Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-10-09 / 228. szám
I, í I f; 1 '' ’ ' V"' ZATjAMEGYEI ÜJSAG A csend az üdvösség titka Nein ess Ernő. A csend a művészei királya: Kincseit szemed ha meglátja, Színpompák százai szökeiljiek Műveként előtted, a csendnek. A escnd, a művészet karnagya: Zenéjét füled ha meghallja,. Égi zenében fürdik Lelkied: o . r 7 Fű, fa, virág mind zenét zengnek, Dalba csobog patak meséje, Dalolva kúszik! a hold az eg it. . Felhők fodrai ringó regek ... Szimfóniába olvad az ég, Völgyek, hegyek, estek, csillagok, Mind bűvös zenei akkordok, S valamennyien, mint folyók tengerben, Hullámzanak a csend mealrebcsi. —o— A halaiban azért üdvözül a lélek. Mert része tesz örök, végtelen csendjének. S iá halálban azért van örök kárhozat. Mert csendjét zavarja mardosó bűntudat. Magyarország jelentős halgazdasága Budapest, október 9fi A magyar halgazdaság nagyon fejlett és. az export szempontjából nagyon fontos. Henries evekben mintegy 30.000 mázsa pontyot exportálnak, amihez még különböző balatoni halak és egyéb hal fajták jönnek. V magyar állam megnagyobbodása által a balias vizek száma is jelentősen felemelkedett és ezzel a halászat gazdasági jelentősége is növekedett. Pisztrángbs vizet,, vagyis gyors folyású bdvi patakokat és folyókat 3000 kin. bosszúságban birtokol Magyarország, míg 1038 elölt csak 100 km-xiyi hegyi vize volt. A magyar tógazdaságok terjedelme 12.000 hektár. Többi áüó- ós folyó halas vizelnek felülete 150.000 hektár, A Balaton egyedül évi kereken í millió kg. halat szállít, míg további (>00.000 kg. hal a többi halas vizekből kerül ki. Éribelő, hogy az illetékes helyek arra törekednek, hogy az országnak ezt a termeszei es halgazdaságát és a halászatnák kínálkozó lehetőségekéi kihasználják. így például a iohlmfive|ésüg\i minisztérium alacsonyabb értékíí alkaiis talajú földeken új tógazdaságokat akar létesíteni, hogv ezáltal nagyobb felületi erramé ivekéi érjenek el. (UPS) 2ALAMEGY1 ÚJSÁG fcteiÖ* kiadó» ' - GAAL ISTVÁN Kéazült & Zrínyi Nyomdaipari P,i. gépein, Edkcgéraftg* ikéchenyi-iér 4. Nyumd&fcérhU CAÁJL ISTVÁN. Vasárnap délután; A felhők eltűntek a magasból, csak idébb-odébb van egy-egy ki sebb gomolvág.' A házak előtt emberek, gye rekek. asszonyok üldögélitek a pázsiton. Korcsmába nem megy senki, bor van otthon is bőven. Sétálunk a falun végig. Bürge János egyedül gubbaszt a bejáró hídon. A pipát kiveszi a szájából, amikor üdvözöl. A. magyar ember örömmel veszi, ha pár szíves szót kap. Nem is megyek el mellette szótlanul. — Szelei-e a pipa, János bácsi? — A liktya mán nem nagyon, mer az is van ollan öreg, mint én. — Ki kell tisztítani. — Mivel? —--Nullával. — Meg is tesztem! — mosolyodon el. A híróné a kerítést támasztja. Attól léi talán, hogy elhízik, ha ül. így is fölül van a mázsán. Asszonyt nem lehet megelőzni a beszédben. <) kérdez először: — Ibi mennek, tanító űr? —- Nem mondom meg. mert hátha maga is eljön velünk. Nevetett: — fiát csak magával kezdjen ki az ember! Kása Ábris az árok szélén áll. Unokája a térd it öleli és botladozva járja körül. Most tanul járni. Amint Ábris gazda észrevesz bennünket, a kis emberpalántát felénk fordítja. Azt mondja neki: —- Nézd, picinyem, itt gyün a tariítóp bátíya, meg a jlanítónénnye. Ezek vernek meg majd téged. A kisgyereknek legörbül, a szája, átbújik az öregapja térdei alatt és négykézláb, iszkol be a kapun. Cukorra! ue lehetne előcsal ugatni. Kása most balra néz: Mélák Nnca most. viszi be a csöbröt. Pipaszárra! mutogatva magyarázza: A lábait itatja. — Itatja? - kérdeztem hit el len leed ve. — Az, az. Öregasszon ániinán. van falán iívócvancsztendős is. Belelni jt a relmma a iábába, ősz tán ilyenkor hidegvízzel itattya. Méláit néni már eldugta a csöbröt. Apró. ráncosszéiű szemeit pajkosan forgatja, amint közeledünk feléje. Mosolyog is. Csöpög róla a báj. A kezemben lévő táskára mutat: — Milh árui, thanító úr? Kára felel helvettem: — V arrótűt, öregasszonyoknak való mgv- Hkut. Könnyebben beleiűzheted a cérnát. — The, the! — mondja neki remegős fej - j d Nnca néni, — the bolond. Orzthán én] nem is vagyok öreg, eshak öregedő. Eljárom én me-gh a kháilai khettőst. — Ne engedjen, Naca néni! — mondtam neki, — csak az irigység beszél Ábris szomszédból. Mikor látta Ahnst táncolni, mondja? Michel 8 i m a m a hgnagyobli francia Jeliem- aninéya: mindenkit magával ragadó alakítása Premier li as Edisonban. Verd? „Rtgoiettc1* operájának csodás mucsikájag — Tc'i «fal Monte utol érhetetlen énekművészet«. — a kiállítás pasat* pompája együtt ebben a csodás filmben. Jegyét « S 15 -r e váltsa meg? 1943. obtÁbér 9. — Mikor? Anxikhor a fhelesége s Rodeó- fával állt előtthe. Mask bor nem. Ezen Kása is nevetett. — Hanem a thanító úr mith ígért ne,- khem, amikhor a krumphlijáí kliapáltuk? Elfelejtette ? — Nem, én, Naca néni.,Azt, hogy búcsúkor megtáncoFtafcom. Eljárjuk a kállai kettőst. — Meg másth is hígért. Emlékszem arra is: egy üveg sört. — Azth is. Nahjáth, mához egy hétre búcsú. Kása közbeszólt: — Osztán illen rozoga lábakkal akarod fte a csárdást járni? Mélák néni hangja fiatalosan csengett: — Ha a fejem r he meg is, dhe a láb horn nem! Ugy-e, thaníthó úr? Azértli i® dián colunk! — De táncolunk ám. Múllak néni közelebb hajolt hozzám, hogy Ábris ne hallja: — Hath aritunhajd úgy ithatom a bíbhaimat, hogy eljárhassuk! ív. L. zfiim~£zinfíá m A KIRÁLY BOLONDJA. Bemutatja az Edison mozi ma, szombaton háromnegyed 4, fél 6, fél 8. vasárnap 2, háromnegyed 4, fél 6, fél 8. hétfőn fél t> és féli 8 órakor. Bitka és örvendetes jelenség tanúja, aki megnézi a ma bemutatásra kerülő új filmet. Regényből álírt operát vittek vászonra és mégis film iett belőle: a »Rigoletto«-film képekben és mozgásban fejezte ki mondanivalóját. A dús és színes romantika nagyón gazdagon árad benne, jói rendezett és filmszerűen megjátszott jelenetei szerves vizuális összefüggésben kapcsolódnak -egymásba, és lüktető ütemet pduak a műnek. Midiéi Simon, a nagy francia művész .alakítja a tragikus sorsú udvaribolondot. felejthetetlenül gzép alakot formál és minden mozdulata .a felvevőgépet szolgálja. Megrendítő azokban a jelenetekben, amikor félig tébolyultan botorkál éjt,szaka a kihalt királyi palotában. Partnerei is filmet játszanak, különösen jó Gilda szerepében Myi.ria Mercadcr és a királyt alakító Kassán© Btazzi. Szépen festi alá a filmet Verdi muzsikája. Hirdetmény I Hőit jóléti Szövetkezőt kezelésében éllé botfái gazda- iɧban 2 darabban fekvő a mintegy 13 kát. holdat kitevő olfványezőlő lébonálié termő« séf folyó hé 13-án, szerdán d. e, Sö érakor a zalabesenyŐi kofj«g|23i irodában nyilvános szóbeli árverésen a legtöbbet ígérőnek kézpénzfizetés elfe« síében eladjuk. A szőlőt Botfa községben a gazdaság vezetője az érdeklődőknek bármikor kézséggel megmutatja. « kikiáltási ár 10%-a bánatpénzként a bizottság vezetője kezéhez leteendő. Egyéb feltételek a Zala vármegyei »ösjóléli Szövetkezet irodájában, vármegyeháza fsat. SS az» tudhatok megc Zalaegerszeg, 1943. október 7-án. dr, Jóra Fábián sk. dr. Brand Sándor sk. tb. főszoigabiró, alispán-elnök, ügyv. igazgató. Kháilai