Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-05-13 / 108. szám
4944. május 13. m^íUim^k^atn 2ALAMECYEI ÚJSÁG Történelmi séta az ezer sebtől vérző örökvárosban,; Rómában Jt magyarság tö«*t<énalmi kapcsolata üémáwal Róma, májai elfc|r. A Zalamegyfci Újság tudósító;} ától. Az a veszedelem, amely a katonailag teljesen kiürített örök várost, Rómát, a folyton megújuló bombatámadá^ak révón fenyegetik, talán sehol sem kelt olyan visszhangot, mint Magyarországon, amelynek történelme folyamán annyi kapcsolata volt a pápaság székhelyével. Ma Kóma, az emberiség örök városa., ezer sebtől vérzik a bombatámadások miatt. Templomok, kápolnák, kórházak és lakóházak egész sora dőlt romba és a halál angyala járt a zarándokhelyek, az örök város utcáinKépeslapot, vagy műemléket ábrázoló művészi fényképét sehol sem látni, vagy kapui Kómában. Éltették azokat, hogyha netán- az ó Jsahb bombatámadások elpusztítanák' ezeket áx örökbecsű, az eg&z emberiség kultúráját hirdető műemlékeket és szent helyeket: legalább fényképen maradjanak meg a késő utókor számárai Az első bómbütámadások után •sokan -elhagyták Rómát, de a felzaklatott, megijedt lelkekbe ntósí bátorság ömlött, és- a lakosság közül, akik eltávoztak- mind többen térnek vissza az örökvárosba. Közlekedési eszköz bizony kévés van, alig •egypár ló, lóval vontatott kocsi, kerékpár, de a legtöbb az emberi erővel vontatott Ids teherszállító jármű. Ezeket a kis járműveket házilag készítették, kerekei gyermekkocsikból kerültek ki, felsőrésze pedig ládákból tevődik össze. Ezeket a járműveket kivált akkor gyártották oly sürgősen házilag, amikor a bomba- támadások a vízellátást szinte az egész városra egy ideig megszüntették. Az élet azonban folyik tovább. A romokat az utcáról eltakarítják s az emberek végzik munkájukat. Az a rémültség. amely az első bombatámadások alkalmával az olasz lélekre ráült, most már teljesen szinte eltűnt. Annyi bizonyos, hogy amikor a szirénák megszólalnak, szinte pillanatok alatt kiürülnek az utcák, amire szükség is Van, mert hiszen nem messze vannak a repülőterek, ahonnan a halál és a rombolás szelleme oly sokszor ellátogat az örök'városba. Nekünk, magyaroknak nem érdektelen, hogy mi történik az örökvárossal, Rómával, mert attól az időtől kezdve, amikor a magyarság a kereszténységet felvette, az évszázadok folyamán állandóan látogatták a magyarság kiválóságai és zarándokok óriási tömegei, valamint a tanulni vágyó, a klasszikus kultúra és a keresztény hagyományok emlékeivel telt várost. SZENT ISTVÁN RÓMÁBAN. Az első magyarok, a krónikák szerint, 938-ban pillantották meg Rómát egészen közelről, de bejutni nem tudtak. Ezek Zsolt vezér portyázó lovasai voltak, akik végigszá7 paildották egész Itáliát, le egészen Torontóig és vissza tért ükben, miután elfoglalták SübiaJézusom, irgalma«! óvóhelv-falragasz és ima kapható a ZRÍNYI könyvkereskedésben co.t, «z ®£i boncén kolostort, megjelotiek Róma falai alatt is, amelyek azonban — bár akkor már meglehetősen romokban voltak a különféle támadások pusztításai nyomán — dacolni tudtak velük. De alig valamivel több múlik el, mórt égy iekzáxad, megint magyarok jö/nrek. de mái' #gyeji£#£jj Rómába és nem háborús, hanem békés szándékkal. A puríyázó pogány magyarok immár keresztény utódai érkeznek Asztrik v ezetésével, hogy királyi koronát kérjenek a Pápa »Úrtól«, az aquitaniai származású tudós, II. Szilvesztertől fejedelmi uruk. István számára. És a feljegyzések szerint a királlyá lett István a koronát nemcsak azzal hálálta meg. hogy Rómában, közel a Szent Péter templomhoz kis templomot és zarándok- házat építtetett a magyar zarándokok számára, hanem több feljegyzés — így. Rumella nápolyi követ egy jelentése — arról is tud. hogy 10.07- h-eú személyesen is elzarándokolt Rómába. Arról nem tudunk semmit, hogy árpád- házi királyaink közül járt-e még valaki Rómában. de Nag) Lajos 1 347-ben a nápolyi hadjáratból való visszatértekor felkereste Rómát. ott sokat ájtatoskodoít és Szerit Péter oltáránál, amelynél naponkint misét hallgató Ly 4000 aranyat tett le jámbor alapítvány gyanánt. A magyar királyt Róma népe nagy lelkesedéssel fogadta — a pápa ekkor nem volt Rómában, mert es volt az ügy nevezett avig- noni száműzetés háromnegyed évszázados ideje — és felajánlották neki a »Rónia ura« címet, amit ő azonban nem fogadott el. HUNYADI RÓMÁBAN. Valamivel száznál több esztendővel később járt Rómában a nagy magyar hadvezér, Hunyadi János, aki ekkor még, 1433-ban, Zsigmond magyar királynak egyik szolgálat- tevő vitéze volt. Zsigmond azért jött Rómába, hogy a német-római szent birodalom császárává koronáztassa magát, ami óriási ünnepségek között történt meg.-Ez volt Rómában az utolsóelőtti császárkoronázás. A következő nagynevű magyar Rómalátoga tó Erdődi Rakócz Tamás esztergomi érsek, konstantinápolyi paíriarcha, az egyház bíbor- noka volt, aki nagy és díszes kísérettel azért ment Rómába 1513-ban. hogy résztvegyen a pápaválasztó klonkíávén, amely II. Gyula halála után gyűlt összíe. Rakócz a pápa jelöltek között is volt, de nem őt, hanem a Medici - család tagját, aki a X. Leó nevet vette fel, választották meg. Rakócz a kor szokása szerint roppant fényűzést fejtett ki Rómában és a krónikák szerint huszárjai lovainak a patkóját is ezüstből készíttette. Nem ilyen fénnyel, de szintén igen tekintélyes kísérettel vonult be dÍBzhintón Rómába 120 évvel később, 1633-ban Pázmány Péter, a magyar bíboros Ciceró. Nem először volt Rómában, hiszen mint ifjú jezsuita, tanulmányainak egyrészét is itt végezte és azután is volt az Örökváros vendége, de most mintegy diplomáciai küldetésben járt Rómában II. Ferdinand császár és magyar király megbízásából, hogy Gusztáv Adolf ellen katolikus ligát alakítson és a Szentszék révén elérje annak a támogatásnak a megszűntetését, amelyet Franciaország a svéd királynak nyújtott. ‘ ZRÍNYI RÓMÁBAN. Pázmány Péter keresztfia és kedves tanítványa, Zrínyi Miklós, a költő is megjárta Rómát és két esztendőt töltött ott különféle tanulmányokban fivérével, Péterrel együtt- Érdekes, hogy az akkor még egészen gyermek- ifjúnak VIII. Orbán pápa ajándékul adta saját költeményeinek egy díszes kötetét sajátkezű ajánlással, amely Iloratiusból vett idézet Volt és utalva Zrínyi őseire, így czóljt: .»A bátor sfcs nem leült félénk galambot!« 1665-ben az 5 évvel később Zrínyi Péterre! együtt Bécsújhelyen lefejezett Nádasdy Ferenc országbíró járt Rómában, a század v égén pedig az akkor i . esztendős Rákóczi Kernre, :aki itt igen komoly tanulmányokat folytatott. nagyon érdeklődött a római régiségek iránt is. de a vívás tanulását sem hanyagúita el. szegben yi mm a ban. Hogy még a 'politikai élet kiválóságai mellett maradjunk, sokaknak elhagyásával kell említeni Széchenyi István gróf nevét, aki kétízhen is (1814 és 1818) járt Rómában és az utóbbi évben hosszú időt töltött ott. Főképpen a művészei emlékei érdekelték. Naplójában igen érdekes részietek vannak római tartózkodásairól. Az első magyar író. akinek hosszabb római tartózkodásáról tudunk, Szamosközi István, a XVI. század egyik neves történetírója volt, de művészetekkel is foglalkozott. Feljegyzéseiben párhuzamot von ti nagyváradi Szent László lovasszobor és a hasonló olasz emlékek, közöttük a romai Marcus Aurelius szobor között. Ugyanennek a századnak a végén tartózkodott egy hétig Rómában, mint a magyar katolikus papnövendékek vendége, a kálvinista író: Szenczi Molnár Albert. Hét évig volt Rómában, mint a Szent Páter-templom magyar gyóntatója, a jezsuita Falud! Ferenc,, a neves író és költő, aki saját bevallása szerint itt kapott kedvet az irogatáshoz és sok neves 4nunkájának' a tárgyát is itt szerezte meg. Hogy sok magyar művész élt hosszabb- rövidebb ideig Rómában, az természetes. De volt egy elég neves magyar festő: Kupetzkjr János, aki a XVII. és XVIII. század fordulójánál 15 esztendőt töltött az örökvárosban, kezdetben nagy nélkülözések között, d« később ő lett ott a leghíresebb arcképfestő, akinek sok munkáját őrzik ma is nyilvános é* m agán gyű j tem én y ek. A magyar múltnak ezeken a jnagyjain kívül persee még mások is voltak, akiknek nevét azonban nem mindig jegyezték fel a krónikások. Az újabb, sőt legújabb időkben aztán még- nagyobb lett a Rómát járó magyarok száma és a közelmúltnak nem volt egyetle* olyan magyar államférfin sem, *ki ne járt volna az 'Örökvárosban. (M. K.) Bunda, boa akkor Jó, ha Bundák mérték után, mikádók bélelése és gaDémása legolcsókbaa Lali Éltestől ;%lé ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz. IQ.Laky Sándor BEfiesmestonti fcészfliitf
