Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-06-24 / 141. szám
ZA LA MEGYEI ÚJSÁG MfiÜ fiiWi^iüiiii 19-44. június 24. miMimMUkaämmmA ZALAI GAZDAELET A Gazdasági Egyesület, a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata Miért is alakultak a Megyei Tejszövetkezetek? Irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zalarregvei Tejszövetkezetek Szövetkezete igazgatója V. Az első nagyobbszab ású tej szövetkezeti mozgalom, tehát önmaga hibáján kívül alig mást élévtizedes működése után, felszámolódott, összegezzük ennek mégegyszer indító okait. I. Tervszerűtlenség az egész vonalon. 2. Megfelelő hatósági intézkedések .és okszerű támogatás hiánya. 3. A szövetkezeti nevelés teljes hiánya. 4. A tejfeldolgozó iparrá serdült vállalkozások kíméletlen harca a tejszövetkezetekkel szemben. Egy vesztes maradt, akiért az ellentábor szerint nem volt kár, ez a tejtermelő gazda volt. Nyertes és a hatalmas anyagiak birtokában a maga részére tiszteletet parancsoló fél a tejfeldolgozó ipar lett,- Mhitái a tej - terme u» gazcia szervezeteivel hatásosan nem szerepelhetett, mert ezek a tej sző vetkezetek a legnagyobbrészt megszűntek, ezáltal anyagilag nem kicsiny érvágás keletkezett azon a gazdatársadalmon, amelyik ezt a vállalkozást megnyitotta. Láthatóan ettől az időtől kezdve itejvonatkozásban csak a tejfeldolgozó ipar maradt a porondon. Ezen a címen kértek és kaptak érdekeik védelmében mindazt, amit jónak találtak, itt elsősorban a hatósági támogatásra gondolunk. így jutott kisebbségbe a ’.tejtermelő gazda a magyar tejgazdaság minden vonatkozásában. Ettől az időtől kezdve félreérthetetlenül odairányult minden intézkedés, hogy a dédelgetett tejipart minél jobban vegye védelmébe. A tejárak kialakulására nézve nem az volt az irányadó, hogy mibe kerül a ítermelő gazdának annak előállítása, hanem mennyiért tud feldolgozni, illetve előállítani légy kg. vajat a tejipar. Ehhez igazodott a mindenkori tejár. Ezt a felfogást még a mai napig sem tudtuk teljes egészében az igazságnak megfelelően megváltozásra bírni. A szomorú tapasztalat tehát az lett, hogy érdekeit az tudja jobban vagy egyáltalán megvédeni, aki erre megfelelő szervezettséggel bir. \ agy az, aki. a hivatalos országgal is el tudja hitetni, hogy a tejipar érdekei fontosabbak, mint az ország pilléreit képező gazdatársadalom tej- [termelő rétegéé. Ennek ellenkezője a valóság: ma is csak elméletben van elismerve tejgazdaság! vonatkozásban. Hisszük azonban^ hogy e téren visszanyerjük szerzett ősjogainMindenféle vadbőrt: oxtsf, macskát) péz&mát) kcarxof* myám a legmagasabb napi áron megveszek, RADU DEZSŐ Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. j kaj. Ki remélhetné ezt jogosabban, mint a tejtermelő gazda. Egy nagy szerencsénk kétségtelen az, hogy a bennünket ért nagy veszteségek e téren írem titokban és igazolhatatla- nul, hanem az egész ország igazoló szeme- láttára történtek. Nem túlozunk, ha azt állítjuk. hogy' az ország, első másfélévtized tejszövetkezeti veszteségei anyagiakban közelállt a békebeli másfélmillió korona Összegéhez. Ma szinte érthetetlen, hogy miként lehetett egy, ilyen csapáson keresztül úgy nézni és azt annak idejében észre nem venni. Persze, nehéz lett volna akkor annak a sokezer kis tejtermelőnek szavát meghallani, akiknek tejszövetkezeti törekvéseik önhibájukon kívül meghiúsultak- Szervezetlenségük hiányában hallgattak és azon fogad koztak, hogy mégegyszer ilyen veszélyes vállalkozásba ugyancsak nem fognak kezdeni. Sőt nem egyszer ott tartottak, hogy megfelelő propaganda hatására márt azt is kezdték elhinni, hogy ők azok, akik az 'általuk megindított tejiparhoz nem értenek, mert ehhez nem elég, hogy valakinek teje legyen és az ehhez szükséges feldolgozó teleppel rendelkezzen, piacot teremtsen és* zavartalanul dolgozzon. Nem ez mind nem volt elég. Ezen felül még kellett valami, amiről csak később került ki, hogy nem lett volna szabad a tej feldolgozásából eredő hasznot is a tejtermelőnek eletetni. (Folytatjuk.) Az arany- és ezüstkalászos gazdák szakosztálya a Vármegyei Gazdasági Egyesületben hivatott arra. hogy a kalászos gazdák összefogását es gazdasági ismeretei kitek további fejlesztését szolgálja. A kalászos gazdák a falusi gazda- körökben alakítsák meg a kalászos gazdaszuk- osztálvt. Ilyen osztály keretében tartsanak elő- adásokat, amelyek anyagáról a vármegyei szakosztály -esetenkint 'gondoskodik. Ezekre hívják meg a ,nem kalászos gazd^társaikat is. Rendezzenek a haláváb.:m bejárásokat s az észlelt rendellenességeket tegyék szóvá s ahol községi hatóság beavatkozása mutatkozik, ezt iparkodjanak a .képviselőtestülteten keresztül orvosolni. Udvar- és istállóid járásokat is eszközöljenek s a hibák kiküszöbölésére hívják fel gazda- társaik figyelmét, A gazdakörök, a gazdaleányok főzési- varrási- háztartási tanfolyamának megrendezését eszközöljek, amely gazda- asszony képzés kihat a családi élet jobbá, gazdaságosabbá tételére. Az arany- és ezüstkalász viselése nemcsak üres*víz, hanem kötelességet is ró viselőjére. A téli tanfolyamok és- a téli iskola elvégzése után a falvakba, az életbe visszatérten, a szerzett gazdasági ismeretek birtokában világító mécsesként kell, Hogy szerepeljenek a gazdasági életben, részint pedig úttörők legyenek a tanult kísérleteknek a gyakorlatba való átültetésénél. A földművelésügyi kormányzat, az egyesület, a kamara rendelkezéseinek, elgondolásainak végső végrehajtójaként végezzék hasznos és eredményekben ta~ I lán csak később megnyilvánuló munkájukat. Az arany- és ezüstkalászos gazda legyen öntudatos, vallásos s így erkölcsös, a hazához, a | fölhöz ragaszkodó, hűséges és minden áldo- | /útra kész. Legyenek a szerzett ismeretek bir- í tokában a földnek okszerű nevelői, termelői. • Példaképei legyenek józan életfelfogásukkal, gazdaságukkal gazd a társaiknak, mert becsülést, Í tiszteletet csak akkor várhatnak, érdemelhetnek ki. Szóval, teltei, általában mindén v isel- kedésével a maga helyén úgy érezze magát, í mint. aki ga/.datársai előtt példaadásra, veze- ] lésre hivatott. Minden cselekedet legyen ízig- í vérig magyaros cselekedet. Tisztelje, becsülje J a magyar közélet és gazdatársadalom veze- ■ tőit, akiket áthat a magyar faj szeretete és I min dán nyiiuik boldogulásának útját egyengetik munkájukkal. Tekintélyt, becs ülést csak az várhat, aki l maga is fcekinvélytisztelő, a jé magyar szokásokat, erkölcsöket megtartó, a törvénynek «engedelmeskedő. A szerzett tudással ne legyenek elbizakodották és megelégedettek, mert a tudást újabb és újabb korszerű haladás, és gyakorlat által jónak, helyesnek talált érnie retekkel kiegészíteni. Tehát nem szabad megállni a. tanfolyam és iskola, elvégzése után a tanulásban. Ezt a célt szolgálja az egyesület által létrehívott szakosztály is, ez a szakosztály módot, lehetőséget fog adni nekik egyenként é» összesen a tudásuk fejlesztésére gazdaköreikben, szakosztályi üléseiken, az egyesület és a. kamara kebelében. Tekintsék tehát a szakosztályt az érdekükben és boldogulásukért éiet- rehívattnak, s rajtuk áll. hogy ez életképes és céljának, rendeltetésének megfelelő legyen. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy mindannyian lépjenek be szakosztályukba, amellyel egyúttal a vármegyei gazdaságé egyesület sorába is lépnek s így a vármegye gazdatársadalmának mezőgazdasági érdekei védelméhez és fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Ez a vármegyei gazdasági egyesület ezelőtt 83 évvel célul tűzte ki a vármegye kis- birtokosságának ügyei felkarolását, boldog és áldott emlékű alapító elnökünk: Oszterhuber Tarányi József elnöki megnyitójában az egyesület íróiját a következőkben jelölte meg: »az egyesület a megye földművesosztályának, valamint nagyobb birtokosainak érdekeit karolja fel, a földmunkálat s gazdasági, iparüzlet helyes iránybani vezetésében, fejlesztésében.« — Ennek úgy a múltban, mint most is megfelel s a jövőben a szakosztály megalakításával fokozott mértékben eleget akar tenni az egy esület. A földművesosztály ebbe az egyesületbe e szakosztály révén kapcsolódik be szorosan a közép- és nagybirtokosoknak a gazdatársadalom érdekbeni munkájába, akik e testületbe mindig a gazdát tekintették a földművesekben s értük, érdekükben dolgoztak és dolgoznak még akkor is, mikor esetleg saját gazdaságuk érdekében szólalnak fel, mert az arány szerint minden üdvös dolog, amely gazdák, gazdaságokért így megvalósul, az arány szerint a kis- birtokra is kihat. Kéri a kalászos gazdákat, hogy a nagy gazdában lássák a magyar föld szeretőiében ,s megtartásában munkálkodó és tudásukkal vezetésre hivatott magyar gazdát, akinek szívén fekszik minden magyar földet művelő gazdának; munkásnak boldogulása.—
