Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-01-16 / 12. szám
1943. január Hí. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Töhötömtce véleménye a világról v IX. vélemény. Kétíves Nénik és Bácsik! ds/ánlén megmondom, nem érzem jól maL gam. Azt mondja édasanvukám, hogy mosl nem lehel sétálni, mert nagyon rossz az cdö. Oda ijsf V|i;tt az ablakhoz, ahol aztán láttam, hogy nagyon szép apró fehérségek, mintha mnd tejcseppek leimének, hullanak le felülről. Olyan finomak, mint a lehelet és úgy himbálóznak a levegőben, mintha rángatná őket valaki láthatatlan drótokon. Néha egymást kergetik az apró kis hópihék, mert azok, ni .it éöesápukám nevezi őket. Erről a fenti drótrángalásról jut eszembe, hogy édesa pákám szerint az emberek között ?s: vannak olyanok, akiket dróton rángatnak; Vannak ugyan's bácsik, akik csak úgy tudnak élnij, ha a mások akarata szerint láncolnak. Persze vannak aztán olyan bácsik is, akik a másikakat] táncoltatják. Ezek az utóbbiak igen hatalmasak, vagy legalább ’s annak gondolják magúkat, míg hz előbbiek azok örülnek, ha a hatalmas bács'k j akaratát teljesíthetik. Hál nem érdekes, én azért kapok ki, ha nem azt csinálom, amit édesanyukám akar, mások meg örülnek annak, ha a mások akaratát teljesíthetik. Azt mondja édesapukám, hogy ezek a gyenge jellemű emberek, akik szerelnek) mindeg napos oldalon lenni. Jelzem, nem is lehel1 rossz napon lenni, mert édesanyukám Is, amikor sétálni, vitt, mindig áttolt a napos oldalra, édes- apukám szer-’nl azonban az ember nem lehel mindig a napos oldalon, mert az embernek van akarata is. — Mi az az, akarat dolog? — kérdezem édes!- apiikámlól. — Az, kisfiam, az, amikor az ember nem azt csinál, am i mások akarnak, hanem azt, amit &aj;«l lclkfismcrclc szerint jónak lát. Ezzel azon- foian az jár együtt, hogy nem lehet mindig na,- pos oldalon az ember. Bár azok a bácsik, akik mindig a napos oldalon vannak, süssön akár taj- vaszi, nyár', vagy őszi nap. mindig egyformán: jól érzik magukat és kinevetik azokat, akik az árnyékon járnak. Ezek a bácsik szeretnek a fejükkel hajolgatni előre és mindig' mindent jónak látnak, ha azt a hatalmas bácsik csinálják, vagy teszik. Rendszerint persze ezek a bácsik anyagi! jólétben is élnek ... Őszintén megvallom, nem nagyon értem édes- apukám szavait, de azért csak elgondolkodom1, hogy miért is nem jár mindenki a napos oldalion? Deltát édesapukám szerint nem járhat mindenki- olt, mert akkor nem lenne jó világ, bfólli 'Olyan is, aki kinyitja a száját és megmondja faj maga véleményéi, ami úgy tudóin, azt jelents, hogy amit az ember esze és szíve súg-1, azt mondja meg a másik bácsiknak, ami nem mindig tetszik azoknak, akiknek mondták. Azt mondják, az a! politika, amiben sokszor a bácsik meggyőződésük ellen tesznek. Persze, sokan ezen könnyen íűlj- teszik magukat, csak a hatalmas bácsik lekezeljenek velük. Hát nem furcsa dolog; mi van abban, ha megfogják egymás kezét? Jelent az valamit? Édesapukám szerint jelent egyeseknek, míg másoknak nem. Mindeneseire furcsa s én máé el fis határoztam, hogy a politika-dologban nem leszek benne. ; Eh, de miket Is beszélek itt össze vissza, olyan szépen hullanak le az apró hópihék és egymást kergetik, mint a szomszédok két fia, Biztosan van ezeknek a kis hópihéknek is lábuk, csak nem látni s azzal szaladgálnak fenn a levegőben. Jegenyék A zakatoló vonat ablakából olyan most a hófödte vidék, mini egy óriás levélpapírja, amelyre kusza mondatait írja s felkiáltójelei: jegenyék. Vörösbegy Köröttem és bennem béke, béke. Kinn 5s minden nyugodt, hófehér. — l)e vörösbegy röppen egy faágra és — mi szerte ömlik a világra — fclrémlik most még egy szín: a vér.,. ' j i Háry Emma. A sebesültek részére Bajtársi Szolgálatot állítanak fel a hadikórházban A szombathely! hadikórházban nemrégen Bajtársi Szolgálatot állítottuk a. sebesült lionvét- dek részére. A Bajtársi Szolgálat olyan nagyszerűen teljesítette feladatát, hogy nemrégen külön, tisztel küldött a zalaegerszegi hadikórház is .Szombathelyre a bevall rendszer tanulmányozására, A szombathelyi kórház Bajtársi Szolgálatának ugyanis legfőbb törekvése, hogy a hadikórház ápoltjai érezzék a haza báláját azok iránt, akik a lrazát a harctéren védik. Letörölni a szenvedők verejtékéi és vigaszt nyújtani a hozzátartozóknak. A szolgálat vezetősége általában a kórházparancsnok, aki működésével támogatja a szolgálat működését és a hadigondozólisztek. Természetesen ebben a munkában résztvesznek a hölgyek is, akiket a Bajtársi Szolgálat vezetősége meghív erre a munkára. Az ügyvezető tulajdonképpen a vezetője a szolgálatnak, rajta kívül raktáros, könyvtárosi, cenzúrázó és jogi tanácsadók működnek közre. Mindezeket a munkákat nem jegy személy, hanem külön bizottság végzi el. Munkaköre lesz a sebesültek hozzátartozóinak, valamint a harctéren lévők hozzátartozóinak tájékoztatása, a sebesültek kívánságainak meghallgatása, a sebesültek levelezésének esetleges lebonyolítása. és az adományok összegyűjtése. Úgy értesülünk, hogy a helybeli hadikórház Vezetősége erősen ítészül a ma délután t órakor; tartandó alakuló ülésre. A Bajtársi Szolgálatnak, úgy tudjuk, az elnöke (iaudernák Emil búm ezredes és a társelnöknő pedig vitéz gróf Teleki Bélán é, vármegyei vöröskereszles főápolónö lesznek, akik jelenleg is mint alkalmunk volt meggyőződni róla — a legnagyobb megértéssel és szereltettél foglalkoznak a sebesült honvédek' ügyeinek: intézésével. Ili különösen meg kell emlékeznünk vitéz gróf Teleki Békáiéról, aki személyesen osztogatta a cigarettát és a teát már a megérkezt zésnél és azóta is nagyon komolyan látja cl az önként vállalt főápolónői tisztséget s szerelő est féltő gondoskodással hajol a beteg honvédek ágyai fölé. A Bajtársi Szolgálat megalakulásáról később számolunk be. 1 . Nevezetes évfordulók 1943-ban 1833-ban, tehát 110 esztendővel ezelőtt született a nagy József nádor fia, József főherceg, a mostani József Ágost édesapja, akinek nevéhez fűződik az 1867-i kiegyezési idők magyar; honvédségének megalakítása. 1843-ban, 100 évvel ezelőtt, adott engedélyt január 15-én a Monarchia akkori kormánya az első magyar vasút megépítésére. A száz évvel ezelőtt megindított vasútépítés 1846-ban nyert befejezést. Ez a vasútvonal Pozsonytól Nagyszombatig közlekedett és az első vonat Magyarországon 1846 október 1-én indult el. 1853-ban, 90 évvel ezelőtt, Ferenc József intézkedésére kiástájc Orsován a Kossuth Lajosi és emigrált társai által elásott Szent Koronát.; Bach, a híres osztrák belügyminiszter a Szent Koronát, mint történelmi műemléket, a bécsi császári múzeumba akarta vitetni, ezt azonban I. Ferenc József nem engedte meg, hanem elrendelte, hogy a Szent Koronát továbbra is Budán őrizzék. Ekkor tette a bölcs és előrelátó uralkodó azt a kijelentést: Lesz még koronázás Magyarországon. 1863-ban, nyolcvan évvel ezelőtt, született Magyarországon még ma is élő, nagy regényírónk, Herczeg Ferenc. 1873-ban, hetven évvel ezelőtt, május közéltén hagyta jóvá I. Ferenc József Szlávy József, akkori miniszterelnök előterjesztését Pestnek és Budának egyesítésére vonatkozóan. Az egyesített! Budapest tehát most hetven éves. Első polgári- mestere Rálh Zsjgmond voll. 1883-ban, február havában — hatvan évvel, ezelőtt —- csatlakozott Olaszország a Nénid—Osztrák—Magyar szövetséghez, így keletkezeit a lures hármas szövetség, amely a XIX. században] irányító szerepet vitt a világ külpolitikájában. 1833-ban, tehát félszáz esztendővel ezelőtt, indult meg Budapesten az első villamos. 1903-ban, negyven esztendővel ezelőtt, augusztus 21-én nagy tűzvész pusztított a fővárosban. Leégett Budapest legnagyobb árúháza, a »Párisi Nagybazár». A tűzvésznek számos ember lesett áldozatul. A mentési munkálatokban resztvett a király és az akkori miniszterelnök, Khucn- Iiéderváry gróf is. 1913-ban, tehát harminc éve volt a Monarchia utolsó béke-esztendeje. v 1923-ban, húsz esztendővel ezelőtt, rendezte! nagy kölcsönnel Magyarország valutáris viszonyait Bethlen István gróf, akkori miniszterelnök. 1933-ban nevezte ki. Hindcnburg, az akkori birodalmi elnök, Hitlert kancellárrá. Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nöikabát és ruhaosztály Uridivat; és szöveteladás
