Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-05-13 / 108. szám

4944. május 13. m^íUim^k^atn 2ALAMECYEI ÚJSÁG Történelmi séta az ezer sebtől vérző örökvárosban,; Rómában Jt magyarság tö«*t<énalmi kapcsolata üémáwal Róma, májai elfc|r. A Zalamegyfci Újság tudósító;} ától. Az a veszedelem, amely a katonailag tel­jesen kiürített örök várost, Rómát, a folyton megújuló bombatámadá^ak révón fenyegetik, talán sehol sem kelt olyan visszhangot, mint Magyarországon, amelynek történelme folya­mán annyi kapcsolata volt a pápaság szék­helyével. Ma Kóma, az emberiség örök városa., ezer sebtől vérzik a bombatámadások miatt. Templomok, kápolnák, kórházak és lakóházak egész sora dőlt romba és a halál angyala járt a zarándokhelyek, az örök város utcáin­Képeslapot, vagy műemléket ábrázoló mű­vészi fényképét sehol sem látni, vagy kapui Kómában. Éltették azokat, hogyha netán- az ó Jsahb bombatámadások elpusztítanák' ezeket áx örökbecsű, az eg&z emberiség kultúráját hirdető műemlékeket és szent helyeket: leg­alább fényképen maradjanak meg a késő utó­kor számárai Az első bómbütámadások után •sokan -elhagyták Rómát, de a felzaklatott, meg­ijedt lelkekbe ntósí bátorság ömlött, és- a la­kosság közül, akik eltávoztak- mind többen térnek vissza az örökvárosba. Közlekedési eszköz bizony kévés van, alig •egypár ló, lóval vontatott kocsi, kerékpár, de a legtöbb az emberi erővel vontatott Ids te­herszállító jármű. Ezeket a kis járműveket házilag készítették, kerekei gyermekkocsikból kerültek ki, felsőrésze pedig ládákból tevődik össze. Ezeket a járműveket kivált akkor gyár­tották oly sürgősen házilag, amikor a bomba- támadások a vízellátást szinte az egész vá­rosra egy ideig megszüntették. Az élet azon­ban folyik tovább. A romokat az utcáról elta­karítják s az emberek végzik munkájukat. Az a rémültség. amely az első bombatámadások alkalmával az olasz lélekre ráült, most már tel­jesen szinte eltűnt. Annyi bizonyos, hogy ami­kor a szirénák megszólalnak, szinte pillana­tok alatt kiürülnek az utcák, amire szükség is Van, mert hiszen nem messze vannak a re­pülőterek, ahonnan a halál és a rombolás szel­leme oly sokszor ellátogat az örök'városba. Nekünk, magyaroknak nem érdektelen, hogy mi történik az örökvárossal, Rómával, mert attól az időtől kezdve, amikor a magyar­ság a kereszténységet felvette, az évszázadok folyamán állandóan látogatták a magyarság kiválóságai és zarándokok óriási tömegei, va­lamint a tanulni vágyó, a klasszikus kultúra és a keresztény hagyományok emlékeivel telt várost. SZENT ISTVÁN RÓMÁBAN. Az első magyarok, a krónikák szerint, 938-ban pillantották meg Rómát egészen kö­zelről, de bejutni nem tudtak. Ezek Zsolt ve­zér portyázó lovasai voltak, akik végigszá7 paildották egész Itáliát, le egészen Torontóig és vissza tért ükben, miután elfoglalták Sübia­Jézusom, irgalma«! óvóhelv-falragasz és ima kapható a ZRÍNYI könyvkereskedésben co.t, «z ®£i boncén kolostort, megjelotiek Róma falai alatt is, amelyek azonban — bár akkor már meglehetősen romokban voltak a külön­féle támadások pusztításai nyomán — dacolni tudtak velük. De alig valamivel több múlik el, mórt égy iekzáxad, megint magyarok jö/nrek. de mái' #gyeji£#£jj Rómába és nem háborús, ha­nem békés szándékkal. A puríyázó pogány magyarok immár keresztény utódai érkeznek Asztrik v ezetésével, hogy királyi koronát kér­jenek a Pápa »Úrtól«, az aquitaniai szárma­zású tudós, II. Szilvesztertől fejedelmi uruk. István számára. És a feljegyzések szerint a királlyá lett István a koronát nemcsak azzal hálálta meg. hogy Rómában, közel a Szent Pé­ter templomhoz kis templomot és zarándok- házat építtetett a magyar zarándokok számára, hanem több feljegyzés — így. Rumella nápolyi követ egy jelentése — arról is tud. hogy 10.07- h-eú személyesen is elzarándokolt Rómába. Arról nem tudunk semmit, hogy árpád- házi királyaink közül járt-e még valaki Ró­mában. de Nag) Lajos 1 347-ben a nápolyi hadjáratból való visszatértekor felkereste Ró­mát. ott sokat ájtatoskodoít és Szerit Péter ol­táránál, amelynél naponkint misét hallgató Ly 4000 aranyat tett le jámbor alapítvány gya­nánt. A magyar királyt Róma népe nagy lel­kesedéssel fogadta — a pápa ekkor nem volt Rómában, mert es volt az ügy nevezett avig- noni száműzetés háromnegyed évszázados ideje — és felajánlották neki a »Rónia ura« címet, amit ő azonban nem fogadott el. HUNYADI RÓMÁBAN. Valamivel száznál több esztendővel ké­sőbb járt Rómában a nagy magyar hadvezér, Hunyadi János, aki ekkor még, 1433-ban, Zsigmond magyar királynak egyik szolgálat- tevő vitéze volt. Zsigmond azért jött Rómába, hogy a német-római szent birodalom császá­rává koronáztassa magát, ami óriási ünnepsé­gek között történt meg.-Ez volt Rómában az utolsóelőtti császárkoronázás. A következő nagynevű magyar Rómaláto­ga tó Erdődi Rakócz Tamás esztergomi érsek, konstantinápolyi paíriarcha, az egyház bíbor- noka volt, aki nagy és díszes kísérettel azért ment Rómába 1513-ban. hogy résztvegyen a pápaválasztó klonkíávén, amely II. Gyula ha­lála után gyűlt összíe. Rakócz a pápa jelöltek között is volt, de nem őt, hanem a Medici - család tagját, aki a X. Leó nevet vette fel, választották meg. Rakócz a kor szokása szerint roppant fényűzést fejtett ki Rómában és a krónikák szerint huszárjai lovainak a patkóját is ezüstből készíttette. Nem ilyen fénnyel, de szintén igen te­kintélyes kísérettel vonult be dÍBzhintón Ró­mába 120 évvel később, 1633-ban Pázmány Péter, a magyar bíboros Ciceró. Nem először volt Rómában, hiszen mint ifjú jezsuita, ta­nulmányainak egyrészét is itt végezte és az­után is volt az Örökváros vendége, de most mintegy diplomáciai küldetésben járt Rómá­ban II. Ferdinand császár és magyar király megbízásából, hogy Gusztáv Adolf ellen ka­tolikus ligát alakítson és a Szentszék révén elérje annak a támogatásnak a megszűntetését, amelyet Franciaország a svéd királynak nyúj­tott. ‘ ZRÍNYI RÓMÁBAN. Pázmány Péter keresztfia és kedves ta­nítványa, Zrínyi Miklós, a költő is megjárta Rómát és két esztendőt töltött ott különféle tanulmányokban fivérével, Péterrel együtt- Ér­dekes, hogy az akkor még egészen gyermek- ifjúnak VIII. Orbán pápa ajándékul adta sa­ját költeményeinek egy díszes kötetét saját­kezű ajánlással, amely Iloratiusból vett idé­zet Volt és utalva Zrínyi őseire, így czóljt: .»A bátor sfcs nem leült félénk galambot!« 1665-ben az 5 évvel később Zrínyi Pé­terre! együtt Bécsújhelyen lefejezett Nádasdy Ferenc országbíró járt Rómában, a század v é­gén pedig az akkor i . esztendős Rákóczi Ke­rnre, :aki itt igen komoly tanulmányokat foly­tatott. nagyon érdeklődött a római régiségek iránt is. de a vívás tanulását sem hanyagúita el. szegben yi mm a ban. Hogy még a 'politikai élet kiválóságai mellett maradjunk, sokaknak elhagyásával kell említeni Széchenyi István gróf nevét, aki kétízhen is (1814 és 1818) járt Rómában és az utóbbi évben hosszú időt töltött ott. Főkép­pen a művészei emlékei érdekelték. Naplójá­ban igen érdekes részietek vannak római tar­tózkodásairól. Az első magyar író. akinek hosszabb ró­mai tartózkodásáról tudunk, Szamosközi Ist­ván, a XVI. század egyik neves történetírója volt, de művészetekkel is foglalkozott. Feljegy­zéseiben párhuzamot von ti nagyváradi Szent László lovasszobor és a hasonló olasz emlé­kek, közöttük a romai Marcus Aurelius szobor között. Ugyanennek a századnak a végén tar­tózkodott egy hétig Rómában, mint a magyar katolikus papnövendékek vendége, a kálvi­nista író: Szenczi Molnár Albert. Hét évig volt Rómában, mint a Szent Pá­ter-templom magyar gyóntatója, a jezsuita Falud! Ferenc,, a neves író és költő, aki sa­ját bevallása szerint itt kapott kedvet az iro­gatáshoz és sok neves 4nunkájának' a tárgyát is itt szerezte meg. Hogy sok magyar művész élt hosszabb- rövidebb ideig Rómában, az természetes. De volt egy elég neves magyar festő: Kupetzkjr János, aki a XVII. és XVIII. század for­dulójánál 15 esztendőt töltött az örökváros­ban, kezdetben nagy nélkülözések között, d« később ő lett ott a leghíresebb arcképfestő, akinek sok munkáját őrzik ma is nyilvános é* m agán gyű j tem én y ek. A magyar múltnak ezeken a jnagyjain kí­vül persee még mások is voltak, akiknek ne­vét azonban nem mindig jegyezték fel a kró­nikások. Az újabb, sőt legújabb időkben aztán még- nagyobb lett a Rómát járó magyarok száma és a közelmúltnak nem volt egyetle* olyan magyar államférfin sem, *ki ne járt volna az 'Örökvárosban. (M. K.) Bunda, boa akkor Jó, ha Bundák mérték után, mikádók bélelése és gaDémása legolcsókbaa Lali Éltestől ;%lé ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz. IQ.Laky Sándor BEfiesmestonti fcészfliitf

Next

/
Thumbnails
Contents