Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-10-09 / 228. szám

2. ZALAÉEGYE! ÚJSÁG 1943. dkióber 9.( FERENCJOZSEF KESERÜVIZ desen kialakítja kormányát, melyből kima­radnak a fa lang ista miniszterek. Zürich Röviddel a háromhatalmi értekezlet előtt Londonban idegesség ta paszta iható. Remélik, hogy a moszkvai értekezlet rövid ideig fog tartani. Időszerű könyv a sertéstenyésztés Algír Algíri francia politikai körök százszázalé­kos felfordulásról beszélnek. Algírban a kom­munisták elhatalmasodtak és Torrev felállí­totta kormányát és a kommunisták teljesen át akarják venni a hatalmat. Keszthely, október fk | Ha valamikor, úgy most igen időszerű az okszerű sertéstenyésztés, mert hiszen zsír- hiáíiy van a legtöbb háztartásban és a /.sír nehezen szerezhető be. Sok esetben a zsír- hiányt, vagy, jobban mondva azt, hogy a sertések nem híznak meg kellően, az okozza, hogy nem okszerűen tenyésztettük, tartottuk a sertéseket, nem okszerűen takurmám óztuk, különösben napjainkban, a hadigazdálkodás közepette. Ha én nem a megfelelő fajtát állítom be, nem azt, amelynek küleméből ímeg tudom állapítani, mint fogja az a .takarmányt érté­kesíteni, akkor munkája nem fog .•eredménnyel járni, feletetem a drága takarmányt és az állatom nem fog kihízni. Igen ^sokszor beteg­ségek, rejtett bajok fogják megkárosítani tö­rekvéseimet, ezért, mert nem ismerem kel­lően ezeket a körülményeket, bajokat és be­tegségeket. Ezek az elgondolások indították két kivételes szakférfiút arra, hogy errevo- natkozó, nélkülözhetetlen ismereteiket, mint­egy népszerűén megírt könyvecskében, meg­felelő ábrákkal, fényképíelvé, telekkel közre­adják és így módot adjanak a kistenvésztő- nek is, hogy kellő szakismeretekkel felfegy­verkezve, legtökéletesebben tudjanak sertést tenyészteni, tartani és hizlalni. Budapest József királyi főherceg lázas influenzá­ban megbetegedett. o Berlin Nagyobb angol repülőkötelékek tegnap a délutáni órákban megtámadták Észak-Német- országot. Különösen Brémában okoztak na­gyobb kárt. A lakosságnak is veszteségei vol­tak. Róma Dél-Olaszországban erősödött ;az angolok nyomása a német balszárny ellen. Az ellenség új csapatokat vetett harcba, amelyeknek az ivóit a céljuk, hogy a Termoli melletti harcok­ban a németeket átkarolják. Ez azonban nem sikerült, hanem súlyos veszteségeket szenved­tek. Azok a német csapatok, amelyek Dél- Olaszországban az angol csapatokkal harcol­nak, azok, amelyek a leggazdagabb tapaszta­latokkal rendelkeznek az ellenség felmorzso­lásában.’ Berlin Kos sziget megszállásával fogságbaoeett angolok száma 886, ezek közül 42 tiszt. Az összes foglyok szárazföldre szállítása telje seil sikerűit. Berlin Rhodos sziget közelében német vadászgé­pek jelentősen megrongáltak két brit cirkálót. Ankara Törökország volt római nagykövete, akit Moszkvába helyeztek át. szerdán elutazott An­karából. Útja valószínű összefüggésben van a háromhatalmi értekezlettel is. ’elsinki Az elmúlt napokban több üzenetet kapott Finnország a szöv etséges hala lmok főhadiszál­lásairól. Mint finn illetékes helyen megállja- pítják, ezt félhivatalosnak lehet számítsa!. Deckből a megnyilatkozásokból azonban ijfen »«varos képet lehet <-^ak kapni, mert ipen különbözők és ellentmondók. A magvető ez alatt hangtalanul félredöcög óljából. A Megáll a dűlő végén. Nyűtt kalapját le­emeli fejéről, szeme elé tartja ellenzőnek a messzifényű őszi sugarak ellen és végig néz a szántáson. — Jól megtörött — súgja maga elé és lelkében boldog megelégedést szül a látomás. —- Nem hiába tiport annyiszor végig a hosszú hajlaton. — Gondolatai jnégegyszer j visszazökkentik a barázdákba, ahol csendesen \ ballag a két jámbor jószág után. Szeme mohó 1 tapadással követi az ekét, amint belemerül a föld vastag húsába és i''égighasítja puha, friss barázdákba. Szórja, forgatja az omlós, fekete talajt, s egymásra dönti a keskeny földhullámokat. Zsíros, sima soraik fényesen ragyognak, mintha az őszi nap minden ragyo­gását csak rájuk simogatná. — Szép, sötét rögök, magra éhes, barna barázdák, hogy az Isten ontsa áldását rátok! — sóhajtja a mag­vető és nyakába akasztja a »vetőruhát«. Az asszony teíetöiti búzával. Csörögv e ömlik egy­másra a sok-sokezer pattanásig feszült búza­szem, életcsíra. magvető szíve pedig teleszorul valami édes áramlattal. Ugv érzi, belélekzi a föld lelkét, mert a hatalmas rügtest most kinyitotta le­begő száját és míg magába szív ja a mag- rengeteget, szerelmes vonzódással átcsorogtatja lelkét a magvető leikébe, a Krisztus képmá­sába. Novak Mária. AMIT HA megnyerhet­ne halassza holnap r a! — Na, kezdjük Isten nevében — fohász­kodik fel a magvető és rááll a dűlő szélére. Belemarkol a búzába, karját széles lendülettel kitár j i, aztán ldnyóladnak kérges ujjai és egy mozdulattal nagy félkörben szóródik a mag. Lép egyet, óvatosan, lassan, alig emelve lábát és gyakorolt művészettel újra lendíti karját a hulló mag után. Markában zizegnek, morzso­lódnak a szemek s valami lázas izgalommal sietnek a földbe, a jó, puha anyaföldbe. \*S elindul az új élet a pici magokban. A csepp ©sírszívekben parányi erecskék keringnek és boldog természet iakadásábu bódulnak... Es hull a mag, egyre hull, szép, vékony szóró­dással, szabályos eiesztősse!... A magvető bronzbarna karján ütemesen dolgoznak az iz­mok, erek. Csontos arcán a holnap reménysége ragyog. Zárt szája kemény vonásba csukó­dik. Barázdált homlokán határozott nyíltság ül. Szemében páthosznélküli bizalom, tiszta nyugodtság. Fejtartása*küzdésben dacosuk, ős­magyar. Széles melle kitárva tündöklik a lan- gyoscsókú napfényben. Lépése alatt porrnzú- zódik egy szürke hant. Lába mélyen süllyed a dagadó agyagbabokba, melyek bús áramlásá­ra! átfolynak bakancsán. Egy kis elkésett tü- j <#sök ijedten ugrál előtte. Észreveszi. — Buta j bogár, hát csak nem megyek v eled ilyen arány- I tabu« küzdelemre — gondolja félhangosan és I vár néhány pillanatot. A kis fáradt, fekete pont ; Vegyen még ma mert egy sorsjeggyel szerencsés esetben Egymillió P-t NYERHET! Sorsjegyárak osztályonként: NyMcftd 5, - Meggyei! iO, Fél 20, - Egéaz 40 P­cIQuzás: cRtcßer 16. »Sertéstenyésztés' címén már második bő- vtett kiadásban adják közre Kori ész Ferenc gazdasági felügyelő, a Mussertcstonyesztok Or­szágos Egyesületének igazgatója, régi gyakor­lati szakember és dr. Nyiredy. István egyetemi m. tanár, gazd. akadémiai tanár, állatorvos, a serié-Len s észté,sre és 'állal tény esz tesre vonat­kozó legújabb ismereteket egy 154 oldalas 6 képpel könyvben. Ebben a munkában (ára 10 P. Pátria, Budapest)! ismertetik a szerzők a tenyésztett fajtákat, a tenyésztései kapcsolatos tudnis a'ókkai (kiválasztás, párosítás, takarmá­nyozás stb.Y a háborús takarmányozást, mely igen fontos, a szoptatást, hasas kocákkal való bánásmódot, ápolást, ólazást, malacok, süldők, kocák felnevelését, a lassú zsírbízlalást és az értékesítést. Külön fejezetben ,foglalkozik a betegségekkel, az élősködőkkel és az ,azok el­leni védekezéssel, irtással, a fertőző ^ertesbe- tegségekkel, az ellenük való oltásokkal és az ezzel kapcsolatos állategészségügyi ^intézkedé­sekkel, a szavatossággal és a gyógyszerekkel. A könyv minden sertéstenyésztő és 'tartóra nézve •oly fontos, hogy ezt rendszeres munkája közben nem nélkülözheti, különösen ma (nem, amikor a tenyésztés, a hizlalás ,és az •érté­kesítés olyan nehéz feladat. Dr. Kakuijevác József.

Next

/
Thumbnails
Contents