Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-06-24 / 141. szám
11)44. június 24. 'AaMMUfaMMBSHMSI ZáLAlflMYH UJ6ÁC Tartsák ezt özem előtt és legyen vége, vessenek végét annak a lálu békéjét, nyugalmát, boldogulását megzavaró, a falut nem ismerő és mégis magukat falukutatóknak' nevezők azon aknamunkájának, hogy éket verjenek gazda és gazda közé. V jövő célja náluk is az. hogy a tudásban, hazafiságban a kalászos gazdák közül az érdemesek kerüljenek be a községek, gazdakörök. szövetkezeikbe és az országos politikát hízzuk azokra, akik erre hivatottak. Mi, gazdák, azon legyünk, hogy ott. ahol eddig egy szál fű és egy' fej gabona termett, ott kettőt termeljünk és iparkodjunk a minőséget is emelni. Ez nekünk a legfontosabb, amivel aztán hozzájárulunk országunk gazdasági megerősödéséhez és 1 ion véd leméhez. Az állattenyésztés terén a községekbe a törzskönyvelést vigyük be, mert csak ezzel tudunk úgy hasznosításra, mint tenyésztésre alkalmas állatokat tenyészteni. A kalászos gazda, a gazdaköri tag udvara, házatája, gazdasága legyen mintaszerű, takarékoskodjunk ott, ahol kell. de ahol az. egészség, termelés, állattenyésztés stb. terén befektetést kell eszközölni, ott a jövedelem egy- részét évről-évre fokozatosan be kell fektetni, amely egyébként előbb-utóbb anyagiakban is megtérül. E célból a szakosztály rendez majd •udvar-, istálló- és határbej árasokat, és akik ezen a téren szép eredményt tudnak felmutatni. azokat jutalmazza serkentő és példa- mutatás céljából is. A gazdakörökben a kalászos gazdák tudásukkal, példájukkal gazdatársaikat követésükre bozditsák. Ha ezek szerint cselekszenek, lesznek méltóak igazán .az arany- és ezüstkalász viselésére és így-; becsülésret is. Hisszük, hogy ez így; lesz, mert a szakosztály munkájával ebben segítségünkre fog lenni. Tudnivalók a kötelező OMBI biztosításokról Az 1640/1944. M. E. számú rendelet az Országos Mezőgazdasági biztosító Intézetnél (OMBÍ) baleset esetére a biztosítási kötelezettség alá eső személyek körét kibőv ítette. Folyó évi július hó 1-től kezdve munkaadó részéről az eddigi munkavállalói csoportokon felül baleseti biztosítási kötelezettség alá esik: s a munkaadó az OMBI-nél baleset esetére biztosítani köteles a) a kalászosok aratásánál és betakarításánál alkalmazott gazdasági in unkavállaló. b) á nem iparszerei fakitermelés körében alkalmazott erdőmunkást és napszámost, c) munkaviszonyának feltételeire tekintet nélkül azt a gazdasági munkavállaló, aki legalább egy hónapi időtartamra szerződött. A gazdasági gépnél dolgozó munkásokat a gép üzembentartója köteles biztosítani és ez a kötelezettsége kiterjed arra is, aki nem gazdasági munkavállalóként dolgozik a gépnél. A fent jelzett biztosítottak az OMBI rendkívüli tagjait megillető szolgáltatásokra jogosultak és a munkaadó (gazdasági gép üzemben tartója) a rendkívüli tag tagsági díjának megfelelő biztosítási díjat köteles utánuk fizetni. A biztosítási díj fejében a biztosított javadalmazásából semmit sem szabad levonni, illetőleg nem szabad a biztosítottat a díj megtérítésére kötelezni. Az ebbe a tilalomba v aló megállapodás semmis. Ä fent jelzett baleseti biztosítás kötelezettsége alá cső személyek baleseti biztosítása tekintetében az OMBI munkaadóval (gazdasági gép üzemben tartójával) külön biztosítási szerződést (átalány biztosítást) köthet. Az átalány biztosítási szerződés hatálya a kötelező baleseti biztosítás ajá nem eső gazdasági munkavállalókra is kiterjeszthető. Mindazoknak a baleseti kártalanítási igénye, akiket a munkaadó (gazdasági gép üzemben tartója) jogszabálynál fogva az OMBI- nél baleset esetére biztosítani köteles az intézettel szemben akkor is, ha a munkaadó (gazdasági gép üzemben tartója) a baleseti biztosítási kötelezettségének nem tett eleget. Azok a munkaadók, akik a baleseti biztosítási kö- telezettsóegüket elmulasztják, a kártalanítás teljes költségét az OMBI-nak megtéríteni, kötelesek. 4 Az 1938.: XII. t c. 17. §-a 2. és 3. bekezdésének az 164Ü 1944. M. E. sz. rendelet a gazdasági munkavállalók öregségi biztosítására vonatkozóan akként módosítja folyó évi július hó 1-től. hogy »a járulékot tekintet nélkül a naptári héten munkában eltöltött napok számára, a munkaacló köteles leróni, unnak összege azonban a munkavállaló bércbe beszámít. Abban az esetben, ha a munkaadó egy naptári hét folyamán több munkaadónál élőmunka viszonyban, a járulék lerovásának kötelezettsége elsősorban azt a munkaadót terheli. akinél a munkavállaló a naptári héten először állott munkaviszonyban.« <A. 'járulék lerovásáért tehát minden esetben a munkaadó felelős, melynek elmulasztása pénzbüntetéssel büntetendő kih ágás. felhívjuk a munkaadókat a biztosítási kötelezettség alá eső munkavállalók biztosításáéin, a biztosítási díjaknak fizetésére, a baleset elhárító (egészségvédő) óvórendszabályok foganatosít ásóra és megtartására, amely utóbbinak megtartása a munkavállalókra is kötelező. Bővebb felvilágosítást a jelzett rendeletek végrehajtására illetékes községi elöljáróságok adnak. „ fövények okozta mérgezések állatoknál Se szeri, se száma azokhak' a növényeknek, amelyek a réteken, legelőkön, kertekben találhatók, amelyek alkalomadtán nagyfokú mérgezést idéznek elő az állatok között, igen sokszor elhullást okozva ^ppen azért, mert alig ismerik az emberek a mérgező növényeket. Nagyszámuknál fogva nem is lehet ezeket egy rövid közlemény keretében felsorolni, hanem inkább szükséges, hogy ismerjük a mérgezés körülményeit, az okokat, a hajlamosító körülményeket és a mérgezés tüneteit, amelyek a gazdaemberre nézve annyival is inkább fontosak, mert igen sok más betegség is fordul elő az állatoknál, amelyeknél, sok esetben hasonló tünetek mutatkoznak és így csak szakember van abban a helyzetben, hogy a tünetekből és egyéb körülményeiből helyes következtetést vonjon le és kellően alkalmazott gyógykezelést, beavatkozást foganatosítson. A háborús gazdálkodás fokozottabb mértékben teszi szükségessé, hogy ezzel a kérdéssel is behatóbban foglalkozzék a kisgazda- közönség, mert ma nem tudunk csak olyan takarmányokat etetni, mint a békében, hanem kénytelenek v agyunk e téren is úgynevezett pé tan vágókhoz fordulni, v agyis feletetni mindazt, amit csak lehetséges, ami rendelkezésünkre áll. A Ids kertgazdaságok rohamos elterjedésével ma máj- konyhakerti növények is nagyobb számmal jelentkeznek, mint állati takarmány növények és sokszor előfordul, hogy iparosok, hivatalnok emberek, akik a gazdálkodással. állattartással sohasem foglalkoztak, ids kertjükből kikerülő, sok esetben mérges növényeket adnak oda az álfátoknak. nem sejtve, hogy ezzel hajt okoznak. Általánosságban az a felfogás, hogy a felfogás, hogy mérgező növényekkel nem sokat kell törődni, mert az állatok ösztönszerűleg nem eszik meg a mérgező növényeket. Ez nagyrészt így is van. az állat elkerüli, de azért fordulnak elő esetek, mikor mérgező növény ek kerülnek bele a szénába, szecskába, takarmányba, és akkor az állat nem tudja kiválogatni azokat és megeszi. Vannak növények, amelyek már kis mennyiségben is mérgezők a bennük lévő méreg (alkatodig) következtébenAhhoz. hogyr teljesen tudjunk védekezni, mélyebbreható növénytani ismeret szükséges, azt a kisgazda nem tudja elsajátítani, ahhoz ! évek kellenek és nagyobb szaktanulmányok. Nézzük mármost ezek után, mit szüksége® tudnunk a növényi mérgezésekről. A növényi mérgezésekre nézve fontos tudni azt, hogy az egyes mérgező növények mérgező hatásukul, csak különböző körülmények közrej átsszasá* fejtik ki. így igen fontos példáid az, hogy egyes mérgező növények, csak különleges talaj viszonyok közepette nőve, fejtik ki mérgező hatásukat, tehát a talaj is nagy befolyással van- Rendkívül fontos az. hogy bizonvos mérgező növények, csak bizonyos fajú állatokra nézve mérgezők, míg más állatokra nem. Ez rendkívül fontos, mert esetleges megbetegedések , 7 r re ^ O . O eseten, mar ez a körülmény is fontos szerepet játsszhatik a kór megállapításánál, esetleg, mint kizáró körülmény szerepelhet. Vannak esetek, mikor a növények, csak bizonyos fejlettségi fokok mellett mérgezők, mondjuk kinőtt állapotban, palánta korában nem. Vannak esetek, mikor az állatok fajtája is döntő, vagyis csak bizonyos bújták kapják meg a betegséget, mí$ mások nem. Például csak a világos bőrű állatok. Sokszor a mérgezést előidézi az. ha az állatok kikoplalt állapotban, üres gyomorba veszik fel a növényt. Nem közömbös az állatok tápláltsága sem, egyéni hajlamossága, kora. V annak esetek, mikor a mérgező növények nem fejtenek ki hatást, inert az állatok hozzá szoktak azok evéséhez, avagy a fogyasztott menyire iség kicsi. Általánosságban mérgezésekre jakkor Ml gondolni, ha ugyanazon tünetek között egyszerre több állat betegszik meg a legelőn, avagy a fogyasztott növényzet után. Mérgezések esetén a növényi mérgek »16- ször is az emésztő csatorna nyálkahártyáját» hatnak betegítőleg, gyulladást okozva, következményes nagyfokú nyálzást, esetleg hányást idézve elő (a ló nem tud hányni). A továbbiakban jelentkeznek kolikás, görcsös tünetek, esetenkint nagyfokú felfúvódás, gyomor- é® bélgyulladás. Igen sok esetben, ha a méreganyag felszívódott már, a vér megbontását eredményezi és sárgaságot, vérvizelést stb. ide« elő. Ha a növényi méreg olyan természetű, hogy az idegrendszerre hat, akkor súlyos idegbánta Imi tünetek jelentkeznek, az állatok sokszor dühöngenek és a veszettséghez hasonló, dühöngést tüntetnek fel. beállhatnak hűdesek, érzéktelenség, bodultság, támolygás, álmosság reszketées, rán gások, görcsök, a bőr rendkívüli Szókimondó, független, friss és színes, katolikus újság amely mindennap részletesen és budapesti napilapokat 12 órával megelőzve közli a világszenzációkat. Ha tehát lépést akar tartani a világeseményekkel azofisssl gpefBdeSje megjS Ara havi 3 40 P, wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww
