Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-01-08 / 5. szám

XXVII. évfolyam. 5. szám. jjwiiiw»hmwimh 11 tmtmmmmmmmmBt ÁFA 20 FILLÉR. 1944. juraár- 8. SZOMBAT« ZALAHEGYEI ÚJSÁG Előfizetés egy hóra 8.40, negyedévre 9.80 P. j Politikai napilap. j Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Hirdetések díjszabás szerint. ' Felelős szerkesztő: SZAKÁL FERENC. j Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 12S.- ~~"~~^»iffiMnTrn ~rtri ar'-inwriniwwMÉjiHmMWMMMMMw' ■■■■—lll■ll^l■lll^l—|in■■■■■ifi lA lengyel-szovjet viszonyban hamarosan döntés lesz? A keleti hadszíntéren megindult a téli csata — Heves harcokat jelentenek az olasz hadszíntérről — Légvédelmi riadó Londonban — Helsinkit még foglalkoztatja a teheráni értekezlet Budapest 26» év »Nemzeti és szocialista«, ez a három szó «rdít felém az egyik napilap vezércikkéből. Őszintén mondom, nem volt türelmem elol­vasni e cikket, de elolvasás nélkül is meg tellett állnom, mert a lap évfordulóját, neve­zetesen negyedszázados jubileumát ünneplő ve­zércikkről van szó, amelyben, valljuk be, egy Ücsit a vezetőszerkesztő, kérkedni is szokott a •milttal és programmot adni a jövőre- Ne­gyedszázad ugyanis nagy idő egy-egy lap tör­ténetében, mint általában a politikai életben, ahol emberek és pártok jönnek és, sokszor jigen hamar, mennek. Ahogy aztán a párt vál­tozik, változik a politikai programm, változik az ellenzék is. Általában változandó és na­gyon is hozzá van simulva a változékonyság fogalmához az, ámi politika és az ami poli­tikai. Csak a kevesek és választottak érdeme az állandóság és kitartás, amint, hogy a bátor gerinces kiállás is igen kevés számú honfiú jjeUembéli tulajdonsága. A nevezett jubiláló és vezércikkező újság szintén nem tartozik az «Ívhű lapokhoz, legfeljebb címében, mert bi­zony annak jogbéli tulajdonosa párszor csi­nált már jobbra- és balraát-ot. Természetesen (nem akarjuk ezért bántani, mert hiszen lehet­lek ugylan elvi ellentétek az újságok között, de a célnak egynek kell lennie: a keresztényi magyarság szolgálata. Fáj, hogy a Magyarság — mert arról van szó — letért arról az útnál, amelynek csúcsán a keresztény, magyar nem­zet szolgálata, mint cél tündökölt- Maga is kérkedik vele, a vezércikkíró, hogy 25 évvel ezelőtt bemutatkozó vezércikkében programúi­dat két szóban foglalhatta össze: »keresztény és nemzeti!« — Az új huszonötévre azok­ban már elveti a programmot és a keresztény fogalom helyére nemzetközi .fogalmat tesz, a szocialistát. Bár ez jelentéktelennek látszik a laikus újságolvasó előtt, én mégis úgy látom, hogy ez irányváltozást jelent a lap életében. Vagyis eltérést a keresztény vonaltól a nem­zetköziség felé! Nemzeti ugyanis mindenki le­het, mert ez a fogalom, ha nem tévedekar nem is magyarból szármjazjjk: s a nacionalizmus fogalmával már játszadoztunk és játszadoztak más nemzetek is. Ugyancsak .nemzetközi foga­lom a szocialista is. Ezzel aztán vegére is értünk a programúinak és bármennyire kí­vánnék is, nem leljük sehol a »magyar« fo­Í jalmat ebben a programúiban, és főleg nem átjuk a «kereszténység« - et a nemzetköziség- jgel szemben. Én úgy gondolom, nem kis dolog «z. Erre fel kell figyelni mmdahnyiónknak, mert azt jelenti, hogy a Magyarság eltért az indulási programmjától és letért a magyar nemzeti útról, amely pedig egyedüli célja le­het. Hogy aztán ez a nemzetköziség felé ver­záló irány hol köt ki és merre visz, nem luitatjuk, mert az már nem a mi feladatunk. Az mar a lap magán- és talán, nem is kis­mértékben, anyagi ügye, de sajnáljuk, hogy ia közös cél, a keresztény magyarság szolgála­tából egy munkatárs kiesett mellőlünk! Mi nem tekintettük ellenségnek a mozgalmat se, amelyhez a lap' újabban tapadt, mert hiszen nem az út, hanem a cél a fontos, hiszen ejb-: t>en az esetben nyjiltan fel kellene vetni a Kossuth—Széchenyi nagyságát vitató kérdést ?s. Ez azonban eszünkben sincs, mert nem nz a fontos most már, hogy helyes volt-e aZ üt, vagy nem, amit a két egymással szemben harcoló politikusunk hirdetett, hanem az, hogy: közös célért szállottak síkra. Sajnos, a január T-én megjelent Magyarságról már nem mond­hatjuk el ezt, mert alapelvének felét, a ma­gyarság szempontjából, magunk is 26 esztendő éta hirdetjük, annyira fontos kereszténységet Hivatalos jelentés szerint pénteken dél­előtt angolszász gépek repültek keresztül az or­szág nyugati részén. Bombázásról hír nem ér­kezett. Zalában több helyen üres, vagy a légi- harcok során kilyukasztott benzintartályokat dobtak le. Kár sehol sem esett. Berlin Zsitomirtól keletre nagy veszteséget szenve­dett a szovjet. A szovjet nyomása Berdicsevtől délre a legerősebb. Itt a szovjet új hadosztá­lyokat vetett harcba. Kirovográdtól keletre sú­lyos harcok tombolnak. Vityebszk környékén továbbra is nagy páncélos és gyalogsági kötelé­keket vetettek harcba a bolsevisták. A ne- velji kanyarulat északi részén megtámadták zászlóalj nyi erővel a német csapatokat, de visz- j szavetefték őket. Ezután egy német ellentá­madás a szovjetet kiinduló állásaiba vetette vissza úgy, hogy nagy zsákmányra tettek szert. Helsinki A finn fővárosban különös érdeklődéssel kísérték a stockholmi lapoknak azokat a híreit, amelyek Finnországgal foglalkoznak. Különös figyelmet keltett a Stockholm Stidligen meg­állapítása, amelyben elismeri, hogy a külön­féle vitatkozást az váltotta ki, hogy a szövet­ségesek feltételnélküli megadást követelnek. Azonban ezt csak formaságnak kell tekinteni. Az egyik finn lap utal arra, hogy a teheráni értekezlet csak Ausztria jövőjét világította meg. Róma Az olasz hadszíntér északi szakaszán az amerikaiak egyik kis jelentőségű betörését a német csapatok ellenállása visszaverte. San elvetette egy importált fogalomért. Nem kis dolog ez, feladni az elvek felét! Mi csak Saj­nálni tudjuk, hogy kevesebben leszünk, akik továbbra is eredeti célkitűzéseinkért: a keresz­tény és a magyar Nagy-Magyarországért küz­dünk. Pedig ez sem érdem, legfeljebb az, hogy 26. januárban írjuk és valljuk magun­kénak e fogalmat és teszünk mellette hitet, mert mindig úgy gondoltuk és úgy mondjuk a jövőben is, hogy ez a kötelességünk. Kereszténynek és magyarnak hinni és ismerni, azzá tenni és harcolni akarunk továbbra is. Nem ismerünk nemzetköziséget, mert könnyes szemmel valljuk a Szózat költőjével, hogy ezen a földön élnünk és halnunk kell, ezért a földért anyagi javakról is le kell mondanunk, Viktoré romjai körül egész napon át súlyán harcok voltak. A várostól északkeletre az ame­rikaiak mindent elkövettek, hogy visszahódít­sanak egy szakadékot. Három tárrfadás utáni sikerült befészkelniük magukat. Azonban a né­met gránátosok visszaverték őket. Az Adriai tengerpart melletti szakaszon egy brit csa­patot egészen a német vonal közelébe enged­tek, majd a legmegfelelőbb pillanatban szét­szórták őket. Egészen a part közelében egy! másik brit vállalkozás is összeomlott. Zürich Washingtoni jelentés szerint az oltani dip­lomáciai körökben úgy vélik, hogy a lengyel­szovjet közeledés ügyében megtörténik a dön­tés, amikor az UNRRA megkezdi működését lengyel területen. A határkérdések rendezését á háború utáni értekezletre bízzák. Azonban ennek a kérdésnek a megoldása hamarosan kikényszeríthető. Lisszabon Washingtoni jelentés szerbit Knox « pén­teki sajtóértekezleten kijelentette, hogy »os­tobaság azt hinni, hogy a japánok félnek tő­lünk«. I •K Stockholm Bázelben pénteken kevéssel éjfél után * légvédelmi szirénák megszólaltak. Lisszabon Az elmúlt éjtszaka Londonban légiriadó volt. A város felett több motor zúgását lehe­tett hallani. Kárt nem okoztak. — « — ezért az »egyetlent« megtestesítő két szóérH az életünket, a szenvedésünket, a megaláztatá­sunkat és magunk gondtalan életét is fel kell áldoznunk, mert ez a kötelességünk. Ezt a kö­telességünket teljesítjük továbbra is, a 26. esz­tendőben is, mert biztosak vagyunk benne, hogy a nemzetközi programm helyett, a miénk, a »keresztény magyar« programm a legszebb! a világon és ehhez továbbra is hűek ma­radunk az új negyedszázadban is­Ezekkel a gondolatokkal köszöntünk be » 26. esztendő januárjának első vezércikkében és, amikor ezeket leírjuk, biztosak vagyunk benne, hogy olvasótáborunk, és minden iga* keresztény magyar helyeslése mellett tesszük azt. Szakái Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents