Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-10-07 / 225. szám
1942. oki ober 7. SZERDA. Főszerkesztő: HERBOLY FERENC P 0 L ITIK A I NAPILAP Megjelenik hétköznaponként délután. Felelős szerkesztő: SZAKÁL FERENC Megszökött a fogház második emeletéről egy halálraítélt-----------------------------OBHESBaHm----------------------------Sí kraszállunk a szentségi házasságért Tűd áfába»® vagyunk mm egyház tanítói küldetésének A harmincadik országos katolikus nagy gyűlés méltó keretek között nyílott és minthogy a katolicizmus az ország vezető vallása, a várákozásnak megfelelően a nagygyűlésen olyan megnyilatkozások hangzottak el, amelyek minden magyarnak szólnak. A nagygyűlést Serédi Jusztinján dr. bíbo ros hercegprímás nyitotta meg. A megnyitó ülésen megjelent a miniszterelnök is és igen sokan a világi és politikai élet előkelőségei közül A megnyitó beszédben a hercegprímás bejelentette, hogy a harmincadik katolikus nagygyűlés vezérgondolata a családmentés—nemzetmentés, egyszóval magyar életmentés. — Kedves Katolikus Testvéreim, — mon- doita többek között a hercegprímás — egyéni életünket részletesen nem tárgyalja a 30. katolikus nagygyűlés, hanem csupán kollektív- családi és nemzeti ételünkkel kíván foglalkozni és idevonatkozóan már a megnyitó díszülésről azt kiáltjuk magyar hazánk minden polgára, minden egyházi és világi vezetője felé, hogy amikor hős katonáink a keleti frontokon még saját egyéni életük árán is védik a magyar családok és a magyar nemzet életét, akkor mi, magyar katolikusok idehaza ne engedjük elsikkasztani az életet, amelyet Isten a szentségi házasságon keresztül ad az egyednek, a családnak és a nemzetnek! Beszéde további részén részletesen kitért a hercegprímás arra, hogy a katolikus egyház már 1894. esztendőben síkraszállt azzal a törekvéssel, amely hazánk törvényeit ellentétbe akarja hozni egyházunk hitelveivel. Mert amíg az elődök nagyra becsülték a szentségi házasságot, addig a legsúlyosabb nemzeti katasztró fák ellenére is meg tudták menteni a magyar családokat és ezeken keresztül a magyar nem zetet. — Tudom jól, hogy a magyar család és nemzetmentés sokszor igen súlyos áldozatokat követel az egyéntől: a szülőktől és a testvérektől, hiszen abban a tizenegy gyermekes családban, amelybe tizedik gyermeknek beieszü» lettem, ezt én magam is megfigyelhettem. És mégis azt mondom: ne rettenjünk vissza az áldozatoktól, bármilyen súlyosak is azok! Ne rettenjünk vissza még akkor sem, ha a itiagyar család- és nemzetmentésért meg kellene is vál toztatni eddigi életfelfogásunkat, eddigi kényelemszeretetünket stb, mert áldozatos közremü ködésünk nélkül, hogy úgy mondjam: ingyen, semmiképen sem remélhetjük Isten segítségét. Isten segítsége nélkül pedig sem családokat, sem nemzeteket menteni nem lehet. A kultuszminiszter az egyház tanítói küldetéséről A hercegprímás beszéde után magyar nyelven ismertették a pápa üdvözlő beszédét, majd Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter emelkedett szólásra és az Egyház joga az iskolához címen tartott rendkívül érdekes előadást. Szinyei Merse miniszter kimutatta beszédének első részében, hogy az Egyház joga az iskolához Krisztus Urunk szavain alapszik, aki azt mondotta: „Menjetek, tanítsatok minden nemzetet megtartani mindazt, amit nektek megparancsoltam“. Azután nyomatékosan hangsúlyozta a római katolikus Egyházhoz való törhetetlen ragaszkodását és hűségét s szűnni nem akaró tapsvihar közepette hivatkozott XI. Pius pápa ifjúsági neveléssel kapcsolatos körlevelére, majd így folytatta: j — Ennélfogva teljes joggal műveli az egyház az irodalmat, a tudományt és a művészetet, amennyiben azok szükségesek, vagy ; hasznosak a keresztény nevelésre. Még a test í nevelést sem szabad kívülállónak gondolni az | ő hatáskörén, éppen, mert ez is eszköz, amely j segítheti, vagy hátráltatja a keresztény nevelést. — Egyházunk tudatában van tanítói kül- ! detésének és ezt a hivatását nemcsak valami j elvont, nem e világra szóló feladatnak tekinti, I hanem minden vonatkozásban, a mindennapi i élet leggyakorlatibb megnyilatkozásában is, a I velejáró áldozatok és felelősség teljes vállalása I mellett, magának is megköveteli. Beszéde további részében részletesen is- ! mertette a magyar katolicizmus alkotásait a | hazai tanítás előmozdítására és így fejezte be | beszédét: — Mint hívő, boldog vagyok, hogy mindnyájuk előtt hitvallást tehettem lelkem felfogásáról, mint kultuszminiszter pedig azt szeretném minden intézkedésemben szolgálni, amire hivatalos címem kötelez. Legyen a magyar közoktatás alapja a vallás és a magyar lelkek vallásosságát erősítse a hiten és erkölcsön fel épülő magyar közoktatás! Az ifjúság országos vezére beszél A kultuszminiszter bezzédét percekig tartó tartó taps és éljenzés követte, majd vitéz Béldy Alajos, az ifjúság vezetője szólott és kitért elsősorban a magyar honvédek keleti hősi harcaira. — Ha valamikor — mondotta — most, amikor a világ tűzben és vasban áll, esik latba legjobban Tóth Tihamér örök igazsága, amely azt mondja: Országot alapítani nem lehet nagyobb érdem az emberiség előtt, templomokat építeni nem lehet kedvesebb Isten szemében, mint megmenteni és megóvni az ifjúságot, az országnak ezt a reménységét, az Istennek ezt az élő templomát. Beszédében kitér a vallási nevelés elérése j céljából eddig tett intézkedésére és arra a ko- j moly tényre, hogy az ifjúság vallásossága nem I merülhet el az álmodozásban, ábrándozásban i és érzelgősségben, hanem valóságos krisztusi ! élelet és Krisztuskövetésben kell testet ölteni, ! vagyis olyan embert kell felnevelni, aki gon- I dolgozásban és cselekvésben egyaránt krisztusi : embertípust alakítja ki magában. — A családi életet ne csak nyugalmas otthonnak tekintse, amely számára biztosságot, I ruhát és szülői gondoskodást nyújt, hanem a ! gyermek Jézustól tanúlja meg a hűséget, hálát, I munkát és fegyelmet a családi élettel szemben. J Különösen pedig a családi élet szentélyének | tisztaságát, szentségének megbecsülését és sze! retetét. í Tovább fejtegette még az országos ifjúsági j vezető a szovjet pusztításait a gyermekieikek I ben, majd azzal fejezte be beszédét, hogy me- | netel a magyar ifjúság magasra emelt kereszttel j- előre hazánk és a keresztény Európa teljes győ- j zelméig, amikor a keresztény Európa zászló- I hordozói a magyar ifjak lesznek. A Katolikus Nagygyűlés első napjainak j ezek a beszédek kiemelkedő mozzanatai és el- j mondhatjuk, olyan jelentősek, hogy bizalommal | töltik el a magyar katolikusságot. j Termésbetakarítási | hálaadó ünnepély j Egerváron Egervári tudósítónk jelenti — A szokáshoz híven az idén is nagy tér- j mésbetakarítási ünnepély volt 4 én Egerváron, j A filiális községek körmenetiíeg vonultak Eger- | várra. Magukkal vitték gazdasági eszközeiket, I terményeiket, hogy hálát adjanak a Minden- \ hatónak az évi termésért. A templomtéren tábori mise volt, majd ugyancsak a szentbeszéd Őri Antal plébános magasszárnyalású beszédben mutatott rá a hálaadás kötelességére. A szentbeszéd után községenként hazavonultak a hívek. A hálaadás éneke felhangzott ajkukról útközben is: „Égi Atyánk imádva köszönjük, hogy megadtad a mi kenyerünk, légy ezerszer áldva édes Istenünk“. A felvonulók közül a zalamegyei Nagy- páli az idén is a legtöbb sikert aratta. Evről- évre hoznak valami újat, változatosat. Turányi Dezső tanító nagyon szívén viseli a község ügyeit, s munkájának van is eredménye a község életében.
