Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-03-07 / 54. szám

3. m ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. március 7­Levél a Hadak útjára Drága Danikám! keserű könnyek szorongatják a szem iz­ma imát. hogy itt\látom előttem a Magyar Erő legutóbbi számát, amelynek első képón téged ábi •ázóInak: Molnár László Dániel zászlós, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje a hadiszalia- jf#n a kardokkal. Hősi halált hall. Nem tagadom, drága Danikám, sírni kezd­jem, mert a magyar ifjúság egyik legértéke­sebb tagját ismertem meg benned. Valamikor »port-alanyom voltál. Emlékszel, 1937 nyarán, ft cséplcs befejezése után találkoztam veled a szekszárdi korzó sarkán. Én szokásos napi hír­szerző utamon voltam, te pedig rettenetesen ■agy és fekete szakállal, kopott ruhában, zsák- Iktl és okmányokkal a hónod alatt, jöttél felém. Ái nem ismertelek meg, csak amikor odaérkez­nél mellém és rámköszöntél: — Szervusz, Feri bátyám! Emlékszem, elbeszélgettünk ekkor egy jó Aarabig. Elmondtad. hogy minden esztendő­ben, ötödikes gimnazista korodtól kezdve, az is­kolaszünetben aratni jársz és utána a cséplőgép! mellett keresed az évi kenyeret. Meghatódva kallottam mindezt, mert hiszen úrimnak' is­mertelek, akinek az édesanyja (nyugdíjas s így* nem voltak gondjaid. Ekkor tudtam meg, hogy igenis vannak, mert az édesapád korám meghalt cs kevés volt a nyugdíj, többen voltatok test­vérek és csak úgy tanulhattál tovább, ha nyá­ron megkerested az egész család évi kenyerét. Addig jól tudtam, hogy igen nagy tisztelőm vagy, mert én alulról küzdöttem fel magam, •ttől kezdve azonban én lettem nagy tisztelőd «s határtalan öröm fogott el, amikor megtud­tam, hogy nem vitázol társaiddal az utcasarkon • politikáról, nem tartozol sem az egyik, sem a másik pártba és az sem számít előtted, hogy milyen módon keresed a kenyeredet, vagy ép­pen milyen hivatalba kerülsz majd, mert nem Követelőzni, hanem dolgozni akartál. Nagyon ■agyra értékeltelek és nagyon megszerettem a családodat is, mert láttam, hogy fajtám egy hallatlan értékes és derék példányával kerül­jem szembe. Alakod is sokban hasonlít a hon­alapító ősmagyarokra, de elszántságod és al- kotnivágyásod meg egyenesen ezeknek az ős­apáknak utódja volt. A képen, amit most nézegetek, tökélete- •en te vagy. Nyugodt és határozott, kemény, Ae melegszívű ember. Hallottam, hogy jó ka­tona vagy, de nem tudtam, hogy ^nwyire, aminek következtében ilyen magas kitüntetést is kaptál. Azaz nem is te kaptad, hanem édes­anyád, mert. sajnos, a képed alatt ,áll a meg­döbbentő, számomra nagyon is fájó valóság, hogy hősi halált halták Igazoltad előttem ma­gadat, méltó maradtál a bizalmamra és a sze- retetemre. Méltó lettel önmagadhoz. Amilyen értékes ember voltál az életben, ugyanolyan maradtál akkor is, amikor szembe kerültél, « halállal huszonnégy éves korodban, amikor is­mét azokért küzdöttél és áldoztad életedet, • kikért itthon, nyáron, a te kezedhez durva •Tatással és csépléssel küzdöttél. Milyen ször­nyű, hogy rövid életed csak küzdelem volt és nem kaptál abból semmi örömet. Sok kilométerre, a legutóbbi találkozásunk he Ivére, szeretnék most hazaszaladni és meg­--------- —— "*•A — — ^-rflÉüfciMfcÉTTuflhiir^dHÁiiÁ^ cs ókolni az édesanyád kezét, aki ilyennek ne­velt fel és ilyen életfelfogással küldött ki az életbe. Aki nem szegyei te, hogy a nyári gond­talan balatoni nyaralás helyett, te a cséplőgép dobjának monoton zenéjében ismerted meg az életet és tanultad meg, hogy nincsen megállás. Egyikünk itt, a másikunk amott teljesíti a kö­telességét, ahol közel jutottál (az egyszerű pa­raszthoz, akit testvérül fogadtál és nem ta­gadtál meg soha, a munka befejezése után sem és akik űr fi mivoltod mellett ,is testvé­rükké fogadtak, mert látták, hogy szívvel és lélekkel szolgálod a fekete barázdákat és be­csülöd meg a munkát és azon keresztül a kér-' gesk ezű munk ást... Mennyi ilyen fiúra lenne szükségünk, mint te voltál, Danikám, mennyivel szebbnek és derűsebbnek látnánk a jövőt cs mernivivel ter­mékenyebbnek az életünket. Nem lennének társadul mi v á lasz falak. Danikám, nem tudom, hol és mikor lép­tél a hadak útjára, de abban bizonyos vagyok, hogy hős voltál a katonaruhában is, mint a ci­vil életben és életed példaképül szolgál majd mindazoknak, akik ismertek, vagy a soraimon keresztül fognak csak megismerni téged. Dani­kám, vigyázz ránk! Onnan lentről jobban lá­tod a sorsokat kormányzó erőket, jobban átte­kinthetsz azon a zavaros és hullámzó tengeren, amelyen hazánk hajója halad,’ onnan jobban látod a zátonyokat és a jéghegyeket, roppant akaraterőddel akadályozd meg a veszély be ju­tást. Járj közbe, hiszen a legnagyobb áldozatot hoztad ezért a hazáért és mindannyiunkért, amit csak ember hozhat: az életedet. Ezt leérem tőled, az, akit annyira tisztel­tél és aki annyira szeretett téged, aki emléke­det nem felejti el soha: Feri bátyád1* V Sikeres tanfolyamzárás Alsólendva—Hármasmalomban Alsóleaulva, március 5. Sokan és sokszor hivatkozunk a magyar falvakkal kapcsolatban a dán falvakba. És mél­tán. A magyar , falvak népe is látja, hogy csak a szebb, jobb, tökéletesebb felé való törekvés hozza meg számára azt a felemelkedést, em­beri boldogulást, amely megvan a dán falvak­ban. A FALLT VEZETNI KELL. Meglátja, kitől várhatja emelkedését, ösz­tönösen mögéje sorakozik fel, s vezetőt keres. Ha megtalálta — és legtöbbször saját fiai kö­zött találja meg — rábízza magát, mint gyer­mek az atyjára s ez a vezető nagyon sok jót tehet... HÁRMASMALOM MEGTALÁLTA VEZETŐJÉT. délután fél 5 órakor tartják bemutatkozó mfi vésietijQkct -m is#' lúrházban. Jegyek elővételben a ZaLm gyei Újságnál kaphatók. élelmezési főzőtanfolyamot, né<rv hétig;. Hó alól fehéren, szelíden mosolygó kis há­zak között gyülekezett vasárnap délben a meg­hívott közönség Hármasmalom gazdaköri he­lyisége felé. Ott.volt Alsólendva járás és város v ezetősége, a hivatalok és egyesületek vezetői­vel. Zalaegerszegről odautazott Markos Jenő népművelési, titkár és Borhely András dr. tiszti­orvos. A ZÁRÓVIZSGA. A Magyar Hiszekegy elmondása után Drá- vecz István gazdaköri elnök üdvözölte a vendé­geket s meleg szavakkal köszönte meg a vár­megye népművelési bizottságának jóindulatát. — Mindazoknak, akik bárhol, bármikor, akár a szellem harrikádjain, akár az igazgatás gondterhelt munkájában áldozatot hoztak a magyar parasztság felemeléséért, kérges tenye­rünket és békés, erős, tiszta szívünket nyújt­juk hálából, — mondotta. Majd kiemelte, hogy az 56 házból álló kis Hármasmalomból 36 asszony és leány vett részt e tanfolyamon s ezzel is az összefogásnak^ olyan példáját adta. amely bátran példaképpé« állhat más, nagyobb községek előtt is. Ezután Dakszler Irén tanfolyamvezető a főzéstudomány elméleti részéből vizsgáztatta a tanfolyam hallgatóit. Külön gyönyörűség volt hallgatni Dávid Ilonka, Kepe Margit, Kovács Erzsébet, Simonies Margit feleleteit ia nép- élelmezés fontosságáról, a zsír szerepéről, pó- tolhatatlanságáról, a nyers főzelékek, a v itami­nok, a tisztaság, ízléses terítés stb. kérdéseiről. Majd Markos Jenő népművelési titkár adta. át az alispán üdvözletét. Beszédében kiemelte, hogy bár nem nagy esemény egy ilyen főző­tanfolyam még egy megye életében sem, s most mégis azzá avatta az a körülmény, hogy * poklok kínját földre szabadító háború ötödik esztendejében mi, magyarok, tanfolyamot ren­dezhetünk. Ezért pedig csak a jó Istennek ad­hatunk hálát. Ezután Borbély András dr. tisztiorvos vi­lágított rá orvosi szempontból a népélelmezés fontosságára és helyes módjára. NÉPI TÁNCOK. Dávid Ilonka kedvesen szavalta egy hely­beli asszonyszív szép vers-virágát, Bükiné »Gazdaasszony házatája« című versét. Ezután magyarruhás lányok mutattak he helybeli népi táncokat, amelyekben annyi báj és eredetiség volt, hogy a néprajzi gyűjtők legszebb csemegéje lehetett volna, végül a tan­folyam gyakorlati részének bemutatása követ­kezett, amelyen vendégül látták a meghívot­takat, akik átvették a tan fo ly a mhall ga 1 ók t ól ia szót és sok, igaz dicsérettel adóztak a 'hár­masmalmiaknak, azt is kifejezve, bár sok ilyen, faluban ilyen nép és tanfolyam áldaná az Istent. (H. S.) Alsólendva nagyközség egvik tartozéka a kis Hármasmalom. Jó magyar lakossága nagy leckét tanult íneig a 22 éves idegen uralom alatt s a felszabadulás után rögtön felhasználta ezt: a magyar kultúra csurgó édessége alá tartotta rögtön régóta sóvárgó szívét és Gazdakört ala­kított. A Gazdakör elnökében találta meg azt, akire hallgasson. Drávecz István gazdaköri elnöknek egy gondolat fűti a,lelkét: szebbé, jobbá, tökélete­sebbe tenni az életet, tudás, erkölcsi és szel­lemi felemelkedéssel. Ezért a könyvtáralapí­tástól kezdve a tanfolyamokig, megszerez min­dent, ami a falucskának javát szolgálja. S ez boldoggá is teszi őt. FŐZŐTANFOLYAM VOLT. Igaz, hogy a kormányzat cs a hatóságok óriási erőfeszítéseket tesznek, ugyancsak né­pünk felemelkedése érdekében s ezért Hármas­malom is azok közé a szerencsés helységek közé került, ahol tan folyamot tarthattak. Nép-

Next

/
Thumbnails
Contents