Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-01-09 / 6. szám
1943. január 9. ZALAMEGYEI IJJSAG 3. Miért nem lisszük a cigányokat nmnkatábofokba? Nap-nap mellett jósolni akaró vén cigányasszonyok és rongyos dadék nyitógatják a szerkesztőség ajtaját. Az utcák, különösen a hetipiacokon és a város délelőtlönkint sűrű a cigáf, »ivóktól; részeg cigánylegények, bagós Vénemberek, göthös asszonyok és kifésült cigány-márik őgye- legnek egész délelőtt a korzókon, a sátraié között jós a piacokon. Eddig nem sokat láttunk, amíg jó volt az idő, mióta azonban beköszöntött a tél és leesett a hó, hatalmas rajokban kerekednek fel a város felé és piszkos bandákként lepnek el mindent. Azt hiszem, sehol az országban nincs ennyi cigánynak lova és kocsija. Vájjon miből etetik' ezek a lovakat, eleget tesznek-e a lovak egészség- ügyi kötelezettségeinek, az országban elég elő teremteni a lovak takarmányszükségleteit, mit etetitek a cigányok? S ha úgy veszik a takarmányt, miből veszik, amikor nincs semmi munkájuk, vagy legalább is semmi törvényes keresetet nem tudnak felmutatni? Csak azt látjuk, hogy elég jó lovakkal fuvaroznak a piacok idején. S ha keresnek, hát hol és kinek adóznak? Mindezek olyan kérdések, amelyekre — jól tudjuk — á hatóságok nem tudnak és nem ;i,s adhatnak elfogadható feleletet, mert hiszen köztudomású, hogy az országnak ezek a cigányok a bnlhái, amelyek csak szívják a társadalom és a magyarság kész véréi. Hallottunk már törvénytervezetről, amely egyetemlegesen intézkedik az országnak erről a förtelmes fekélyéről. Ez a tervezet ugyan embertelennek tűnt fel, jól tudjuk azonban, hogy a cigányság erre teljesen rászolgál. Addig azonban, amíg 'iez a törvény meg nem valósul, mégis kellene tenni valamit. j j Katonáink, fiaink legjobbjai a harctéren véreznek, a zsidóság java munkatáborokban rójja le kötelezettségét a kenyéradó nemzettel szemben és ugyanekkor a cigányok szabadon garázdálkodnak, lopnak, csalnak, holott érezhető munkáshiány van mindenfelé. "Erős, egészséges emberek vannak köztük bőven, akiket össze kellene fogdosni és hatóságilag ráerőszakolni a munkára, s csak annak adni ki közélelmezési jegyeket, akik becsületesen dolgoznak. Elnéztem most, hogy a jegyek pótosztására került a sor. Ott ültek reggeltől estig a kályhák! mellett és nem mozdultak addig, amíg csak mindenki nem végzett. Minek sietnének, jobb itt a köz költségén melegedni, mint kinn a hidegben' ücsörögni. Az kétségtelenül megállapítható, hogy éppen ez a cigányhorda az, amelyik aztán az élelmezési jegyekkel üzérkedik. Nem kell a cigánynak annyi cukor jegy, mint amennyi a sok rajkó után megilleti, hát fogja magát és hi-zal a jeggyel. Persze, akadnak bőven,, akik aztán meg is veszik, pedig e helyett azonnal át kellene adni valamennyit a rendőrségnek, hogy így rajtkapva az üzérkedésen, megvonják tőlük a jegyeket. Azt hisszük, semmi akadálya sem lenne annak, hogy a most folyó munkálatoknál igénybevegyék valamennyi cigányt. Mert a mostani állapot teljesen igazságtalan, ezek csak esznek, de .semmit sem dolgoznak, a mellett fertőzik a levegőt, rontják a közegészségügyi állapotokat, üzérkednek a közélelmezési jegyekkel. Mindenesetre jelenleg azt kívánjuk, liogy a cigányokat tiltsák ki a piacokról és a város területéről, mert nincs itt semmi szükség ennek a haszontalan népségnek a csavargására, a lótartóknál meg nézzenek körül, hiszen ismerünk egy olyan rendeletet, amely szerint a cigányok nem tarthatnak lovakat. Szerezzünk érvényt a törvényeknek! I . j i . Dr. Erdélyi László: Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig Erdélyi László dr. egyetemi tanár, bencés perjel tudományos munkásságának méltatása nem a mi feladatunk, mert hiszen ennek u széleskörű történelmi irodalommal foglalkozó tudós egyetemi tanár munkásságának méltatásához az egész lapterjedelem is kicsinek bizonyulna. Do magunkat nem érezzük méltónak, semhogy egy tudós » élet munkásságának egyik kiemelkedő állomása felelt nagyképű bírálatot mondjunk. Mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy ez az ötszáz oldalnál nagyobb mű igen fontos és hézagpótló munka, amely feldolgozta azt a tört ténelmi múltat, amelyről igen hiányos, vagy semmi ismeretünk nem volt. Egyébként is köztudomású, hogy a magyar történelmi mull emlékeit részben az ezeresztendős szakadatlan küzdelem során uralomra jutó idegen hatalmak, tatárok, törökök; osztrák elnyomás megsemmisítette, részben pedig elhurcolta ismeretlen helyre. A honfoglalás és a komoly letelepülés előliről csak mondák, vagy külföldi, ránk nézve nem hízelgő feljegyzésekből tudunk igen kevéskét. Az, 'államalakítás és a kereszténység fel veidé k ürülj! Időkben pedig a magyarság nem állott azon sí műveltségi fokon, hogy a* akkori idők hiteles történetét lefektethette volna. Ha Igen, az is elveszett a tatárjárás idején. A külföldi papság a hittérítés és a belső megszilárdítás nehéz munkájával volt elfoglalva s (ha hagylak is ezek a szerzetesek írásos emlékeket, rendszerint idegén országok kolostorainak' könyvtárát gazdagították, a szerjnt, hogy a hittérítő szerzetes milyen nációhoz tartozott. Itt akadtak rá egyébként a legelső magyar nyelvemlékeinkre is. amelyek azonban csupán vallási, szertartási lőrédékek voltak s csupán. a magyar nyelv'fejlettségi fokáról adnak fel- világosításf, ezek is azonban csak a 12—13. szászadból válók. Hogy pedig a külföldi kolostorok1 mennyire nem fektettek súlyt a magyarság emlékeire, mutatja az, hogy a leghecsesebb nyelv : emlékeinket Idegen könyvek bekötéséhez használ- ‘ ták fel, amiért teljes egészet csak a halói i hej | szádként ismert egyházi beszédet Ismerkedők. Erre a korra csupán a bencés kolostorok: ! könyvtáraiban elfekvő és részletekben megtalált, latin szövegű, de leginkább idegen mint ár:' készült törvények utalnak. Az első századokban ezek a törvények adják tulajdonképpen hazánk rész- | letes történelmét. De eddig ezek a latin törvények ' (is a nagyközönség számára hozzáférhetek nek voltak. s azokat csak nagyon kevés ’kivételes tudós , ismerte. Erdélyi László dr. érdeme éppen abban, j van jelen munkájának közreadásában, hogy ezt j az ismeretlen magyar világot feldolgozva, élve- j zetes magyar .nyelven hozza elénk könnyen éri- | hető stílusban és színesen. Az előszóban maga a szerző is utal arra, ■ de magunknak is az a meggyőződésünk, hogy a j könyv teljesen nélkülözbeleller. mindazok részére, j akik akár tudományos, akár más szempontból is- f merni, vagy ismertein* akarják a magyar történcí- j met. Ennek a könyvniell a hiánya eddig űrt jelen- j tett az iskolák könyvtáraiban és az ügyvédi pol- \ cokon,'hiszen későbbi törvényeink alapjául is nagy j részben ezek Szolgálnak. Hogy ez a könyv meg- t van, elképzelhetetlennek tavijuk a középiskolák j I tanítását ennek anyagnak felhasználása nélkül. ‘ A mű maga ágy készült el — mint előbb is j említettéin —, hogy felvilágosító, de egyúttal szó- j rakoztató is legyen. A melleit igen áttekinthető., j amennyiben időrendi sorrendben hozza elénk u > törvényeket, amelyek Rágósán elénk tárják a kor j magyarjának életét, sokszor szokásait is. Közben ; ha kell, vi/ázik a téves művekkel és ufal fórrá- : saira. Nagy érdeme a könyvnek hatalmas arányú j névmutató lexikona is, ami könnyen áttekinthet- j tővé teszi és egyúttal a fogalmak gyors feltaláló'- i sában is segítségünkre van. Természetesen a hiteles törvényhozás Szent ' Istvánnál kezdődik, az állítólagos vérszerződést magát is bizonyos fokig törvénynek kell Lkin- tenünk. Ezzel kapcsolatosan azonban Erdélyi dr. j korábbi műve ezt írja: ...a khnzar khagántúl i kaplak mindig fejedelmei a lurkók 'c'kk'r’ iráni lurkóknak nevezték a magyarokat) utoljára Levedd ... A besenyők közbeékelődése illán hajóit magához kérette a khagán 'Levedd s fölszólította, hogy nihil nemes, vitéz és bölcs ember s első a lurkók közi, legyen (örökös) fejedelem és nekjl engedelmeskedjek. Levcdj már idős ember volt és. örököse nem született, azért maga helyet! Álmos lörzsíőnököt, vagy a fiát, Árpádot ajánlott«, A khazár klubján követeket küldött a hurkukhoz s ezek tanácskozva a követekkel úgy határoztak, hogy jobb lesz Árpádot meglenni fejedelemmé.. * a kbazárok szokása és törvénye szerbit pajzsukra emelve öt... Erdélyi dr. szerint ez az egyetlen hiteles tudósítás Árpád fejedelemmé választására, amelyet Bulcsu, valamint Árpád unokája, Termacsa és Karchast mondtak el a konstantinápolyi görög író császárnak, aki ezl írásban megörökitellc. Hitelesen tehát semmi adatunk nincs Anonymus véij- szerződéssel kapcsolatos mondájára. E remekmű persze Szent István alapvető, közbiztonságot teremtő első törvényhozásával és a szent királynak fiához írott, vagy íratott hiteiméivel veszi kezeiét. Az első törvényhozás 101« körül történ! meg. Természetesen, ezek leginkább egyházi vonatkozásnak és a papság és a szerzetesség helyzetének megszilárdítását célozták; Majd az egyházi rendelkezéseket gyakorlati világi törvényékekkel erősítették meg. ökör büntetési* és elzárást írt elő a Vasárnapi nrunkaszüncf és a kántorbüjtök megszegőire. Ha valaki egyház: megerősítés nélkül hunyt el. annak rokonait böjttel súlytották. Az özvegyek és árvák egyenesen a püspök védelme alatt állanak. Az özvegyek férjük utáni haszonélvezetre annak birtokát megtarthatlak (ez tudomásunk szerint részben ma is fennáll)! A házasság felbontását Szent István hüllen elhagyás esetén megengedi, azonban 1092-ben ez is megszűrd. A szent király törvényei -gondoskodnak a magánvagyonok szétosztásának lehetőségéről, a IpV vajnők. gyújtogatok büntetéséről. A gyilkost, ha véletlenül történt, 12 arany pensával súlylották, míg. ha az ispán feleséggyilkosságot követelt el, 50 tinóvá! bűnhődött, amit a feleség rokonai kaptak meg. Semmiféle ügyben, a szolgák uraik ellen nem vádaskodhattak. 1022-ben' államiam kis könyvet adott népének Szent István, amennyiben a királyok támaszairól, erényeikről, kormányzati rendszerről, valamint a szolgák, ispánok és vitézek megbecsüléséről és a vendégjogról, intézkedett. A következő törvény- hozás 1031-ben volt. amely az egyházi vagyonok-* ról. a tizedről, a hatalom ellen támadok büntetéséről, a szolgák és ispánok jogviszonyáról szóL nak. Ezután mar csak pót törvényeket . adott ki Szent István. A Szent László-kori törvényhozások arra mulatnak, hogy a tolvájlás a sok háború miatt igen. elharapódzott. De itt már a bíráskodásról est az islenítéletről és több szentistváni törvény enyhítéséről is van sző. Az első esztergomi zsinat is •yiMEGERSmi KÖLCSÖNKÖNYYTÁB LOKS9 RQTHERMESE' UTCA 5. Újdonságok: Moilmáry: Meddő szüret után. Thury; Két asszony. Zsigray: Lázadó szív*. Fendrik: Vigyázz reám ... Harsány! Az arany alma. Baum: A nagy komédia. Bromfield: A szerkesztő őr. Mauriac: A farizeus.
