Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-05-20 / 113. szám
ZALAMEGYEI ÍJJSÁG OORS 1944. május 2(j^ 3|«l III II —1111^1111 A Gazdasági Egyesület, a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata • Beköszöntő Aki ma kezébe veszi a Zaíamegyei I jsá- gót, egy teljesen új rovatot talál 'benne: a Za.- lat Gazda Élet című rovatot. Hosszú mimika és tárgyalás (elűzte meg ezt a rovatot, tb úgy, éreztük, hogy áldozatot kell hoznunk magtiiik- tntafci is, hogy a vármegye gazdaközönségé mindenről kellőképpen tájékoztatva íegyesi, a gazdakori és szövetkezeti élete pedig sre legvcnl ■elszigetelt jelenség, hanem péídaadás azok részére, akik hátul vauinak még a kor- és események követelte fejlődésben. 127 Gazdakör, 118 szövetkezet van ura •niár Zalában, s ezek csak körlevelek útján érintkezhetnek egymással, de ugyanakkor jiiji- csienek tájékozódva az aktuális szakkérdésekről, rendeltetekről és más községek esetleges 'kezdeményezésérők Ezt a hiányt kívánjuk pótolni, amikor ezekkel a sorokkal elindulunk ja zalai magyar házak, tanyák és otthon felé, vagy bekopogtatunk a gazdakörök és szövetkezetek ajtaján, hogy közelebb vigyük a falut az élethez és a magyar gazdákat egymáshoz, Jól tudjuk, hogy nem könnyű fclad(aíra vállalkoztunk, amikor megindultunk, de hiszünk azoknak a lelkesedésében, akik a gondolatoí\ ismét felvetették és megvalósulását elősegítették'. Hiszünk áb'bian a jóindulatban és segíteni- ■akarásban, amivel a faluk vezetői dolgoznak az<éríy hogy miniéi nagyobb datáb kenyeret ■teremjen a föld és minél nyugodtaM> legyen # magyar gazdasági éket. Ezekkel a "gondoltatokkal indulunk óinak és kérjük mindazokat a gazdasági szerveket, iainjélyiek vélünk együtt működaiek., hogy híreikét és közleményeiké-:, etet’eg égy-égv tanulmányukat, vagy fontos és -eredményes 'kísérleteiket írják meg nekünk, hogy leközölhessük '■mások okulására és oktatására. Csak. ez a m?mká biztosítja meleg viszonyunkat egymás- te és azt a téíiy t, hogy kitűzött célunk ered-j menyes legyen. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem kívánunk mást, csak a meg éri est munkánk iránt és, ha ezt tapasztaljuk, úgy érez-{ zük, hogy jutalmunk máris bőséges. Reméljük, hagy kopogtatásunk mindenhová elérkezik és közös egyet értésben hozott munkánk meghozza a maga gyümölcsét, hazánk gazdasági életének szövetkezeti és gazdaköri életén kere zíü’i kiteljesedését. Zalaegerszeg, »944. május 20. A ZALAMEGYEI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE Köszöntőm a Gazdaköröket A borzalmas világégés immár öt éve tart is azzal á változatlan erővel és dühvel tombol ma is. mint azelőtt az öt esztendő alatt bármikor. A magyar nép, de különösen a parasztság az, amelyik a háborúkövetelte anyagi áldozatokból talán a legjobban veszi ki részét. büszkén, mondhatnám, zúgolódás nélkül. Kiveszi részét, mert a háború fenntartásához és folytatásához szükséges legelső és legfőbb cikket, a kenyeret, évről-évre történő ráfizetéssel, úgyszólván a termelési költségnél lényegesen alacsonyabban megállapított áron adja a közfogyasztásra. Kiveszi a részét azáltal, hogy hosszabb-rö- videbbideig otthagyva az eke szarvát, katonai, hadi, harctéri szolgalatra megy, a szerint, amint a haza érdeke megköveteli. Kiveszi részét, ha a szükség úgy kívánja azáltal is, hogy kölcsönadja a lovát, szerszámát, szekerét honvédéin knek. igen sokszor úgy, hogy azt többet sohasem kapja vissza, s helyette legfeljebb felárát részben: s ráadásul kiveszi, részét azáltal, hogv azl a munkát, amelyet máskor többen végeztek, most kevesebben, több odaadással, nagyobb erőfeszítéssel és sokkal több munkaórával, mondhatnám, latomtól vakolásig terjedő idő alatt végzik, s teszik azt nem a nagyobb »haszon« reményében, . hanem azért, mert ezt a nemzet egyetemes érdeke a végső győzelem érdekében úgy kívánja Most, hogy a gazdakörökbe tömörült gazdatársaimhoz elsőízben szólok ezen az úton, az selső .szavam a fenti áldozatkészségre buzdító szó. A világégés héj. frontja közül a harcterek 'frontjánai semmivel rém lekicsinylendőbb az \ a belső front, amelyiken az első vonalban ’j küzd ia maavar földműves • gazdatársadalom. Amelyik namzet élni akar, a jövőjét biztosítani csak úgy (udj.i, hogyha a háború leg- zajlóbb .napjaiban már a háború utáni állapotnak, a békének útjait egyengeti. Hogy ez a béke milyen lesz.’ az mindig az irányítóktól •és a hözzákészü lődés mérvétől függ. Mi azt takarjuk, hogy ez a béke magyar béke legyen, s olyan, amilyenben minden igaz magyar megtalálja a- számára kijelölt munkahelyet és pozíciót. Erre laz eljöv endő, magyar békében lévő, alkotó, közös munkára hív juk fel a magyar gazdákat és kérjük mindannyiuklat, hogy az \ eljövendő nagy szövetkezeti gazdaszervezete- i ken keresztül kifejlődő gazdaöntudat ápolásé- j mák nagy munkájában egy emberként álljon j segítségünkre. Ezzel a gondolattal köszöntőm v ármegyénk I gazdaköreit, gazdáit és nemzetünk egyetemes i érdiekében kifejtett közös munkánkra Isten ál- I dúsát kérem. Zalaegerszeg, 1944. pünkösd havában. KOVÁCS FERENC. gazdaköri elnök, az Alsódunántúli Mezőgaz- j dasási Kamara elnöke. Újra köszöntjük a vármegye gazdatársadalmát A Zala vármegyéd Gazdasági Egyesület korábban e lap hasábjain külön rovatban ismertette a .gazdatársadalommal a mezőgazda- sági kérdésekkel kapcsolatos ügyeket. Most, hogy e rovat ismét rendelkezésünkre áll, elsősorban is e helyről üdvözöljük a vármegye minden hazafias munkára és áldozatra kész gazda!ársadaimát., azzal a kéréssel, hogy e rovatban foglaltakat, amelyek a gnzdatársadalom és a magyar mezőgazdaság érdekében közöltéinek, fogadja szívesen. Egyesületünk a zalai falvak gazdáinak gazdasági irányéi megszervezését feltétlenül szükségesnek tartotta, s ezt a gazdakörök alakításával immár a legfőbb helyen meg is vaI ásította. \ ármegyénkben eddig 127 gazdakört alakítottunk. Hogy a jövőben még ered- . méuyesebben járulhassunk hozzá gazdasági élelünk átalakulásához, megalakítottuk a gazdakörök bevonásával az arany- és ezüstkalászos gazdak szakirsztályát. A mai és az elkövet kezem lő idők mindenkitől helytállást követelnek, a gazdaságban éppúgy, mint a harctereken. Ib edniényesmunkát csak kemény összefogással és a magyar föld szeretetének fáradhatatlan, küzdő, életerőtől duzzadó megmunkálásával és a termelési eredmények mennyiségi és minőségi fokozásával érhetünk el. Ezzel a törekvéssel és akarással ki tudjuk majd vívni mindnyáB é 1 y § g z c ti Zalaegerszegen a Cserkészboito rendeljen j Bárhol hirdetett szépirodalmi könyv kopható és rendelhető junk közös vágyát, a győzelmet. Ehhez .akarunk segítő kezet nyújtani, s az összefogásra példát mutatni, hogy az gVlsó- du.náiitóíi Mezőgazdasági Kamarává! együtt- \ működve szervezzük, irányítsuk a gazdakörö- | két. ív/, az új élet hitében és reményekkel, meg- 1 indított munka legyen folytatása . a . pemzet boldogulását célzó gondolatnak, amelyen a I ; Zala vármegyei Gazdasági Egyesület évtizedek j óta dolgozik, amely törekv ésben a zalai gazda- t á rsad a lm unkná 1 mindig megértésre talált. Asänoth Károly i 'Za!ávármetryei Gazdasági Egyesületi titkár. ! • ■ ' ‘ •: 7 ■ ■ s ; Kamarai főtitkár látogatása a Tej szövetkezete kn el Az a mozgalom, amely a Zalarnegyei lej- j szövetkezetek Szövetkezetének tagszövetkezetei részéről elindult a közelmúltban, nevezetesen a saját szövetkezeti feldolgozó nagyüzem léte- 1 sítése, mindinkább széles körben v álik ismertté ] a tejtermelő gazdák soraiban, azoknál is. akik I nem tagjai valamely tejszövetkezetnek, igen] •nagy. jejen l őségnek azok az eredmények, a me- ] Iveket e téren a Tolnamegyei Tejszö vetkezetek I Szövetkezete már kivívott évtizedes tudatos | tej szövetkezeti munkája révén. Ma még szintéi fel nem becsülhető az a lehetőség, amely ej munka nyomán nyílott meg a szervezeti tej-1 termelő gazdák jövőjének biztosítása és a tej- Í termelés valóban jöv edelmezőv é tétele erde-1 kében. Molnár Pál dr. Vajda 1. Kornélnak. a j Zalarnegyei bej szövetkeze iek' Szövetkezéé Igaz- -I jga tójának kíséretében .jnegíekuitelt.. a kövei-§ leező tejszövetkezeteket: Zalako, pány Kall-.isd, 3 Kebida, Zalacsány, Bókaháza. Eszter- á.y, \ in- domyaszőllős, KisgÖrho,' Öhni. 'bérlőibúvár, Za- i layég, Batyk, Zala bér, Tűrje.. Szaki} a, Mihály-1 fa. E tejszövetkezetek igazgatóságával é tag-1 jaival folytatott megbeszélések után uveggyő- : ződ-éiSt szerzett arról, hogy a zalarnegyei tej szövetkezetek a legtisztább szövetkezeti ebek be-1 tartásával működnek, üzletmenetükben hév ált és egységes módozatokat alkalmaznak. Kfdö- j nősen cmlítésreméltó az az áIdozaI készség. ,$ amelyet jövőjük biztosítására kivétel nélkül meghoznak. Molnár Pál, aki mint a Tolna- . megyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének volt j igazgatója, fáradhatatlan. 'nagyképzettségíí szóvivője a tej sző vetkezeti mozgalomnak. Egyikei azoknak, akik a tolnamegyei első tejszövetkezeti v ajgyár — feldolgozó üzem — létrehozásának nagy munkáját tető alá hozták a már ismert, nagyszerű eredménnyel. A látottak felett őszinte elismerését fejezte ki a vezetőségnek és amint mondotta, olyan tej szövetkezeti egységet talált itt, amely alkalmas arra, hogy jövő jeniek sorsát biztos kézzel irányítsa a zalai tejszövetkezetekl) ' tömörüli tejtermelő gazdák felvirágzására. Módja volt meggyőződni arról is, hogy a rendkívüli időkben milyen fejlődést mutat a megyei tej szövetkezet haladása. Jelenleg 118 tagszövetkezete van a Zalarnegyei Tejszövetfcezetek Szövetkezetének, ,a kezdeti 61-gyei szemben, öt feldolgozót elepi körzete vau és 5 körzeti ellenőre van szolgálatban.
