Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-04-22 / 90. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. április 22­l Minden házban és házcsoportban éjjel riasztó­ügyeletesnek kell lenni A MTI jelenti: Az ország lakosságának éjszakai nyugalmát akarta a honvédelmi mi­niszter új rendeletével biztosítani, mely a hi­vatalos lap csütörtöki számában került kihir­detésre. Az új rendelet előírja, hogy minden lakóházban és házcsoportban este 10 órától (22 órától) reggel 6 óráig riasztóügyeleti szol gálától kell megszervezni a személyes íégvé delmi szolgálatra kötelezett személyekből és önként jelentkező személyekből, akik jelenleg ti ott laknak (ott alszanak). A rendelet szerint nappal az köteles riasztani, aki azt elsőnek észleli. A rendelet hatálya csak a városok és a nagyobb légoltalmi szempontból „A“, ^B“ és „C" osztályba sorolt községek belterületére terjed ki. Az ezen a területen fekvő házakban és házcsoportokban a riasztóügyeleti szolgálat megszervezése a légoltalmi őrségparancsnok, a már említett személyekből állítja össze a napi szolgálatot, meiynek egy személyre eső köte lező tartama — az önkéntes vállalkozást elte kintve — legfeljebb három óra lehet. A riasztó­ügyeleti szolgálatra kötelezettek közösen meg­egyezhetnek a rendeletben meghatározott idő­beosztástól eltérő időbeosztásban. A kijelölt riasztóügyeletes tartózkodási helye lehet a lakása is, ha ott működőképes rádióval rendelkezik. Ha lakásában rádiója nincsen, tarthatja a házban levő jó ismerősénél, barátjánál is a szolgálatot, aki megengedi, hogy a rádiója mellett virrasszon. Egyébként olyan helyen köteles tartózkodni, ahonnan még a távolabbi hatósági riasztóeszközt is meghallja és a ház, vagy házcsoport riasztóeszközét fél percen belül eléri. Ha a riasztóügyeletes szol­gálatát nem rádió mellett tartja, akkor csak a hatósági szirénák hangjának észlelése után kö telesek azonnal megszólaltatni a házi riasztó­eszközt. Ha rádió mellett tartja a szolgálatot, ak­kor már az illető város, vagy község területét magáira foglaló riasztókörzetre elrendelt légi veszély és zavarórepülés esetén is értesíti az előre kijelölt lakókat. A lég? veszélyt és a zavarórapiilésl nem szabad a házi risí^tóeftzkÓzzel továb­bítani. Ezért minden őrségparancsnok írja össze, hogy kik azok a lakók, akik kérik felébresztésüket már légi veszély, v agy zavarórepülés esetén is. Ezeket hólabdaszerűen meg kell szervezni, hogy a riasztóügyeletes csak emeletenként legfel­jebb egyhez csengessen be és ezek továbbít­ják a többieknek. Nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy csak j álékor kell ezt közölni, ha arra a riasztókör/ctre ] rendelték el a légi veszélyt, vagy zavarórepü- j lést, amelynek területén a város, vagy község fekszik. Hiszen az új rádióriasztásnak az a célja, hogy ne bolygassa meg az egész ország nyugalmát. Az ismertetett rendelet szerint azokat a házakat és házcsoportokat, amelyekben nincsen legalább 16 olyan személy, akit riasztóügye­letesnek be lehet osztani, úgynevezett riasztó­csoportba lehet összevonni. Ez esetben ezek a házak és házcsoportok közösen állítanak ki egv-egy riasztóügyeletest. Végül előírja a rendelet, hogy április 30-ig minden ház és házcsojport részére — amennyi­ben ez még nem történt volna meg — házi. ri­asztóeszközt kell beszerezni. Ilyen riasztóesz­köz lehet sín darab, vasdarab kalapáccsal, ütő­vel, kézi sziréna, gong, csengő, kisebb harang stb. A riasztóeszköz beszerzése a háztulajdo­nosok kötelessége. A riasztóügyeleti szolgálatot április 21-én, pénteken este megkezdték. A doviai kovács fia Mussolini útja Romagnáiól a Palazzo Veneziáig Irta'.»Csordás János IL A Sors azzal az emberrel, akit nagy tör­ténelmi szerepre szemelt ki, nem szokott el­néző lenni. Hosszú és kemény csaták soroza­tát kell megvívnia, amíg egy nép bizalmát magáénak vallhatja. Valószínű, hogy mindezt tudhatta a 24 éves Mussolini is, amikor harcát tovább foly­tatta. A KLASSZIKUS MŰVELTSÉGEN lói magában érezhette a kor majdnem minden értékesebb szellemi megnyilatkozását, s az amúgy is mohó tudásvágya szinte naponként gyarapította szellemi értékeit. Roppant ön­tudattal és magabízással vetette magát a leg­újabb politikai harcokba is- Ismét maga mö­gött hagyta a csendes, álmos kis Dovinát s Őri an i és Carducci szellemének örököse új politikai csatákba lendül, boriiba érkezik, ebbe az izzó szocialista fészekbe, ahol neve már-már fogalom. i 908 nyarán volt ez s ez a forró nyár újabb letartóztatást jelent számára. Két hétig fogházban van, de ott is tanul. Nietzsche műveit olvasgatja s a tragikusan nagy mora­lista író óriási hatást gyakorol reá. Kiszámít­hatatlan sorsa Lóriiból is tovább űzi s Ausztri­ába. Trentóba utazik. Itt az »Ävennire del Lavoraioiv« című hetilap szerkesztésével bíz­ták meg. Megérkezésekor ez a lap a lehető legszívélyesebben üdvözölte. Azonban nem to­il ott megbarátkozni az osztrákok minden len­dülettől mentes szocializmusával. Külső életé­ben nagyobb események nem történnek, így; idejét olvasásra, tanulásra használja fel. Köz­ben akadtak heves vitái is, amik arra vezettek, hogy Ausztriában is többször becsukódott mö­götte a fogház ajtaja. Újságjában megjelent egy kitétele miatt a lapját is elkoboztak. A többi helyi lapok erősen támadták személyét, s az egyik »kis csavargónak« bélyegezte. VÉLEMÉNYE A DEMOKRÁCIÁRÓL, amelyet ugyancsak Trentóban fogalmazott meg, nem éppen hízelgő. Többek között ezeket írta le: »Ha demokráciát mondunk, az alantas po­litika mesterségét folytató emberek gyüleke­zetét értjük, az ügyfelek után futkosó ügy­vedeket, a tanszékért intrikáló tanárokat, a hallgatást megvásárló spekulánsokat és a nyug­talan lelkiismeretű bírákat, akik antiklerikáliz- must hirdetnek és a szabadkőművességhez tar­toznak. amely manapság a titkos íondorko- dók egyetemes szervezete lett«. Ez a felettébb éles megfogalmazású! meg­állapítása magában hordozta a későbbi Mus­solinit, sőt egyik alaptétele lesz egész politikai és társadalmi elgondolásainak, egész politiká­jának. ISMÉI1 AZ ÉDESAPJÁNÁL találjuk a 26 éves Mussolinit, aki visszavo­nultan élt Forliban. Ahol csak megfordult ad­digi élete során, mindenünnen úgy utasították ki a hatóságok. Apja mellett ismét komolyabb tanulmányokba fogott és közben Battisti »Po­pok»« című lapjába írogatott. Heves támadásokat indított az »ál-szoci- ’ álisták« ellen. Ekkor mindjobban Oriani le­begett előtte. Akkoriban már Olaszország szé­les leöreiben ismert volt, s sok|an benne látták Oriani következő megállapításainak megteste­sít őjét: a haza folytonosan hátra és felfelé te­kint mindaddig, amíg köreiből ki nem emel­kedik az a nagy egyéniség, aki majd megmu­tatja nekünk a huszadik század útját«. Forli-i tartózkodása alatt meg is nősült. Ettől az időtől kezdve élete is űj szakaszba lépett. »OSZTÁLYHARC« CÍMMEL hetilapot alapított, amelyben állandóan tá­madta az akkori Olaszország társadalmi és gaz­dasági szervezetét. Szenvedélyes vitákat kez­dett. s közben megfeszített erővel dolgozott. Senki segítségét sem vette igénybe, nem alku­dozott és mindenben kérlelhetetlen, ha elvei­vel ellenkezett. Emberi szükségleteiben rop­pant igénytelen volt, annyira, hogy amikor új­ságírói fizetését fel akarták emelni, nem fo­gadta el. Sohasem volt élősdi ember, de má­sokban sem szerette az élősdiséget. Ellene for­dult annak a mozgalomnak is, amely a képvi­selők iizetekének felemelése érdekében in dúlt. Bármennyire jelentéktelen dolgok is ezek, mégis jellemző fényt vetnek emberi alakjára. TANULÁS, NYOMOR, HARC Egyszer Forliban egy utcai tüntetés alkal­mával híveit meg akarta verni egy másik po­litikai csoport. Őhozzá nyúlni sem mert senki. Személyes bátorsága még ellenfeleiben is tisz­teletet parancsolt iránta. Egy jelentéktelen va­daki becsületét megsértette, így válaszolt neki: »A mi életünk nyitott könyv, amelyben csak ezek a szavak olvashatók: tanulás, nyomor, harc«. Röviddel ezután halt meg édesapja, egy sötét novemberi napon. ISMÉT A FOGHÁZ FALAI Ko/ÖTV Tripolisz meghódításával kapcsolatban el­foglalt álláspontja miatt letartóztatták s Forft várkastélyába zárták, ahova egykor Alessandro Mussolinit, édesapját is becsukták. A tárgyalá­son többek között ezeket mondta: »En olyan Olaszországot akarok, amely arra törekszik, hogy gyermekeit megszabadítsa gazdasági és erkölcsi nyomorúságuktól«. Hiába volt, 11 havi fogházra ítélték és a bolognai fogházba kísér­ték. Ekkor már nős ember volt, s élt már Edda leányuk is, a későbbi Ciano felesége. Közben a 11 hónap büntetésből 5-öl el­engedtek. A fogházban is tanult és írt egy tanulmányt Huss Jánosról. Rövidesen egy szo­cialista gyűlésen vett részt, amely már orszá­gos jelentőségű volt. Pártvezetőségi tag lett, s megbízást kapott az »Avanti« című lap szer­kesztésére. Ez az akadémikusán állami kis fej* az új szerkesztő alatt rohamosan erőteljesebb lett, & állandóan nőtt olvasóinak száma. Ebben az időben ismét eljutott Svájcba, ahol régi ismerősei meglepődve látták, hogy a* egykori, alig húsz éves fiatalember mivé fej­lődött. AMIKOR AZ IDŐK ÉS AZ EM­BEREK MEGÉRNEK Svájcból v aló hazatérése után rettentő sze­génység szakadt rája és családjára. Sokszor még betevő falatjuk sem volt. Harcát azonban nem adta fel, tovább hadakozott. Erősen tá­madta az olasz parlamentarizmust. Hitte, hogy a nemzet sorsa nem ott dől el, ahol a politiku­sok gondolják. Közben egyre közeledett a háború, ame­lyet érzett, s tudta, hogy el kell jönnie. 1914 tavaszutóján a szocialisták anconal kongresz- szusán erősen kikel a szabadkőművesség ellen, s egyre inkább távolodik a nemzetközi szocia­lizmustól. Amikor szóba kerül a háború lehe­tősége, nem riad meg tőle. sőt vallja abban a pillanatban, ámikor már erdördültek a fegy­verek. hogy »a légyőzötteknek lesz történel­mük, de a távolmaradottaknak nem«. Ez a mondása Olaszországnak a háborúba való beavatkozása mellett tört lándzsát, e el­lentétben a szocialista párt felfogásával, akarta Olaszország harcát. A párt szembe fordult vei© s megtörtént a szakadás. Talán ez volt az © pillanat, amikor Mussolini külsőleg és lényegi­leg is visszatalált az olasz szocializmushoz. Amikor önként harcba vonult, a »Popok» dTtália« szerkesztőjének a következő utasítás ladta: »Meg kell lenni a biztonságnak, hogy hátulról ne lőjjenek ránk. őrködjetek és kímé­let len ü I sújtsatok!« (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents