Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-01-08 / 5. szám
XXVII. évfolyam. 5. szám. jjwiiiw»hmwimh 11 tmtmmmmmmmmBt ÁFA 20 FILLÉR. 1944. juraár- 8. SZOMBAT« ZALAHEGYEI ÚJSÁG Előfizetés egy hóra 8.40, negyedévre 9.80 P. j Politikai napilap. j Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Hirdetések díjszabás szerint. ' Felelős szerkesztő: SZAKÁL FERENC. j Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 12S.- ~~"~~^»iffiMnTrn ~rtri ar'-inwriniwwMÉjiHmMWMMMMMw' ■■■■—lll■ll^l■lll^l—|in■■■■■ifi lA lengyel-szovjet viszonyban hamarosan döntés lesz? A keleti hadszíntéren megindult a téli csata — Heves harcokat jelentenek az olasz hadszíntérről — Légvédelmi riadó Londonban — Helsinkit még foglalkoztatja a teheráni értekezlet Budapest 26» év »Nemzeti és szocialista«, ez a három szó «rdít felém az egyik napilap vezércikkéből. Őszintén mondom, nem volt türelmem elolvasni e cikket, de elolvasás nélkül is meg tellett állnom, mert a lap évfordulóját, nevezetesen negyedszázados jubileumát ünneplő vezércikkről van szó, amelyben, valljuk be, egy Ücsit a vezetőszerkesztő, kérkedni is szokott a •milttal és programmot adni a jövőre- Negyedszázad ugyanis nagy idő egy-egy lap történetében, mint általában a politikai életben, ahol emberek és pártok jönnek és, sokszor jigen hamar, mennek. Ahogy aztán a párt változik, változik a politikai programm, változik az ellenzék is. Általában változandó és nagyon is hozzá van simulva a változékonyság fogalmához az, ámi politika és az ami politikai. Csak a kevesek és választottak érdeme az állandóság és kitartás, amint, hogy a bátor gerinces kiállás is igen kevés számú honfiú jjeUembéli tulajdonsága. A nevezett jubiláló és vezércikkező újság szintén nem tartozik az «Ívhű lapokhoz, legfeljebb címében, mert bizony annak jogbéli tulajdonosa párszor csinált már jobbra- és balraát-ot. Természetesen (nem akarjuk ezért bántani, mert hiszen lehetlek ugylan elvi ellentétek az újságok között, de a célnak egynek kell lennie: a keresztényi magyarság szolgálata. Fáj, hogy a Magyarság — mert arról van szó — letért arról az útnál, amelynek csúcsán a keresztény, magyar nemzet szolgálata, mint cél tündökölt- Maga is kérkedik vele, a vezércikkíró, hogy 25 évvel ezelőtt bemutatkozó vezércikkében programúidat két szóban foglalhatta össze: »keresztény és nemzeti!« — Az új huszonötévre azokban már elveti a programmot és a keresztény fogalom helyére nemzetközi .fogalmat tesz, a szocialistát. Bár ez jelentéktelennek látszik a laikus újságolvasó előtt, én mégis úgy látom, hogy ez irányváltozást jelent a lap életében. Vagyis eltérést a keresztény vonaltól a nemzetköziség felé! Nemzeti ugyanis mindenki lehet, mert ez a fogalom, ha nem tévedekar nem is magyarból szármjazjjk: s a nacionalizmus fogalmával már játszadoztunk és játszadoztak más nemzetek is. Ugyancsak .nemzetközi fogalom a szocialista is. Ezzel aztán vegére is értünk a programúinak és bármennyire kívánnék is, nem leljük sehol a »magyar« foÍ jalmat ebben a programúiban, és főleg nem átjuk a «kereszténység« - et a nemzetköziség- jgel szemben. Én úgy gondolom, nem kis dolog «z. Erre fel kell figyelni mmdahnyiónknak, mert azt jelenti, hogy a Magyarság eltért az indulási programmjától és letért a magyar nemzeti útról, amely pedig egyedüli célja lehet. Hogy aztán ez a nemzetköziség felé verzáló irány hol köt ki és merre visz, nem luitatjuk, mert az már nem a mi feladatunk. Az mar a lap magán- és talán, nem is kismértékben, anyagi ügye, de sajnáljuk, hogy ia közös cél, a keresztény magyarság szolgálatából egy munkatárs kiesett mellőlünk! Mi nem tekintettük ellenségnek a mozgalmat se, amelyhez a lap' újabban tapadt, mert hiszen nem az út, hanem a cél a fontos, hiszen ejb-: t>en az esetben nyjiltan fel kellene vetni a Kossuth—Széchenyi nagyságát vitató kérdést ?s. Ez azonban eszünkben sincs, mert nem nz a fontos most már, hogy helyes volt-e aZ üt, vagy nem, amit a két egymással szemben harcoló politikusunk hirdetett, hanem az, hogy: közös célért szállottak síkra. Sajnos, a január T-én megjelent Magyarságról már nem mondhatjuk el ezt, mert alapelvének felét, a magyarság szempontjából, magunk is 26 esztendő éta hirdetjük, annyira fontos kereszténységet Hivatalos jelentés szerint pénteken délelőtt angolszász gépek repültek keresztül az ország nyugati részén. Bombázásról hír nem érkezett. Zalában több helyen üres, vagy a légi- harcok során kilyukasztott benzintartályokat dobtak le. Kár sehol sem esett. Berlin Zsitomirtól keletre nagy veszteséget szenvedett a szovjet. A szovjet nyomása Berdicsevtől délre a legerősebb. Itt a szovjet új hadosztályokat vetett harcba. Kirovográdtól keletre súlyos harcok tombolnak. Vityebszk környékén továbbra is nagy páncélos és gyalogsági kötelékeket vetettek harcba a bolsevisták. A ne- velji kanyarulat északi részén megtámadták zászlóalj nyi erővel a német csapatokat, de visz- j szavetefték őket. Ezután egy német ellentámadás a szovjetet kiinduló állásaiba vetette vissza úgy, hogy nagy zsákmányra tettek szert. Helsinki A finn fővárosban különös érdeklődéssel kísérték a stockholmi lapoknak azokat a híreit, amelyek Finnországgal foglalkoznak. Különös figyelmet keltett a Stockholm Stidligen megállapítása, amelyben elismeri, hogy a különféle vitatkozást az váltotta ki, hogy a szövetségesek feltételnélküli megadást követelnek. Azonban ezt csak formaságnak kell tekinteni. Az egyik finn lap utal arra, hogy a teheráni értekezlet csak Ausztria jövőjét világította meg. Róma Az olasz hadszíntér északi szakaszán az amerikaiak egyik kis jelentőségű betörését a német csapatok ellenállása visszaverte. San elvetette egy importált fogalomért. Nem kis dolog ez, feladni az elvek felét! Mi csak Sajnálni tudjuk, hogy kevesebben leszünk, akik továbbra is eredeti célkitűzéseinkért: a keresztény és a magyar Nagy-Magyarországért küzdünk. Pedig ez sem érdem, legfeljebb az, hogy 26. januárban írjuk és valljuk magunkénak e fogalmat és teszünk mellette hitet, mert mindig úgy gondoltuk és úgy mondjuk a jövőben is, hogy ez a kötelességünk. Kereszténynek és magyarnak hinni és ismerni, azzá tenni és harcolni akarunk továbbra is. Nem ismerünk nemzetköziséget, mert könnyes szemmel valljuk a Szózat költőjével, hogy ezen a földön élnünk és halnunk kell, ezért a földért anyagi javakról is le kell mondanunk, Viktoré romjai körül egész napon át súlyán harcok voltak. A várostól északkeletre az amerikaiak mindent elkövettek, hogy visszahódítsanak egy szakadékot. Három tárrfadás utáni sikerült befészkelniük magukat. Azonban a német gránátosok visszaverték őket. Az Adriai tengerpart melletti szakaszon egy brit csapatot egészen a német vonal közelébe engedtek, majd a legmegfelelőbb pillanatban szétszórták őket. Egészen a part közelében egy! másik brit vállalkozás is összeomlott. Zürich Washingtoni jelentés szerint az oltani diplomáciai körökben úgy vélik, hogy a lengyelszovjet közeledés ügyében megtörténik a döntés, amikor az UNRRA megkezdi működését lengyel területen. A határkérdések rendezését á háború utáni értekezletre bízzák. Azonban ennek a kérdésnek a megoldása hamarosan kikényszeríthető. Lisszabon Washingtoni jelentés szerbit Knox « pénteki sajtóértekezleten kijelentette, hogy »ostobaság azt hinni, hogy a japánok félnek tőlünk«. I •K Stockholm Bázelben pénteken kevéssel éjfél után * légvédelmi szirénák megszólaltak. Lisszabon Az elmúlt éjtszaka Londonban légiriadó volt. A város felett több motor zúgását lehetett hallani. Kárt nem okoztak. — « — ezért az »egyetlent« megtestesítő két szóérH az életünket, a szenvedésünket, a megaláztatásunkat és magunk gondtalan életét is fel kell áldoznunk, mert ez a kötelességünk. Ezt a kötelességünket teljesítjük továbbra is, a 26. esztendőben is, mert biztosak vagyunk benne, hogy a nemzetközi programm helyett, a miénk, a »keresztény magyar« programm a legszebb! a világon és ehhez továbbra is hűek maradunk az új negyedszázadban isEzekkel a gondolatokkal köszöntünk be » 26. esztendő januárjának első vezércikkében és, amikor ezeket leírjuk, biztosak vagyunk benne, hogy olvasótáborunk, és minden iga* keresztény magyar helyeslése mellett tesszük azt. Szakái Ferenc
