Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-01-09 / 6. szám
4. sokan — mini mondották ■— ígérni bo! lapot,; söl egy fi.t'ikus is akadt, aki a tábori posta gyorsaságát kipróbálandó: sajátmagának adott fel lapot tábori számán.) Miskolcig virrasztunk- Éjfélre érkeztünk. Néhány perces várás után indulunk tovább, tovább*.. Verőfényes téli vasárnap reggel virrad ránk a Kárpátokban. Az idő serkentőleg hat: korán talpon van a nép. Elvégezzük a gyönyörű hegyi (kanyarokat s a három mozdony küzdködcsét velük, az utolsó magyar állomás előli. Yolóc, a síelők mágnese, természetesen. érdekel mindenkit, Íriszen második otthona lett ez a hely visszatérése óta a legtöbbnek. Gyönyörű ugrópálya és nagyszerű terepei a külföldet verik. (Folytatjuk.) A „Vén bakancsos és fia a huszár“ Esztergályban Az ünnepek alatt a Levenle-KuloU ifjúság nagy sikerrel adta elő Szigeti József fenti című népszínművét. Az előadások jövedelme 332 pengő. Ez az összeg részben a Bajtársi Szolgálat, ná- gyobbrészhen pedig a Vöröskereszt céljait szolgálja. — A szereplők közül legjobban kitűnt a Szabadi-testvér: István, Lajos és Mária. Szabadi Lajos még külön nagy sikert aratott a » Vég rendel et» című háborús dal elénekiésével. Ágoston Géza szavalatával és mint főszereplő remekelt. Fábián Imre és Margit. Tőrösi József és István, Szalui, Géza és Mária. Tóth Sarolta és Lucz László szintén dicséretesen szerepelt. Séllvey Mária szép szavalatával ragadta tapsra a közönséget, míg Tóth Pál nevettető remek alakításéival késztette folyton kacagásra hallgatóit. A színdarabot Fábián Imre rendezte, a darabot Karácsony Lajos igazgató-tanító tanította be és kísérte. A jő célra, yaló tekintettel felülfizettek: Krolier Miksa zala- vári apát 10, Séllycy József 3. Ivál Adorján drí 2, Kögl Szeverin dr. 2. Varga István 1 pengői' jós Autós J.-né 50 fillért. Január 3-án Miklósi János dr. m. kir. liszli- főorvos elnökletével, nagy érdeklődés mellett tartották meg a négyhetes főzőtanfolyam záróvizsgáját. Ez alkalommal 40 fiatal leány és asszony] remekelt és kapott tudásáról bizonyítványt. Öltözködjünk ÉmBmmÉmBII TÓTH 8VUL& úri és női szabóságából Kész női kabát és ruhaosztály Uridivat'i és szöveteladá* I iwiiliá év el&tii oti&iiai nyaisaára kasnak Í8 é »sue ft a rs && gg ka a Treffurt környékén érdekes és természettudományi. valamint régészeti szempontból értékes Ideire bukkantak. Az egyik homok-kőrétegben meg- kövCsedetl ősállal nyomait ismerték lel, amely körülbelül .1 millió évre vezethető vissza és a dinoszauruszok fajtájához tartozó ohirotérien nevű ősállatlól származik. Ez az ősállat, a hátsó lábain járó, mcdveuagyságú gyíkszeríí szörny volt (MNK) ZALAMEGYEI ÚJSÁG Zalai képek TJj seprő jól seper! — mondja a közmondás. Az »üj»-nak varázsa van. Jobban bízunk benne, mint a régiben. Többet várunk tőle, mint a régitől. Nem ismerjük, hát gyarló emberi mivoltunk mindjárt csodabízó lesz, ha újról hall. Az új esztendőnek is megvan ez a csoda]« varázsa. Más lesz, szebb lesz, jobb lesz, mint a régi! — gondoljuk. És az év elteltével megerősöí- dött reménnyel várjuk az újat és hízunk az újban» Ilyenkor, újév táján, szoros az újságírók cipője. Szeretnének megszólaltatni mindenkit, akinek valami téren súlyos a szava. Nem érnek el mindenkihez. Idejük sincs rá. Meghat: hol van annyi papiros, ami elbírna annyi nehéz nyit* bUkozatot. Látom azonban, hogy az újévi megszólaltatások közül pár fontos hiányzik. No, jóváteszem a hiányt én. így magamban. Tán csak maradt valami a régi újságírómesterségből az ujjamban! * * * Sejtelmes, rejtelmes fény dereng a várost felett. Soha ilyen érdekes megvilágítást! Félig lehunyt, pislákoló szemmel baktatok a városháza felé. A polgármester ural akarom megszólaltatni. Akarom? Szeretném! Sokszínű fényben ragyog a városháza lépcső- feljárata. Lépéseim zengve-zűgva hangzanak. Fenyőül at csap meg a kellemes melegű folyosón. Sehol egy lélek! Gondolom: rosszkor jöttem. Nincs hivatalos óra. Mégis bekopogok. Abban a pillanatban már nyílik- is az ajtó., Gondolom, mosolygós képű titkár tessékel udvariasan beljebb. Megmondom, hogy a polgármester urat keresem. Bentvan! Tessék-csak! Máris nyitja az ajtót s én —- amúgy hirtelenjében — Lent vagyok a polgármesteri szobában. Elsorolom, mi járatban vagyok. Szeretném hangját betűbe önteni a Zalaniegyei Újság hasábjain az újesztendő alkalmával] Ruganyos mozgással, pihent erővel, mosolyogva beszél: Hogy az új esztendő mit hoz, nem tudom.: De. ha csak töredékét adja ajándékul az elmúlténak, az maga :is kimondhatatlan ajándék lenne., — Mert mit is hozott az elmúlt év?! Nézzük csak! A villanyügy teljes rendeződését. A zalaegerszegi villanyáram olcsóbb, mint a pesti! És: egy árva veréb nem okoz immár áramszünetet. De még egy seregélycsápat sem! Mindig van árami És — hangsúlyozom - az ország legolcsóbb árama’ — A tüzelőanyag kérdésére csak azt mondhatom, Zalaegerszeg lakossága megértette az idők szavát. Két tisztviselőt kellett ugyan beállítanunk, hogy az eddig elrejtett tüzelőanyag önkéntes felajánlását kellően adminisztráljuk, dehál: sebaj! Pótadó nélkül dolgozunk. Van kiesi megtakarításunk is, futja belőle. A fő az. hogy aki egy köbméter tűzifát igényel, bánnal kap. Szinte kény- szerí lenem kel] a fogyasztókat az átvételre. Ez sem okoz azonban gondot, mert erre a célra külön tisztviselőt alkalmaztam. — A szállodakérdéssel — elismerem — egy kis baj van. Tizen akarnak egyidőben korszerű szállodapalotát építeni. Ez mégis csak sok volna egyszerre. Sajnos, kilenc vállalkozót vissza kell utasítanunk. Nehéz szívvel tesszük, de nem ícr belünk másként. Nem akarják sokán megérteni, hogy a szegénység — ezen a téren is — erény! Most én akarok kérdezni egyclmást, de már nem kerül rá a sor. A háztulajdonosok küldöttsége jön. Elhárítják az állam és a város nyujW tolta különböző anyagi felajánlás-okai. A 1 a j í lél ügyel őség re visz utam. Szakmabeli vagyok, különösképpen érdekel a tanfelügyelő úr nyilatkozata. Sérti a hiúságukat és emberi mivoltukat!) Igazuk van! i * * * Nagy tömeg nyüzsög már az udvaron isj Hál még a folyosón,és a szobákban! Állástalan tanítók! Elhelyezést Nkérnek. Elmennek akáríiova, akármilyen díjazásért, csak állásba kerülhessenek. Medve tanácsos űr szorult szívvel mondja; 1943. január 9. ' — Hihetetlen, mennyire elözönlik a tanítéj? pályát. Ezen nagyon nem csodálkozom, mért au anyagi függetlenség, meg a társadalmi megbecsülés legmagasabb foka érthető, ha vonzza erre a pályára az ifjúságot! De hogyan, hova helyezzük kel őket?! Most már úgyis olt állunk, hogy miniden megszervezett egy álláson két tanító működik! Ezt még lehetett valahogyan! De: három? Ez már nehezebben fog menni! * * * A zajongás erősödik, a derengő fény sejtet« mesebbé válik. Különös zaj és különös fény*. * * * — Nehéz álmod lehetett, hogy annyit forgolódsz! Pislogok, körülnézek. Persze, persze! LTjév napja van és az örökös ellenzék — az asszony! —, no meg a heroin gyerek áll az ágyam mellett boldog újéveit kívánni. Most nyitották ki az ablakot. Il(i a Zaj és itt a fény! Megfordulok az ágyban, megdörzsölöm szememet, végiggondolom az álmot és aztán: — Minden jószándékú magyarnak boldog új est- tendőt kívánok. Huhn Gyula.. Üzent a front Doni karácsony (Levél egy kis falu plébánosához, aki e vers írójának az életben az útmutató és a vezető volt)4 Nagytiszlelendő Kedves Lelkiatyám! Rövidesen már Karácsony virrad ránk. Szent Karácsony estét ml itt ünnepeljük, ' Szívünk vágyódását © kis dalba öntjük. Az idén mihozzánk nem1 jön el az angyal, Békét itt nem talált, más vidékre száll. A Don-parton hideg -szelek híjnak, f Nem halljuk csengését az angyali szónak. A nagy hidegben szívünk is megfagyott. Hiába puhítják az angyali karok. Hiába áll nálunk is karácsonyfa: )' Katoíiaszíveket nehezen lágyítja. A Szent Estén, mikor körülálljuk a fát, Mindenki elrejts a gondolatát; ; Mindenki hallgat, — senk?, se gyanítsa, A fájó sebeket, hogyT fel ne szakítsa. A és a gránit Égy ellenséges gránát csap le, jó messze * cigánytól. A more ijedtében rciteniő gyorsan belő« hasal a sárba. Rákiált az őrmester: — Mit csinálsz, more? A cigány clszégyenli magát és menlegctőzv© mondja: ( , — Csák ázst ázs éheket gyakorolom: lm arcunkra borulunk». .
