Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-01-09 / 6. szám
1943. január 9. Töhötömke véleménye a világról VII®. vélemény. Kedves Nénik és Bácsik!Ne fessék haragudni, hogy ezúttal személyes dolgokkal foglalkozom, (Se annyira jói eseti hallanom, amikor édesapukáp felolvadta azokat a nagyon aranyos leveleket, ami! a szerkesz'öségbo küldtek Töhötömke címére. Először persze nemi is Indiám azt, hogy mi az a levél. Aztán niégj- magyarázta édesapukám azt is, hagy a levél arra jó, hogy az egymástól távollévő nénik és bácsik egymással -hullassák azt, hogy úriképpen ás ’."altinak. Általában azt is megtudtam, hogy nagyon jó levele! kapuk Ezt mindenki szereli, csak a választ nein 'nagyon kedvelt- senki. Általában a legtöbb ncif’nek és bácsinak levélírás! iszonya van. Ezek után raj sem természetesebb, mini az, hogy én' is nagyon őrölök, ha levelet kapok, éíj, ugyan jobb Ennék, inffnl mások és szívesen írnék v&ssza, ha tudnék írni. Do hiába próbálom, olyan nagy «rj a tollszár, amivel édesapukám írja az űjí- ságtsijkkeke! s az én kezecském olyan picike.- Tessék csak ejképzelni, alig vagyok hatvan centi magas és most múltam 28-án két hónapos. Azért se tessék azt hinni, hogy hálátlan vagyok s ezeninél megígérem, hogy mimfen kedves néni és bácsi, aki engem «jperet és írt nekem legutóbb, amikor kjiesit elkeseredtem a rossz nénik és bácsik miatt kap majd tőlem egy jól sikerült fényi- képet. Ez! megígérhetem ugyanis könnyen, mert édesapukám minden hónapiján 18 féle fényképet csinál rólam. De most nem is erről van szó, hanem az én levelemről. Nem tudóin megállni Ugyanis, hogy a kedves biztató nénik leveleiből ne idézzek pár sort, sokat nem lehet, mert édes- apukám folyton sürget. — Sie«», Töhötömke és ne mondjál sokat, mert nincs hely. Ehhez tarlóm magam. Négy Csáktornyái néni levele többek között így szól: »...Na, hála I>s tejnek, neked még nem törték be a fejecskédet, csak fenyegettek, de vijgasztald magad, mert az a kutya, amelyik ugat, az nem harap! Ezek a báj- esik és nénik biztosan nem fognak neked semmi nagyobb bajt csinálni, egy tisztességes embernek ugyanis, aki szereti az igazságot, el kell, hogy? nézze és tűrje, mert hát meg van ígérve, hogy az igazságosság nagyon meg lesz majd fizetve a Mennyek országában. Neked, mint gyermeknek, hozzá kell szoknod, hogy nem szabad megmondani az igazságot, amint ebben a fordított világban ezt már le is, mint gyermek, tapasztalhattad. Sajnállak ezért és éppen ezért írok is nicy ked, kérve a magam nevében és sok más csáfcj- tornyai néni és bácsi nevében, hogy egész nyuj- gadtan csak írjál és nagyon fogunk örülni, ha rólad ismét hallunk... .««Édes kis Töhötömke! Fel a fejjel s írV jál megint hamarosan, ha másnak nem, azoknak! a néniknek és bácsiknak, akik szeretnek, min! ahogy példáid én is szeretlek!!... Sokszor csókol ... néni». Hát nem megható kedvesség ez? Igazán nem Is tudtam, hogy mit csináljak, amikor megkaptam, a levelet. Olyan jól esett, mint amikor édesapU- kám lágyan megtámogatja a fejemet és azt mondja í »édes kis aranyos Angyalkám, nevessél“. Persze nevetek ilyenkor és ekkor is nevettem öröj- mömben, hogy voltak olyan aranyosak a nénik, hogy Csáktornyáról ennyire rám gondol áin. Kár, hogy nem tudom pontosan kivenni a feladó cs- met « így nem tudom addig elküldeni fénykér pemeí, amíg azt nem tudom meg pontosan. De most már be is fejezem a levelemet éjs! kiagyon sok pusziké! küldök azoknak a néniknek és bácsiknak, akik szeretnek és, ha pontos címeiket megtudom, azonnal elküldöm fényképes válaszomat. Egyúttal az! is megígérem, hogy ha- marosan elmondom ismét tárgyilagos véleményemet a látottakról és tapasztaltakról. A síelni tanuló honvéd egy lejtő oldalában nagyot esik a sítalpakkal. Eeltápászkodik, majd felsóhajt: — Na, addig ilyen sítalpat som kötök a !á- banira, amíg jól meg nem tanulok síelni. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Megjeleni m lakásrendelet A hivatalos lap tegnapi számában megjelent j a 42-es bizottság állal elfogadott lakásrendelet, i .amely szerint a közrend szempontjából kifogás alá eső jövedelemből élő személyek lakását, továbbá j az-oIcét, akiknek rendes állásuk, vagy keresetet adó foglalkozásuk nincs, igénybe lehet venni. Igénybe ! vehetők azoknak a lakása is, akik albérleti kin kásukat a bérrögzítő rendeletet üzérkedés céljából megszegték, vagy bérelt lakásukat teljesen, albérleti lakásként hasznosítják. Ugyancsak igénybe vehetők az olyan iroda- és egyesületi helyiségek, műtermek és műhelyek, ha azok gazdája a foglalkozását saját lakásán is űzheti. Végül igénybevehető azoknak a lakása ,is, j akiknek más helyiségben bérelt lakásuk van, kivéve, ha azt családtagjaiknak tartják fenn. Kimondja azonban a kormányrendelet, hogy í az igénybevett lakásokat elsősorban a közaikal- ■ mazottakat, akiket hivatásuk arra kötelez, hogy az illető helyiségben lakjanak, ezek között is természetesen elsősorban a hadigondozottakat kell ellátni lakással. Nem kaphat ilymódon lakást, akinek más helyiségben van már lakása, akinek rendes foglalkozása nincs, vagy, aki 1930. szeptember 1. után adta el saját házát, vagy ezután, szüntette meg bérleti jogviszonyát. Kizárták azokat iá, akiket b űncselekmények miatt, árdrágítás miatt* vagy állami és társadalmi reud elleni bűncselekmények miatt ítéltek el. Igénybe vehető az olyan üzlethelyiség is, amelynek tulajdonosa nincs kötött forgalmú árúk árusítására kijelölve. A lakások új bérlőjének! kijelölése városban a polgármesterre, vidéken pedig a főszolgabírókra tartozik. Az igénybevételek ellen jogorvoslatit#«* helye vines. Rendkívüli módon felmondható a helyiség, ha az légvédelmi óvóhely céljaira szükséges. De véget vet a rendelet a katonai .szolgálatot teljesítők zaklatásának. Körülírja még a rendelet ,az albérleti lakás fogalmát is, amely szerint albérletnek tekintendő, ha a bérlő a lakást bútorozva, vagy csak részben bútorozva adja ki. Ezek a rendelkezések 8 nap múlva lépnek életbe. Áz új „fehér serei“ a vörös pokolban Irta: P. Fekete Géza 1 t ' ! í Hatalmas hátizsák, tetején rohamsisak. Hosa- szú sorok a vívóterem linóiéum-padlózalán. Mindegyik mellett gazdája feszes vigyázzban, az öles sílécoel balján. Az ország legjobb síelői vannak itt. Eddig sportból űzték a dicsőséget, most létfontosságú és fegyvernemnek minősíthető honvédelmi érdeket szolgálnak, léceikkel és munkájukkal a keleti fronton! ... Elindulás előtti utolsó eligazítás. Megkapjuk az összes tudnivalókat és a még szükségéé segédeszközöket: hófehér viharruhát, báránybundát, eszkimó-sapkát, szakkőnyvéket és egy csomó jótanácsot. Ráadás is van: egy szép fehér selyem karszalag, rajta síléc és rohamsisak, hímezve »Síoktató» felírással. Ez jelenleg tábornoki ranggal egyenlő, hisz minden egyes viselője a rábízott egységnek vezérőre lesz. A szereposztás is rövid idő alatt megtörténik: ki jobbra, ki balra megy, ki északra, ki délre nézeget, de senki sem tudja, hová! Tábori postán indulunk és szánon utazunk... „Estére indul az ezred“ Feszes tisztelgés után »oszolj!» Egy órán keresztül a 30, 31 és 32-es villamosok fehér síléceket szállítanak hátizsákos gazdájukkal együtt. (Budapesten ekkor még hírmondóban sem volt hó, nem tudom, m5í gondoltak a fehér síléces sürgő- forgókról egyesek?) ... Ködös őszi este. A sötétség fekete fátyo- lát már régen kiterítette a légvédelmi készültségben élő főváros fölé. Az utcák iránylámpái misztikusan csillogtatják meg halvány fényükkel az utak burkolatát. Taxink óvatosan halad a Keleti felé. Érkezési oldal. Tolong a nép s köztük a mieink fehér síléoeikkel, mint megannyi alabárdos igyekszik a szerelvényünk felé. Csupa Pullmann- kocsisor, köztük két háló- és egy konyhakocsi. Helyjegyeket osztanak szét, lévén számozott ülőhely-rendszer. Kiki elrendezi a saját helyét, azuután leszáll, hiszen mindenkinek van lent valakije a nagy sokaságban, akivel a rövid félórát! még tölteni akarja... Néhányan a »senki fiai»- közül, az ablaknál állunk és nézzük a nagy forgalmai, amikor kedves! női hangokai faliunk, akik hatalmas kosarakkal közelednek felénk. A fülkékbe kényszerítenek bet bennünket. Szűk a hely, de bő a szív és a száj kedvessége, amellyel a Szociális Hölgyek űlra- índítanak: cigaretta, gyümölcs, olvasnivaló van nyomokban mindenegyes ülőhelyein. Ritmikus, kopogó lépésekre lesz mindenki figyelmes. Katona- zenekar sorakozik fel a perronon, majd katona- nóták és indulók visszhangzanak az üveges araok alatt. Az idő eltelt. A vonaatparancsnok az indulót fával A kocsi oldalánál végig még egy-e^.,, utolsó! csók, egy ölelés, azután futólépésben fel a ko- csáikba. Egy éles síp, egy nehézkes, de erőteljes gőzszuszogás, aztán: felharsan a Rákóczi-induló.; Elnémul minden szó, feszes vigyázzban áll mindenki a lehúzott ablakok előtt. A hatalmas gőz- paripa sötét teste méltóságtaljas lassúsággal mozog mái*. Lassan, símán indul a hosszú útra, mintha csak óvni akarná azokat, akik úgy Isi eleget fognak törődni kint a hosszú úton, a hadak útján, azokért, akik otthon lépkednek egyre gyorsabban és egyre hangosabban beszélve a kocsik mellet, s azokért, akik ott állanak a perronon és' kézzsibbadásig integetnek Isten-hozzádot zsebkendőikkel a messze menő szeretteik felé... Senkii sem mondta és senld sem tudta miért, de mindenkinek a torkában dobogott a szíve. Hallgat! mindenki. Néhány perc ős a kocsikban elcsendesül minden. Önmagával van elfoglalva mindenki. A nagyidra indulás különös érzése ez: szötlannáj válik és magába mélyed. A határ misztériuma ,.. Robogunk. A pullmann-kocsik ritmikus! zöreje messze vidékről regél az elméi azoknak. Legtöbben írnak. (Jómagam hivatalból naplót* Tiszteletié! értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy f.hó 10-én, vasárnap megnyitom EXPRESSO” cukrászdámat —mimiii—MMMHMB a vármegyeházzal szemben. Figyelmes kiszolgálás, szolid árak. Szives pártfogást kér: Szakon^ HÉIsüÉia cukrászmester.
