Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-10-09 / 228. szám

1943. október 9.

Feljegyeztük,

.4. hogy az elmúlt vasárnap nuUotll hét esztendeje, hogy Zalaegerszeg városa nagy szavazattöbbséggel,vitéz dr. Tamásy. Istvánt v árasztotta meg polgármesterévé. A jubileumot, úgy tudjuk, elfelejtették, un ár, hiszen nincsen 'ina az ünnjapiésre idő, de mi egy régi újságkötegiinkbő! ejő.- szedtük az évfordulót. Mint' annakidején megírtuk, nagy választási harc előzte még a polgármester választást, amelynek két jelöltje volt; vitéz clr. Tamásy István és dr. Árviay László. Jellemző a nagy. választási küzdelemre, hogy a 71 képviselőtestületi tagból 70 szavazatot adtak le, (amiből 42 esett Tamásyra és 26 Árvayra. Érdekessége az ügynek, hogy Body Zoltán alispán a választás napjára váratlanul új szav azócédulákal készíttetett. Nagy idők jártak ez alatt a hét esztendő alatt és sok nehézséggel kellett szembeszáünla a polgármesteri székben, de megállapíthatjuk. egész tárgyilagosan,- hogy ez alatt a hét esztendő alatt programm jóhoz híven, a súlyos anyagi helyzet mellett is, a város terheinek a csökkentésére törekedett.

... hogy a sümegi püspöki erdőgazdaságban ugyancsak kedvez Hubertus a vadászat kedvelőinek. Mint értesülünk, ugyanis Kundcr Antal, volt kereskedelemügyi miniszter egy 12-es, dr. Bárczay János fö dmíi v e lésügyi államtitkár egy lö-es és Szép László miniszterelnökségi államtitkár egy 16-os szarvashibát ejtett cl.

•.. hogy népszerű barátunk a héten nagy bajban volt, a cigarettahiány miatt. l>e hiába, szerencsés órában született, mert találkozott egy régi barátjával, aki autóval éppen Söjtörre igyekezett. Nosza barátunk azonnal eleget tett a meghívásnak és Söjtörre autózott, ahol két pakli dohányt és néhány cigarettát vett. Másnap, amikor számonkéríük távoilété;t, nagy büszkén elnevette magát és kivágta ,hogy Söjtörön volt dohányért.

—0—

... hogy nagy port vert fel a multi szombati számunkban írt méznád cikkünk. Egymásután jönnek a méhészek reklamálni és valamilyen ismeretlen fm. házirendeletre hivatkozva kérnek helyreigazítást, mert ez az édescirok árt a méhészetnek. Mi fölötte érdekesnek tartjuk ezt a hirtelen megmozdulást, mert eddig úgy tudtuk, hogy nem lehetett .mézei, kapui, s ha igen, enyhén szólva, »nem/ megállapított áron«. A mi álláspontunk pedig az, hogy ha nincsen méz, akkor nincsen minek ártson az édescirok. Mert tessék megjegyezni, hogy ennek édescirok a neve s ezt illik tudni, annál is inkább, mert van erre egy bizonyos rendelet is, amit mi, sajnos, tekintettel arra, hogy nyilvánosságra nem hozták eddig, nem ismertünk. Természetesen nekünk is megvan a tiltakozással kapcsolat ojm a véleményünk, mert ettünk már 10 pengős mézet Zalaegerszegen.

... hogy egyik fiatal banktisztviselő barátunk csütörtökön este az Andris-vendéglőben hetedm-agávál nagy pezsgőz rg közepette búcsúzott el a legényélettől. A jókedvű társaság megígér te Üe velünk, hogy nem írjuk meg a dolgot, háfchja a menyasszony ha jlmzigá'ási félórát rendez. Il it mi nem is áruljuk el a dolgot- elvégre a mi hivatásunk a titoktartás. Nemdebár ?

... hogy a zalaegerszegi kislányok körében nagy szomorúságot okozott néhány fiatalúr »tervszerű visszavonulása«. Ezek nemrégen fehér jegyecskéket kaptak, ani.5- riek első oldalán rendi okozatként: csak ez állt: Újonc. Az egyik kislány csak szíve- választottjának »nagy kalibere« agasziolk’ö és a napokban sajgó szívvel kérdezte tőlünk: vájjon ilyen kövér fiúnak is találZALAMEGYEI ÚJSÁG * ’

[i i ÍnÍTI»ffMrffíiÉrmrr^ Ti'

nak ruhái? Megnyugtattuk .a kis érdeklődőt, hogy a kincstár olyan 'előrelátó, hogy inég nagyobb »kaliberekre is gondol« mint az ő szíve választottja, s ha netán mégsem így lenne, mindig akad, aki kellő dicsérő szózat meMetit belerázziu a gúnyába.

.. . hagy a Move ZSE csapatában -két öreg játékos. Erit/. Rezső és »Göncz István komoly meggondolás után. kiválik a,»nagy c a 1 ád i k ö rb ő I« és az egész város sport- társa dia Imának- őszinte .szeretedétől övezve, és n legjobb kívánságokkal elhalmozva, belép a férjek nagy táborába. A két játékos. házasságához Isten áldását kérjük.

•.. hogy a zalaegerszegi Baross-sakko- zék október 17-én álmuk beteljesedéséit vár ják Soóki mester zalaegerszegi veadeg- 'S/ereplégie alkalmával. Á válogatott sakkozó ugyanis nemcsak a város legjobb sakkozóival folytat »eszmecserét« a táblák mellett, de a zöld .asztal mellett .is megbeszélésekét tart egy olyan ügy ItVre- h-ozása, illetőleg megszervezése tárgyában, amely nemcsak a Baross-sakkör -eddigi lelkes munkájának elismerése és eredjmés»y® lesz, de a zalaegerszegi sportélet fellendülését és előbbrevitelét is fogja, szolgái.il. Addig is kíváncsian' várjuk a fejleményeket és reméljük, egy bét múlva már ezen a helyen nemcsak .álmokról és tervekről, de. való tényekről -számolgatunk be.

... hogy Zalas/enláván »idegenforgalma« az elmúlt napokban óriási mértekben megnövekedeít. Ez a nagyon is »nem örvendetes tény« a napok éta feiburjásszal t cserekereske.de’em következni éaye. Vannak olyan jámbor. falusiak, akik napokon keresztül a Z:dászéniiyán mellett elterülő berkekben keresnek menedéket. csakhogy egyetlen alkalmat se mulasszanak cl a várható nagy árucserekereske- de'lemben. Nagyon üdvös dolog lenne, nagyobb rendfenntartó alakulatot kivezényelni a zahaszcníiváni állomásra, hogy a nagyszámban előforduló visszásságnak elejét vegy ék és az elharapódzó »csencse- lést« végre megakadályoznák. Talán akkor a szeníiváni berkek »őslakói« ős visz- szaténiének régi odúikba.

Mennyi gabonát kell beszolgáltatni

1944— 45-ben

A hivatalos lap szombati száma közli a közelláiásügyi miniszter rendeletét a mező gazdasági termelők 1944—45. évi kenyérgabona beszolgáltatásáról. A rendelet értelmében minden mezőgazdasági termelő egész szántó területének egy aranykorona kát jtiszta jövedelme után 10 buzaegységnek megfelelő 10 kg. kenyérgabonát köteles beszolgáltatni. A 3

aranykoronánál kisebb kát. tiszta jövedelmű szántóterület minden kát. holdja után 30 buza- egységne'k megfelelő 30 kg , a 20 aranykoro ; nánál nagyobb kát. tiszta jövedelmű szántóterület minden kataszteri holdja után pedig 2C0 buzaegységnek megfelelő 200 kg. kenyérgabonát kell beszolgáltatni.

őszinte beszéd a Muraköziekkel

i \ • Muraköz, október 6- — Kiküldött'tudósítónk írja: —

II.

A községbe, ahova megérkezek, félig ünnep, félig közaiap. Október hatodikat jelez a naptár, a hivatalokban elcsendesedtek az író- gépkattogások', a templomban pedig a ferences házfőnök papi segédlettel mond gyászmisét. Kinn pedig a miséről hazasietnek az emberek és minden megy sorjában, mint hétköznapokon szokott.

Aztán itt a község szélén betérünk egy öreg muraközi gazdához.. Iíatvan éves éppen. Kinn sütkérezik az udvaron, kukoricafosztogatás közben s ha közelébe érkeznek, évődilc is az unokával, azaz az unokákkal. Magam is leülök a puha csuhába és elbeszélgetünk erről is, arról is. Nem mondom meg, hogy ki vagvok, inkább mellébeszélek a dolognak, hogy az őszinte véleményét hallhassam meg.

— líallotta-e, hogy mitörtént Pusztaién? — vallatom a dolgok felől.

— Hallottam persze — mondja tört magyarsággal —, hírül hozta az unokáin, hogy három fegyveres partizánt elért a .végzete., Teccilv tudni, én ismerem és jól emlékszem még a háború előtti világra is, amikor még király volt és' mi szintén Magyarországhoz tartoztunk. Én igazán örültem, hogy visszakerülhettem ismét ide. Nehéz dolog az átjárni mindig; a Dráván. Az ember csak feliele igyekszik mindig és nem lefelé. Hogy mást 'ne mondjak, onnan túlról is ide kellett mindig eljönni munkába a fiatalságnak. Magiam is így kerültem ide 45 évvel ezelőtt. Addig lenn laktunk Horvátországban. Mindig itt dolgoztam, úgy gondoltam, hogy jobb lesz itt. Jobb is lett, mert szerezhettem pár hold földet is. A család pádig a gyárba jár s csak megvagyunk.

—- Nem ismerte az illetőket?

— Az egyiket ismertük. .Tárt itt már nálunk. Mindenáron rá akarta venni az unokámat, hogy menjen át vele a határon* mert ott sok pénzt kapnak, és nem sokára hazajönnek a sok pénzzel és igen nagyok lesznek. Akkor gondolkodtunk a dolgon, de, őszintén mondom, gyanúsnak találtam és lebeszéltem a gyereket. De nem is csalódtam, mert nem is lett belőle jó dolog. Fiatal volt, de mindig különösen viselkedett. Aki ily enre adja magát, számolni kell azzal, hogy egyszer maga is terítékre kerül. Hogy aztán miért kellett azt a két szegéin öregembert megölni, azt nem tudom. Annyi szent, hogy lelohadt azoknak a kedvük, akik ilyen bolondságokkal foglalkoztak. Nem tiszta dolog ez és nem lehet ebből semmire se menni.

Aztán azon yhmődik. hogy mi lehet a sorsa az ilyen embernek, akit nem temet el a pap. Látszik, hogy vallásos ember, lelkén viseli a vallási kérdéseket, de aztán mégérti, hogy igaza van a plébános úrnak, mert annak mindig igaza van — jegyzi meg nyomatékosan. Ebben hisz is az öreg, látom rajta.

Ahogy elbeszélőét link. látom rajta, hogy megvan elégedve a hely zetével. Csendesen motyog magában és beszélget unokáival. Tovább i ónjuk-szőj jiik a beszed fonalát a háborúról és a környező világról, a vetésről. Vannak panaszai, kifogásai, de csak azért, mert hát ez a magyar ember'• természete; mert hiszen,; amint meséli, jó volt a kukoricatermés, elég lett a kenyér, kis bor is van az útban és a» ólban is röfög 'egy-két állat. (Tehát szalonnára is van kilátás.

(Folytatjuk.) )