugyan- csak keveset húnyta le a szemét ezek alatt a napok alatt. Az idő estefelé jár. s mi ketten a Jákum-utcán ballagunk a leA'entepálva felé.

Sí'111ÍTÉ8.

— Mesélj valamit az érdekes eseménynek számító költöztetésről, — nosztatom.

— Idát, kérlek szépen, kezdjük először is ott, hogy az első napon a zsidók besűrítésével voltam elfoglalva. Vagyis a zsidók legnagyobb részét elszállítható holmijukkal együtt más zsidókhoz költöztettük, amivel elértük azt- hogy egész sereg lakás vált szabaddá. A hátra- maradt bútorokat pedig elismeracuvek ellenében átvettük és nagy raktárakba szállítottuk megőrzés végett. Az így üresen maradt lakásokba haladéktalanul megkezdtük a költöztetést, amit a tervek szerint pénteken este nagyjából befejezünk.

Elmeséli még Árvay dr.. hogy kedden utalták ki az összes lakásokat, amelyek során a kiköltöztetettek valamennyien jobb lakáshoz jutottak az előbbinél. Természetesen nagy haj volt az. hogy a zsidók mind nagy lakásban laktak, míg a kiköltöztetettek legnagyobb- része pedig kislakások lakói voltak. Érdekes megemlíteni, hogy sok helyen visszajöttek a lakók azzal, hogy az egyszobás kiutalt lakás nem egy-, hanem háromszobás. Sok helyen így kiderült, hogy a tulajdonos bizony nem a legnagyobb lelkiismeretességgel jelentette be lakását, s némi kis adócsalás is fennforog.

KIFOGÁSOK, PANASZOK.

— Hát, tudod, bériek szépen, nem szaladhatok el szó nélkül a mellett a sok komikus, de egy úttal hosszaníó eset mellett sen), ami bizony azt mutatta, hogy meggondolatlan a város lakosságának, legalább is az átköltöztetettek nagyrésze. Számtalanszor megesett, hogy sokkal jobb lakást utaltam ki és másnap jöttek könyörögni egy sokkal rosszabb lakásért. Volt olyan, aki r ggcl háíaistcnkedve és kö- Bzöngetve vette az új lakást és egy óra múlva szégyenkezve azzal jött vissza, hogy nem lehetne-e kicserélni. Kirívó eset, hogy az egyik hadirokkantnak a munkahelye közelében utaltam ki. lakást, de akkor kérte, hogy egy jobb lakással cseréljem ki, mivel hadirokkant. Meg is hatódtam:- No, kedves fiam, te valóban megér- dem led a jobb lakást, — mondom — és ki if Mínltiii.i re# érc a llorlhy-tércn, alig vj# #mivél távöUW» hm feMiaá lakása«^. Voll M ókgjy

öröme és örömmel ment háza. hogy mihgj&m jó. új, kétszobás lakást kapóit h régi. szint.' állati ó! helyébe. .Magam is őrültein, hogy szegényen így segítettem és mennyire megelégedett. Igen ám. de másnap reggel beállított hozzám, hogy adjam neki oda ait, f amit először kiptaítani. Persze későn v-oft, inert már másnak Utaltam ki. De ez nem egy edüK j eset, mert volt ilyen egész tucattal...

A ZSIDÓK BE KÖLTÖZÉSI.

Térm.éetófchcae.« nem kell azt hinni, hogv j csak a szegényebb osztáilyal volt ba j, nem, rgé- I szén mtel&gens emberekkel kellett a le-gtöb-Wé j vesződni, mert, ha egy egészen príma lakást i adtam, akkor az volt a baj. hogy nem lehet ■ disznót tartani, ha meg azt lehetett, akkor j a lakással nem voltak megelégedve. Ezeket a ! nehéz eseteket meghagytam az utolsó napra, j iámikor már a natívabb része a köitözteiésuek I lefolyt.-— Hát a zsidók mikor költöznek heV

Még ma iratkozzék be

Magyar Jövő Nép- ás Kölcsörtkinyv tárba

Kossuth Lafis-uica 55. sz.

S*€rdáM 8—12-ig. Szmtnbafon 5-8-íg.

■i törté»! mmásodik világháború «isisé bák««iwé|a*áb®n ?

2. Angliában Chamberlain miniszterelnök ; jóváhagyás céljából az akóház elé terjeszti az ; 1938 április 16-án aláírt angol-olasz egvez- ménvt, amely szerinte azzal a reménnyel biztat . hogv csak az első lépést tesszük meg az j egészségesebb és józanabb európai viszonyok j felé«. ‘

2. Magy or ország külügymini&atere. Kánya Kálmán, a belgrádi \ reme című lapnak adott nv iJatkozatában megállapítja a magyar-jugo- ; szláv viszonyok jelentős javulását.

:

3. Néinetfírsz.-jrg vezére, Hitler kancellár, Rómába érkezett, ahol páratlan ünnepléssel fogadták.

b i

5. A Idftuitant államok Szórajában tartott \ értekezletükön a Magyarországgal v aló meg- j egyezésről tárgyaltak. A kétnapos megbeszélés I után kiadott hivatalos közlemény kifejezi azt j az óhajtást, hogy a Magyarországgal Való tár- ; g va í ások a t f o iy lássák.

7. Anglia é» Fraaciáffimzág prágai követei eljártak a cseh kormánynál és azt ajánlották, hogy a kisebbségi kérdésben az engedékenység téré)) menjen el a végső határig.

9. C-sehszlovákiábian a magyar kisebbség emlékiratot intézett a prágai kormányhoz és felsorolta köv eteléseit. *

10. Olí&szorsz ágban cáfolják azt a francia hírt, hogy Olaszország Magyarországot átengedte Németország befolyásának.

12. A Nemzetek Szövetségének tanáetu angol és francia indítványra kimondotta, hogy az abesszíniái olasz hódítás elismerése tekintetében visszanyerik cselekvési szabadságukat.

13. A csehországi németek vezére, Konrad Béniéin, Londonba érkezett, s itt bizalmas tárgyalásokat folytat brit politikusokkal és angol államférfiakkal.

14. Olaszországban, Genovában Mussolini feltűnő beszédet mond. Az Anschluss! az események logikus következméjnyének mondja, Olaszországnak semmi oka sem volt rá, hogy azt megakadályozza. Strc&a sohasem fog feltámadni, a roma—berlini tengely szilárd alapja az olasz és német nép tartós barátságának. Jugoszláviával és Angliával megegyezett Olaszország, a folyamatban lévő olasz- francia tárgyalásokban azonban nehézségeket okoz, hogy a franciák é» olaszok a spanyol kérdésben a barrikád két ellentétes oldalán állanak.

14. Magyarország újonnan kinevezett miniszterelnöke. Imrédy Béla. külpolitikai kijelentésekéi tesz a magyar képvirelőházban. Az ' olasz és német barátság hangsúlyozása mellett barátságos kijelentéseket tesz Angliával, Franciaországgal éa Lengyelországgá' szemben is.

16. Angliában. az alsóházban Menders©»

képviselő a középdmiai államok ügyében interpellált. amire Butt!er államtitkár kijelentette. hogy Aligha a legkomolyabban érdeklődik ezeknek az országoknak a gazdasági helyzete iránt. Rüttler államtitkár kijelentette, hogy tudomásul vette Imrédy Béla magyar miniszterelnöknek Anglia irányában tett barátságos nyilatkozatát. ^

17. Csehszlovákiában Szüllő Géza Pozsonyban egyenjogúságot és önrendelkezési jogot követelt a felvidéki magyarság számára.

17. Franciaország szenátusának tagja. Lé- tnery szenátor, volt igazságügy miniszter Géniben előadást tartott, s ebben kijelentette, hogy a magyar határok kiigazításra szorulnak.

19. Magyarország miniszterelnöke, imrédy Béla. a felsőházban megismétli a május 14-é* elhangzott külpolitikai kijelentéseit, azzal a hozzáadással, Ijogy a kisantant államokkal szemben a kisebbségek sorsának megjavítás«, a feltétele a viszony normalizálásának.

21. Qishsailovákiábati a németellenes tüntetések és véres verekedések feszültté teszik a helyzetet, ami nagy izgalmat vált ki Németországban. Két tartalékos hadosztályt behívtak. .Benes beismeri, hogy a cseh köztársaság fennállása óta most éli át légválságosabb óráit. Egész Európában attól tartanak, hogy a német csapatok) a cseh határ átlépésére készülődnek. Sir Neville Henderson. Anglia berlini nagykövete, a késő esti órákban jegyzéket nyújt át a berlini kormánynak, amely kétségtelenné teszi, hogy Nagybritaimia egy eseh- német háború esetén nem maradhatna közömbös. Az európai helyzet a brit jegyzék átnvujtása után rögtön enyhülést mutat.

25. Magyarországon megkezdődik a XXX1\ . Eucharisztikus Világkongresszus.

27. A spanyol semlegesség ügyében kiküldött bizottság elfogadja a Spanyolországban harcoló idegen önkéntesek elszállításának a feltételeit.

— Testvér! Ne feledkezz meg « bomkfckárosultakról! Hozd he adományodat a sz-cr- Lcsjtiioségihe!

Azok pénteken reggel megkezdték a végtagé*-, Aa.gy.is a gettóba való költözködésébe! és a legnagyobb részük már szombatra virradó nj jel az új helyén töltötte az éjtsza- kát. Lgyanesak máris intézkedtem, hogv a korlátok minél előbb felailittagiianak, amivel végié:: megoldódik a nehéz gettó-kérdés.

1

. . . Közben a. nap végleg lebukik a fel- bőkkel borított égről. Gyorsan est - lesz. de az utcákon egyre tart a hurcolkoiiás, most már 1 befelé a gettóba... (gz-)