Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-03-18 / 63. szám
ft, ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. március 18« Irta: Kovács Ferenc kisgazda. Az első világháború s a forradalmak után, a* 1920-as és az ezt követő években, mintegy 3—8 évig a mezőgazdaság régi adósságaiból kilábalva, anyagilag megerősödve, azt hitűik, hogy ez a folyamat tartós lesz s az anya-' Í ilag megalapozott mezőgazdaság az esetleg ekövetkező válságot kibírja. E reményünk nem vált be. mert a milliós koronás világ elmúltával az új pengő a | mezőgazdaságban pangó lett a mezőgazdasági termel vények áresésének következtében és mind nehezebbé vált a gazdaságok helyzete. Az 1930—38-as években kezdődött egy •lyan nagymértékű menekülés a földtől, amihez talán csak az első világháború előtti kivándorlás hasonlítható. Hogy miért? Mert a teld jövedelme nevetségesen kevés volt pengő értékben; ugyanis a föld hozamából esetleg jól lehetett lakni, inni, de ruházkodni, adót I fizetni, adósságot és kamatot fizetni már csak az ingatlan újabb megterhelésével, eladásával lehetett. Ezzel szemben egy fiatal rendéinek, vagy bármilyen szolgának, illetve altisztnek a jövedelme több volt, mint egy 15 — 30 holdas parasztnak. így tehát annak az igen ■tehéz, fáradságos munkának, amelyet a parasztság végzett, nem látszott semmi eredményes haszna. A földtől való menekülés egyaránt tapasztalható volt a nagyobb birtokosnál éppen úgy, mint a parasztságnál. Ha bárhol egy szolgai, hegyőri vagy városi helyen egy mező- éri szolgálat hirdettetett, mindent megmozgattak a pályázók százai a pénzfizetéses szolgálat elnyerésére. Az ipari vállalatok, bank- érdekeltségeknél pedig a nagyobb és közép- birtokosok közül iparkodtak elhelyezkedni, hogy más társadalmi osztályokkal jövedelem tekintetében egyenrangúak lehessenek, maradhassanak. A háborús helyzet A mezőgazdaság helyzete a második európai bonyodalom, illetve háborús előkészületek idején némileg javult állataink élő és vágott állapotban való kiszállítása révén. Ámde akkor még csak minőségi árú tudott piacot találni, míg végre a franciák a minőségi árú mellett minden állatot átvettek. Fokozatosan így javult a helyzet országunkban a háborúba való belépésig. Ekkor azonban a közellátásra tekintettel, a mezőgazdasági árak az ipari cikkekkel aránytalan árrögzítése következett, «melynek során a mezőgazdasági árakban az ipari árakkal szemben csak alig számottevő áremelkedés engedélyeztetett, úgyhogy a gazdák a nekik akár a gazdaságban, akár saját részükre szükséges ipari cikkeket (ruházat stb.) a rögzített áraik mellett megfizetni, beszerezni képtelenek. Ezenkívül vannak más okok is. Nézzük «zeket sorjában. Kell-e több ruha és lábbeli bárhol is, A hazatelepített bukovinai székelyek megrázó él e*t története: Szín ai ÉH Dr. Németh Kálmán bácsjózseffalvi plébános, a hazatérés vezetőjének lenyűgöző könyve: Kapható a „ZRÍNYI“ kö ny vk er es ke d é sb en. j&tr>a 28 P* mint a mezőgazdaságnál? S a mezőgazdasági cselédeken és munkásokon kívül (akik ezt az akciós anyagot is nehezen fizetik jövedelmükből) kap-e a kis parasztság akciós áron? Egy nagyon érdekes jelenség a földdel kapcsolatos észrevételem. Az emberi természethez tartozik az, hogy amint a közhivatalnok rendszernél a szolgálati rátermettség nélkül is évek múlva automatikusan emelkedik fel rangban és fizetésben, s ha bármi okból — saját hibáján kívül — ez elmarad, megáll nála az ambíció és igyekszik nyugalomba, vagy bárhová elvonulni; ugyanez áll a parasztságra is. Elkezdi fiatal korában, sokszor a semmiből, kis vagyonának gyűjtését és ezért egész élete csupa harc, munka, küzdés csak azért, hogy élete célját, függetlenségét biztosító vagyont szerezhessen össze. Ez ment is rendes gazdasági viszonyok között szépen, mert szorgalmas munkával, takarékos élettel földet venni, életének célját elérni lehetett. Az első világháború után boldogult nagynevű kultuszminiszterünk, Klebelsberg Kunó gróf, pár év alatt évtizedek mulasztását alkotta meg az iskolák s így a kultúra terén. Ezenkívül megindult az iskolánkívüli népművelés s ha sokszor ferde, nem szakirányban is, de a tudás, szélesebb látókör határozottan fejlődött mindenfelé. Tanulmányi kirándulásokat rendeztek, mindig többet érintkezett a falu a várossal. A kultúra fejlődésével az igények természetszerűen növekedtek, de, sajnos, a jövedelem ezzel ellentétben, állandóan csökkent. Tudjuk, hogy, ha valaki belekóstol a jóba, nehezen viseli el a rosszabbat. Tehát egyik oka megint ez volt a parasztságnál a földtől való' menekülésnek a jobb, könnyebb megélhetés után v aló vágyódásért és ennek keresése más foglalkozásban. Nagy hibának és szerencsétlenségnek tartom azt az állapotot is, amikor a közgazdasági léletben a napi pártpolitika érv ényesül. Az igazi, hithű magyart, a földért minden áldozatra kész, v érbeli gazdaembert, akár kis-, v agy nagyobb gazdát, sohasem a pártpolitika termelte ki, hanem ellenkezőleg, inkább a párt- politika tette a föld iránt közömbössé és segítette előmozdítani az embereknek a földtől v aló menekülését. Gazdag parasztok országa Gyakori eset, hogy írások, beszédek foglalkoznak a nyugati kis államok, különösen Dánia mezőgazdaságának a mienkkel, a dán parasztságnak a mi parasztságunkkal v aló ösz- szehasonlításával. Ez bár rendkívül hálás anyag, különösen az előadóra, azonban nem állja meg a helyét az a megállapítás, hogy teljesen a parasztságon áll az átreformáiódás. Hosszas lenne most ennek okait boncolgatni, miért is csak azt említem fel, hogy volt idő- Dániában is, amikor a gazdasági v álság miatt meg volt ott is az ok a földtől való menekülésre, sőt ahogyan maguk a dánok írták: »a nép a gazdasági és politikai nyomorúság miatt lassan siily- lyedt a kétségbeesésbe«, — de ennek a kétségbeesésnek szomorú következményeit az önzetlen, igaz hazafiság, a nemzeti összetartozás erős fegyvere a dánoknál megakadályozta, — szemben a nálunk akkor uralkodó gazdaságpolitikai felfogással, amelyik inkább Amerikáivá szóló ingyen hajójeggyel mozdította elő azt a földtől való menekülést, amely az első világháborúban és utána végzetesen éreztette s zomo ni k ö v e tkezm én ycit. összehasonlíthatatlan a két nemzetnél uralkodó szellem, s ha azt akarjuk, hogy Magyarország Keleteurópa Dániája legyen, elsősorban a kor- és közéletünk szellemét kell megváltoztatni, amely után már sokkal köny- nyebb lenne parasztságunknak dán mintára való nevelése és fejlesztése. E nélkül a dán paraszti mintának felvétele lehetetlen, viszont ezzel megszűnne a menekülés a földtől, amely- "vei elérnék azt, hogv a Dunamcdcncében a vezető és irányító szerep a mi nemzetünké lesz, mert így Magyarország lenne Keleteuró- pában a »gazdag parasztok országa« amelyet adjon Isten! A háború erkölcsöt is hoz A hadakozó lelek igazolni igyekszenek szándékaik, tetteik helyességét, jogosságát. Mégha nagypénteken mossa a hollo a fiát, akkor is ritka lesz a fehér holló. A fürdetésnek mégis lesz haszna. Ha megmarad hollónak a fióka, meg feketének, mégis tiszta lesz. A háború is megmarad v éteknek, amelyért vv alaki felelős, még akkor is, ha a címet a cikk élére mertük írni. Csak, mert benne élünk, mert sokat hallottunk borzalmas oldaláról, most egy hír a cím felírására késztet bennünket. A NTI jelentette Tokióból: A kormány rendeletét adott ki, amelynek értelmében egyelőre egy esztendőre beszüntetik a tea- és gésaházak nemzeti intézményét. Az intézkedés egyedül Tokióban 2100 teaházat és 4300 gésaházat érint. Amikor ezekről a helyekről hallunk, a Pillangókisasszony, a Mosoly országa, a Roninok kincse jut eszünkbe. Ezek köny- nyű, csaknem naív mesék. Sokkal többről van most szó. Az erkölcsi fertő feneketlen, bűzbödt mélységeiről. Amikor a szabadot nemi élet, a féktelen élvezetvágy, amelynek nem felel meg az Isten megállapította keret, pénzzel fizetett adót az államnak, a tulajdonosnak és legutoljára, legkevesebbet a szegény nyomorultaknak, akik testüket, szerelmüket, emberi méltóságukat dobták a mocsokba, a bűnért. A magáraeszmélődés perceiben, a korágyon találkoztam az ilyen szomorú áron élő, inkább megélő, szerencsétlen nővel. Keserű könnyekben, egész összetörtségben jelentkezett a szörnyű megalázóttság, a kilátástalan élet. Arra gondoltam, miérti kell ennek az életformának jogot biztosítani. Ez nem kultúra, nem civilizáció. Boldogságot, még földit sem hoz. Az Isten büntetését vonja magara. \ alamikor, Szodomára, Gomorara kenköves, tüzes es5 hullott. Ma az egész világon a háború égeti az alvilágnak ezeket a fészkeit. Japánban talán nem is erre jöttek rá. Csupán a háborús 'helyzetnek kényszerítéseként ezeket a nőket hadifontosságű üzemekben alkalmazzák. Mindegy. Mégis érvényesül az Isten hatodik parancsolata: Ne paráználkodjál. Én meg leírtam a címet. 11a a világban továbbra is megmaradnak a hollók, ha feketének maradnak a fiókák, mintha ennyivel is tisztábbak lennének. íme: a háború erkölcsöt is hoz., ______—1rög« Hi rdessen a ZALAMEGYEI ÚJSÁG-ban Eredményes — gyors és biztos! M Hti i inait a dini?
