Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)

1942-11-03 / 247. szám

1942. november 3. ÁRA 8 FILLÉR, XXV. évfolyam. 247. szám. MEGYEI Főszerkesztő: j F O L 1 T i h A I > A i’ I LA P J Felelős szerkesztő: H E II HOL V FÉKÉN C i Megjelenik hctkeznagonkánt délután. _____I__________SZAKÁL FERENC Mátéi kezdve este tizenegy árakor keli elsötétíteni „Adassék tisztelet a katonaeszménynek“ Kétnapos ünnepség a Csáktornyái Zrínyi emléknapon Az ünnepségről a rádió teljes terjedelmében helyszíni közvetítést adott Csáktornya, október 1. v — Munkatársunk helyszíni riportja — i Ünnepi hangulat, ünnepi külső. A nagy magyar hétköznapban Muraköz ünnepei. Zri- nyi népe, Zrínyi szellemét idézi. Az éjfél sö­tét leple alatt hatalmas lobogó szikul étijé­nek árnyékában vonul be Csáktornya ódon jvára alá a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának hatalmas küldöttsége. Vitéz Horváth Ferenc vezérőrnaggyal az élen. ... Napsugaras októberi reggel. Csák­tornya ódon utcáin zsibong a tömeg. * Aj Szombathelyi hatalma., kátonazenekár akkord­jai zugnak végig a kies utcákon. A vár miszti­kus kapuja elnyelni látszik a tömegeket. Hatahnas menetsorok sorakoznak fel. Tarka egyenruhák, feszes zárt sorok nyújtják agyö- jnyörű látványt. Fél tízkor kezdődik az ünnep­ség. A várkapunál Saffarics István ipartestületi elnök keresetlen, meleg szavakkal üdvözli a nagyszámú küldöttséget. A vár rövid szemrevételezése után a tö­meg hatalmas zarándoksereggé alakult át s megindul zarándokolni az örök magyar Esz­mény sírjához, gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér feldúlt hamvait magábarejtő szent- ilonái kápolnához. Egy történelmi úton vezet keresztül a másfélkilométeres út. Érezzük itt Zrínyi szellemét. Hallani véljük páncélsarkan- fyúmak vaskos lépteit. Megyünk Zrínyi után s szívjuk az ő szellemét. Ö egykor az ősi ^pálos-kolostor kápolnájában keresett erőt és vigaszt. Most a kicsiny kápolnában mi ke­ressük őt és általa a magyar erőt, a törhe-i tétlen hitet. Szentilona község határában Kákossy Győ­ző Csáktornya vidéki főjegyző fogadja a magas vendégeket és vezeti el a dicstelen külsőség­ben mutatkozó, de nekünk mégis nemzeti patronunkhoz, ahol a Zrínyi késő vitézei, a magyar honvédség áll feszes sorfalat. Csupor Lajos állami tanító rövid beszéd­en a magyar község érzését tolmácsolja a ma­gas vendegeket. Azután a honvédzenekar Hiszekegy-e zúg fel a magyar égig. Majd Mathya Károly dr. m. kir. honvédszázados lépett az emelvényre és mondotta el magas, költői szárnyalásé beszédét, — mit jelent ne­künk Zrínyi? Megmentjük a romokat A már régebben megindított mozga­lom vegre beteljesülést nyert. Az immár omla­dozó és feldüjjt, kiforgatott sírhely és ká­polna gazdát cserélt. Okresa Rókus község­bíró tört magyar nyelven bár, de törhetetlen «Jflgyar szívnek tanúságtételéül, ünnepélyes ke­ketek között adja át, jaz eddig a község tulaj­donát képező becses magyar emléket, annak a szerveztnek, amely a leghívatottabb örö­köse annak: a Vitézi Széknek. Vitéz Robo- gány Ede alezredes, az Országos Vitézi Szék kiküldöttje meghatódottan mondja el kö­szönő beszédét a község eme nagylelkű gesz­tusáért és átvette ugyanekkor a becses em­léket. Vitéz Te'íéía Béla erÖT főispán a varmegve nevében köszönte meg a községnek ugyan­ezt és fejezte ki, hogy mit jelent Zala vár­megyének Zala vára és Tihany mellett a ma­gyar szellemi életnek harmadik ősforrása; a szentilonai szimbólum. Kovács Iboly magyar ruhás kis elemista szavalt ezután kedvesen. . t Egy festői történelmi idő emlékét elevení­tik fél a meggypiros Bocskai-ruhás regősök. Klarinétjuk sír, gitárjuk a lelket nyitja, nó­tájuk búsan a lélekbemarkol, hol pajzánul) táncra pezsdíti a vért, majd ismét könnye­ket fakaszt. Szomorú tragédiákat és magyar dicső­séget; — egy nép történelmét sírják el. Mind­azt, ami magyar! Ébresztenek! Szavuk, nó­tájuk és sípjuk akar lenni az orvosság, min­den áfium ellen, amellyel a magyaroknak küz­denie kell, amelyre Zrínyi tanított. A lélekzetelállító csendet a koszorúk sza­lagjainak suhogása törte meg, amelyeket aj Vitézi Rend, a székesfőváros, a megye, a járási, a község és az egyesületek elhalmozták az örök magyar eszményképnek, Zrínyi Miklós­nak porladó hamvait. „És mi ezt a zászlót soha nem hagyjuk el“ Vasárnap reggel, Mindenszentek napján, ünnepélyes szentmisét celebrált P. Fekete Géza OHM. táborilelkész, amely alatt a szombat- helyi honvédzenekar játszott lélekemelő, mű­vészi tökéllyel. Az |istentisztelet után, míg/ az ünneplő közönség, a honvédség, a fiú- és leányleventék hatalmas csoportjai a Zrínyi emlékmű előtt felsorakozott, a honvédzene­kar adott térzenét. Sajnos, azonban a hatalmiad ünnepi közönséget a Levente Otthonba kény­szerítette az eső és itt folyt le az egész vasár nap délelőtti ünnepség, amelyet a honvéd- zenekarnak a Himnusz-a nyitotta meg. Hatalmas tapsvihar között lépett a szín­padra vitéz Horváth Ferenc nyugalmazott} vezérőrnagy, országgyűlési képviselő s tar­totta meg ünnepi beszédét, amelyben idézte Zrínyi szellemét és kifejtette, mire kötelez bennünket Zrínyi szelleme. Abban jelölte ezt meg: újjá kell születni a nemzetnek Zrínyi elgondolása és útmuta­tása szerint. Majd ünnepélyesen átadta Mura­köz egész népének azt a gyönyörű fehér! zászlót, amelyet immár egy évvel ezelőtt ké­szítettek el és szentelt meg Muraköz nagy fia: uzdóczy Zadravetz István OTM nyugal­mazott tábori püspök'. Majd övéinek nyel-) vén mondotta el beszédét, muraközi nyelvem is. A Csáktornyái katolikus énekkar száma után Zalán István nyugalmazott miniszteri tanácsos, a Muraközi Kör alelnöke adta át rendelte­tésének a zászlót, miközben kifejtette, hogy mi fűződik ehhez a zászlóhoz a Muraközi Szö­vetség részéről. Probst Mária tanárnő kötötte fel ezután a Muraköízi Szövetség nőitáboránalá részéről az égszínkék gyönyörű selyemszala­got. A Csáktornyái Zrínyi Csoport nevében Trecsnik Ottó országgyűlési képviselő vettet át megőrzésre a gyönyörű habfehér zászlót. A Regős-csoport műsorszáma után: Zamoda Gi­zella polgári iskolai tanuló szavalta el «A zászló köszöntő» című verset. A Délvidéki indulót a polgári iskola ének­kara énekelte el, ami után a bonvédzeneaki! Szózat-a zárta be az ünnepséget, amely után az egész ünneplő közönség a Zrínyi emlék­műhöz vonult és helyezte el kegyelete jel­képéül a rengeteg koszorút. A szombat este ünnepi előadása a kö­vetkező műsorral folyt le: 1. Nyitány. Pécsi József: Pusztai láto­más. Előadja az 5. honvéd gyalogezred zene­kara, vezényelt Pécsi István honvéd-karnagy. 2. Zrínyi fohász. , Adassék tisztelet a katonaeszménynek. A hazáért megdicsőültek szelleme töltsön És a magyarok Istene segítsen meg min­det.! Ámen. 3. «Zrínyi Miklós és a magyar szellemi élet« címen megnyitót mondott vitéz Mezey Dénes, a Zrínyi Csoport főtitkára. 4. ' A Csáktornyái magyar énekkar: aj Honfi dal, b) Esik eső,c) Komáromi kisleány című vegyeskarokat adja elő Nagy Károly) polgári iskola igazgató vezetésével. 5. Zrínyi munkatársak újabb verseinek bemutatása. 6. Erkel Ferenc: Hazám, hazám. Kacsóh Pongrác: a) Rákóczi megtérése, b) Késő ősz van, énékli vitéz Király Sándor a m. kir. operaház művésze, zongorán kí­sérte Kiszely Gyula, a rádió rendezője. 7. Pécsi József: Magyar dalcsokor. Elő­adja az 5. honvédgyalogezred zenekara, vezé­nyelt Pécsi István honvéd-karnagy. Szünte (5 perc) 8. A Csáktornyái magyar énekkar: a) Vet­ni vehni, fiolica, b) Zelena Dobtava, c) Kejj 00 pripetilo c. muraközi népdalokat énekelte.

Next

/
Thumbnails
Contents