Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-09-25 / 217. szám
0L943. szeptember 25. &OIÁM1GY&I m$Átt :í. No, hála Isten, lesz már szállodánk! Hát strandunk mikor lesz? Zalaegerszeg, szeptember 25. A napokban megcsattantak a csákányok es ennek nyomán megindult a Baross-szekhaz lebontása, illetve kezdetét vette Zalaegerszeg és a vidéki közönség egy régi álmának megvalósulása, a szállodaépítés. Sok szó esik ugyan iaz úgynevezett második mozi, illetve színházterem megépítéséről is, ennek ielépítése egyelőre kétséges, mert az anyagkiutalás- csakis szállodaépítkezésre szók Az kétségtelen, hogy nagy szükség volna egy olyan nagy teremre is, amelyben a színtársulatok otthonra találnának szezonukban. Hogy aztán ez sikerül-e, és ha sikerül, mennyiben válik be a második mozi, azt nem tudjuk, mindenesetre abból, mint azt korábbi cikkünkben is megállapítottuk, csak a város közönsége nyerhet. A nagyszabású, mondjuk milliós építkezés, örvendetes jelenség Zalaegerszegen és ha a színház-, illetve moziterem is felépülhet, az csak emeli a kenyérkereseti lehetőségeket, ami ebből a szempontból is örvendetes jelenség. A szálloda megépítése, ami rendkívül fontossággal bír, tehát elindult és hisszük, hogy annak rendje és módja szerint fel is épül. De most már talán ne is beszéljünk erről, hanem a város másik fájó és nagy kérdéséről, ami horderőben és jelentőségében talán sokkal magasabban áll, mint a szálloda, színház, vagy éppen a mozi ügye: a strand kérdéséről. Most, hogy a nyári fürdőszezon lezárult és a Zala melletti kabinok téli nyugalomra hajtották fejüket, érdemes egy kicsit elmélkednünk a zalaegerszegi strand-kérdésről is. Nincs strand! Sajnos, mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy szégyen ide, szégyen oda, Zalaegerszegnek nincsen strandja! Azaz helyesebben, nincsen elfogadható és egészséges strandja, mert a Zalán lévő nyári strand mindennek mondható, csak éppen egészségesnek és strandnak nem. Nevezhetjük akár kacsaúsztatónak is, hiszen a vize nem egyszer a kacsaúsztatók ismert zagyvalékánál is kevertebb, ami nem is csodálható, hiszen köztudomású, hogy a környező hegyek iszapos zápora, a patakoki szennyvize és nem egyszer a zalaegerszegi udvarok szennye, piszka és döglött állata is ide úszik le. Igaz ugyan, hogy a fólyóv íz önmagát tisztítja. így természetesen a Zala is megtisztítja önmagát a hosszú kanyargása alkalmával, Zalaegerszeg azonban annyira közel van még ezekhez a »befolyásokhoz«, cs részben a városból is állandóan ömlenek szennyvizek a folyóba, hogy a megkívánt tisztulásról beszélni nem lehet. Nem régen magam is egyszer ellátogattam egy tikkasztó napon a strandra, de megfürödni nem volt kedvem olyan volt a strandnak nev ezett pocséta. Az egészségügyi kifogásolni való indít- I halta aztán a gimnázium igazgatóját arra is, hogy a tanulóifjúságot a strandolástól eltiltsa. Ami az ifjúság egészsége szempontjából teljesen helyes is. A baj azonban ott van, hogy nem pótolhatja az ifjúság azokat a mulasztásokat, amit a strand hiánya, illetve elfogadható szabadfürdő hiánya következtében szenved. Megállapított tény ugyanis, hogy az ifjú lest egyik legkitűnőbb edző- sportja az úszás. A kultuszkormányzat el is követ mindent ennek előmozdítására. Az ifjúságon kívül azonmi vénebbek is szereínők megengedni magunknak azt a nagyon csekély luxust, hogy a tikkasztó nyári melegben, ha már vízvezetékek hiányában az otthoni fürdőzés is nagyon kevés helyen lehetséges, legalább lehűtsük egy kicsit magunkat. Már pedig, azt hiszem, nagyon elkeseredett strandoló az, aki a mostani környezetben kikívánkozik a Zalára. Egy követendő példa Tehát általános közegészségügyi és ifjúságnevelési szempontok vezetnek bennünket arra, hogy rámutassunk a mostani szabadfürdőzési lehetőség lehetetlenségére. Általános és, elengedhetetlen követelmény tehát egy megfelelő, betonmedencés strandfürdő felépítése. Hasonló városokban már mindenütt megtették a szükséges intézkedéseket. Szekszárddal, a hasonló nagyságú és színvonalú várossal hasonlítom össze Zalaegerszeget. Ugyanis Szekszárd éppen így elesett a világtól, illetve vasútforgalomtól, mint Eger- szeg. Ennyi és pontosan ilyen összetételű a lakossága, talán csak a íöldművesosztálybanj van néhány vagyonosabb. Ugyanennyi a tisztviselője és a hivatala is. A várostól két kilométerre folyik a Sió-csatorna és 15 kilométerre a Duna. A városban van egy betonmedencés uszoda és a várostól 3 kilométerre egy kies fekvésű, félig nádasokkal, fákkal övezett, párszáz négyzetméter nagyságú ló, amely a város nyilvános nagystrandját adja minden kényelemmel berendezve. A város központjával állandó autóbuszjárat biztosítja a forgalmat. Az autóbusz a strand- tulajdonosé. Mindezeknek a fürdő lehetőségeknek eile mere a városban évekkel ezelőtt í ü r d őr ész vény 1 ársas ág alakult és a Duna, a Sió, az uszoda és a nagy strandi ellenére is ' a város közepén megépíttette a maga modern és a mai kor minden követelményének megfelelő strandját. És csodálatosképpen valamennyi helyen egyformán sok a fürdőző nyáron. Ugyanis mindig! van a városnak egy olyan társadalmi rétege, amelyik nem engedheti meg magának távolabbi strandolást, így a városban lévő ,strandra megy magát üdíteni. A szegénypénzű gyerkőcök pedig az uszoda betonmedencéjében úszkálnak. 'Részvénytársasági alapon strandot Biztos vagyok henne, hogy Zalaegerszeg közönsége sem értékelné kisebb mértékben a nyári fürdőzés előnyeit. Csak a strandot kellene megcsinálni. Megcsinálni, mégpedig tekintettel arra, hogy a város anyagilag nem képes az ilyen beruházásokra, részvénytársasági alapon. Éppen elég számú kereskedő ember van a v árosban, akik, ha néhányan összeállnának, jól kifizetődő üzletet csinálhatnának a strandból, amellett pedig) a város közönségének az üdülési, a fiatalságnak pedig sport igényeit is kielégítenék. Nem hisszük, hogy jobban kifizetődő üzlet MOST VEGYEN OSZTÁLYSORSJEGYET mert egy sorsjeggyel szerencsés esetben Egymillió P-t NYERHETI Sorsjegy árak osztályonként: Nyolcad 5, - Negyed 10, Fél 20, - Egész 40 P. cOCuzás: oRtcBer 16. lenne a városban, mintha valaki, vagy valakik is megépítenek a megfelelő strandot, amely egyúttal úszómedencéül is szolgálna. Egy 50, méteres hosszú betonmedence teljesen megfelelne. Elhelyezése sem okozhatna nagy gondot, mert hiszen van a Zala-par ton van elég nagy hely. Vízszükségletéit pedig ugyanúgy egy Ncrton-rendszerű kút megnyitásával lehetne megoldani, akár csak Szekszárdon, ahol szintén nem kapcsolták be a város vízhálózatába, hanem külön látja el magát. Sőt nem egyszer nagy kánikulában, amikor az öt artézi forrás sem győzi ia vizet, a parkok öntözésére a str andr ész vény- társaság ad el vizet. A zalaegerszegi, strandfürdő kérdése rendkívül nagy jelentőséggel bír a városka életében, és ennek megoldására mindent el is kell követnünk. Reméljük, az ősszel felvetett gondolat a tavaszra a megvalósulás stádiumába kerül és hamarosan igazán strandolhat Zalaegerszeg lakossága. (sz) akkor jő, ha .{ Lakj sMístől falé ■ Bundák mérték után, J mikádók bélelése és gallémása legolcsóbban IJJ.Laij Sándor ‘ szöesmesteraél készülnél ZAL AEOERSZEQ Bethlen Gábor-u. 5. sz.
