Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)

1943-01-23 / 18. szám

1943. január 23. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. TöhötömJce véleménye a világról X. vélemény. Kedves Nénik cs Bácsik! Ma jé napúm volt. Nem fájl a kasikám' wem s általában olyan jói ereztem magam, hogy sokat elbeszélgettem édcsapukámmal. Sok mindent megmagyarázott nekem, amit eddig *cm nagyon tudtam. Többek között azt montl- £a édesapukám: — Tudod, kisfiam, njnes megvetni valóbb, mint a kontár? — A kontár? Az meg micsoda? — Furcsa lénye a jé Istennek. Rendsze­rint kaplsgái a szakmájához és aztán mások­nak pénzért dolgozik és ezzel rontja azok­nak a hírnevét, akik megszenvedtek azért, hogy a mesterségüket elsajátították. Persze, ehhez az is, kell, hogy legyen olyan valaki, aki ezekkel a kontárokkal dolgoztat. Megtudtam, hogy apukáin mesterségében, az újságírásban is vannak kontárbácsik, akik *8 törvényes kellékeket kijátszva szereznek jo­got arra, hogy másokat pénzért kiszolgálja­nak'. Ezek között aztán nagyon furcsa példa- ■yok is vannak. Például arról, aki velük a leg­jobbat 'tette, ha az őt megfizető bácsiknak úgy tetszik, akkor kígyot-békát írnak róla. Me­sélte édesapukám, hogy volt Szekszárdon is •gy ilyen kontárbácsi, aki az alispán bácsinak «saknem a talpát megcsókolta; amikor az al­ispán bácsi lelépett a politikai színpadról, •ppen ez a bácsi rúgott bele legelőször az alispán bácsi becsületébe. Csúnya bácsi! Hogy tehetett ilyent? Mennyire fájhatott az alispán bácsinak az a rúgás... Aztán azt is megtudtam, hogy apukáék »agy fáradsággal alakítottak valami kamarát, aminek az a nevezetessége, hogy nem be­zárták, hanem kizárták belőle a kontárbácsi- kiat, de —- sajnos — véletlenül, Isten tudja, milyen protekcióval, mégis benne maradt egy- pár. De az nem baj, mert legalább van, aki azt hírrszteli magáról, hogy újságíró s ami- kun* kap itt-ott egy-egv pofont, azt csende­sen zsebre ír szí és átsiet a túlsó oldalra, hogy we lássák sokan a nyomát. — Vigyázz, kisfiam, — mondotta édes­apukám — és legyél te is jó újságíró majd, ha megnősz, s akkor a jellemeddel együtt a gtarinced is egyenes marad s nem is pofoz­nak fel. Igaz, hogy nem leszel senkinek a taíp- nyalója sem és talán kevesebb lesz a pénzed és rögösebb lesz az út. — De hál mi is az újságíró? — Az újságíró, Töhöíömkém, nagy do- log és csak az igazi újságíró, akinek a jel-< Seme egyenes és hajlíthatatlan, 'akarata erős •isi aki a saját fejével is tud gondolkozni, mert újságírónfak lenni nagy hivatás, szakadatlan szolgálata a közérdeknek. Elégni a másokért folytatott harcban s minden nap úgy telerakni az újságok fehér lapjait, hogy azokon a leg­jobb, a legfrissebb1, a legszebb és egyúttal be­csületes és igaz legyen. Minden leírt szó szent- írásnak számít, amely közületeket és embe­reket tehet tönkre és családokat dönthet rom- j ha, de fel is emelhet az égig’. Az igazi újság- \ író nemcsak dicsérni tud, hanem bírálni és j ítélni is. De ehhez kemény akarat és jellem' kell, olyan, amit pénzzel megfizetni nem le- j heti, aki akkor is leírja az igazságot, ha az' ) felfelé is fájés nemcsak mindig lefelé hasz- | nálja a lábát s aki, ha kell, harcot vív ön- a magával is, ha a közérdek úgy kívánja* Nincs irgalom ezen a pályáin. A közönség, az ^ol- !■ vasó könyörtelen és követelőző, újat és újat j kíván s másnapra kenyeret, vagy szalonnát s csomagol abba az újságpapírbal amely felett j nemrégen redős hóm!okú újságírók' _ dolgoz­tak. Kit érdekel az, hogy az újságíró nem a jj holnapnak, hanem csak a mának dolgozik és jj azokat, akik erre a pályára csak kiruccan- jj tali', mert a politikai konjunktúra így hozta j magával, egyszer majd elsöpri a tisztulás jj szele... Sohasem láttam ódesapufcamat ilyen lel­kesedéssel beszélni. Ügy ragyogott a szeme, mint a villany. Biztosan igazat mondott. Csak még én nem nagyon értem, de biztos vagyok kenne, hogy én is újságíró leszek, mert az sraép lehet, de pofont nem kapok am! Az GMTK a közérdeket szem előtt tartó állásfoglalása következtében nem kell beszolgáltatni a gazdáknak a tejet A város polgármesterének megnyugtató nyilatkozata Annakidején részletesen ismertettük a közellátási miniszter rendeletét, amely szerint minden tehéntartó gazdának az évi tejhozam után bizonyos megszabott mennyiséget be kell szolgáltatni a gyű j tő telepeknek, amelyek vi­szont csak az arra valóban rászorultaknak' szolgáltathatnak ki megfelelő mennyiséget. A rendelet kiadásában az vezette a köz­ellátási minisztert, hogy e terhes, a szoptatós anyák, a három éven aluli csecsemők és serdülő kor­ban lévő gyermekek kapjanak elsősor­ban tejet, mert azoknak van leginkább szükségük a tej­ben lévő tápanyagokra. Sokszor megtörtént ugyanis az utóbbi időben az ország legkülön­bözőbb vidékein, de Zalaegerszegen is, hogy. olyanok, akik igazán rá vannak utalva, nem kaphattak megfelelő mennyiséget, vagy egy­általán semmi tejet, aminek oka abban ke­resendő, hogy a ;takarniányhiány miatt a gaz­dáknál kevesebb a tejhozam és egyesek jóval magasabb áron, a családtagok számához vi­szonyítva igen sok tejet vásárolnak fel, ami a mai világban megengedhetetlen, annál is inkább, mert a nemzetnek legfontosabb fel­adata, hogy a jövő nemzedéket egészsége^ fejlődéshez segítse. A rendelet értelmében a vidéken lévő gaz­dák nem hozhatták volna be a tejüket Zala­egerszegre, ami katasztrofális bajokat idézett volna elő. Vármegyénk alispánja január el­sején azután úgy rendelkezett, hogy egyelőre a régi rendszert hagyja érvényben, mert csak így biztosítható a szükséges tejmennyiség. Za­laegerszegen ugyanis nagyon kevés a tejter­melés és a szükséglet legnagyobb rész ót a környék gazdaságai szolgáltatják. Mivel azon­ban az alispáni rendelkezés csak január 31-ig szól, szükséges volt a kérdés végleges ren­dezése. Éppen ezért pénteken délelőtt, mint már röviden bejelentettük, a város polgár- mestere értekezletre hívta össze az összes ér­dekelteket, amelynek eredményéről vitéz Ta­ni ásy István dr. polgármester a következői felvilágosítást adta a város lakosságának meg­nyugtatására : — A közellátási miniszternek 113.400/ 1942. szám alatt kiadott rendelete a jobb és főleg szociálisabb tejellátást van hivatva szol­gálni és az a célja, hogy a rendkívüli gazda­sági viszonyok következtében lecsappanl; tej­termelés mellett a tejet lehetőleg és elsősor­ban azoknak juttassa, akik arra feltétlenül rá is szorulnak. Ezek a terhes és szoptatós anyák, a csecsemők 3 éves korig, a serdülő gyer­mekek 14 éves korig és végül az arra rászo­ruló betegek és aggok. — Ezeknek a tej ellátását van hivatva biz­tosítani a kiadott rendelet, amikor azt ren­deli el, hogy bizonyos mennyiséget a terme­lőnek be kell szolgáltatnia a termelésnél il­letékes legközelebbi beszedőálloraásön. A ma délelőtt megtartott értekezleten 1— mondotta a polgármester — összeültek a tejtermelő! gazdaságok, a kisgazdák képviselői, az OMÉK és a Zal amegy ei T ej szövetkezetek Szövetkeze­tének és a;íorvénvha!ós ág kiküldöttei es a va­rosnak a. szakelőadói, akik elvben együttesen elfogadták azt a tervet, hogy a rendelet szerinti beszolgalia’ancto tej­mennyiséget az OMTK megértő es a közérdeket szem előtt tartó állásfogla­lása következtében nem kell majd Za­laegerszegen és az OMTK vásárlói kör­zetében a községekben beszolgál­tatni a beszedőáll©m-ásokon — bar az iaz OMTK-nak külön hasznot is je­lentene —, hanem közvetlenül a be­szolgáltatásra kötelezett mennyiséget, a tejutalvánvob ellenében, az utalványok­kal rendelkező fogyasztókaak szolgál­tathatják ki. Ez természetesen igen nagy könnyebbsé­get jelentene a termelőre is, mert nem kell óraszámra állni a tejleadág- sal, de a fogyasztónak is, akinek szin­tén nem keli sorban állni, hogy a meg­illető adagot megkaphassa. \ beszol­gáltatásra kötelezeti mennyiségen fe­lüli tejmennyiséget minden tejtermelő ezután is szabadon árusíthatja. A rendelkezés szerint megszűnt a lej idegen községekből való elszállítása is, de a várme­gye alispánja hozzájárult ahhoz, hogy — te­kintettel Zalaegerszeg aránylag csekély tej­termelésére. i továbbra is beszállíthatják a környék' községei és gazdaságai is tejüket a vá­rosba. A beszolgál tatásra kötelezett mennyiséget csakis utalvány ellenében; lehet kiiadni és a gazdákat, tejterme­lőket havonta a polgármester egyszer elszámoltatja. A polgármesteri felvilágosítás szerint majd ha a tervet a felettes hatóságok jóváhagyják és a technikai előkészítés megtörténik, hir­detmények jelennek meg erre vonatkozóan, amely után mindenkinek a közellátási hiva­talban kell jelentkeznie utalványokért. A gyer­mekeknek a kartonlap alapján, a többieknek pedig orvosi bizonyítvány ellenében adják ki a tejutalványt, amelyek akár háznál, akad az OMTK-ban mindenki megkaphatja a meg­illető mennyiséget. Természetesen a maximá­lis áron felül nem számítható fel semmi, vagyis házhoz -szállítva 38, háznál kiadva pe­dig 36 fillér egy liter tejnek az ára. — Nagy nehézséget okozott a szegény] .családok tej ellátásának kérdése — folytatta a polgármester —, mert hiába lesz utalványuk1,, a 36 fillér mégis csak magas, különösen, hai sok a család és sok tejre van szükség. Erre* is gondoltunk és ezek részére az OMTK 8 filléres literenkénti áron, ugyancsak íejuíalvány ellenében, az írót kiszolgáltatják. Ez olyan alacsony ár, hogy mindenki hozzájuthat és az író­ban a megállapítások1 szerint — a zsírt kivéve — minden anyag meg­van, ami a rendes tejben. A zsíranyag pedig inkább pótolható más zsi­radékkal. Az írónak még az a jótulajdonsága: is megvan, hogy nem romlik olyan hamar, mint a soványtej. — Mikorra várható a rendelet kibocsá­tása? — vetjük fel a kérdést. — Nem tudom ígérni, hogy elsejére, mert; azt fel kell terjeszteni alispáni jóváhagyásra, s nagyon sok a technikai oldala. A jövő hó­Bunda, boa akkor jó, ha Bundák mérték után, mikádók bélelése és gallérezása legolcsóbban Lakj siücatil tálé V l/Á ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz. síücsmesteruél lásífünefe

Next

/
Thumbnails
Contents