Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-25 / 166. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. július 25. H stukákat sohasem fogják elfelejteni! Képek egy donmelléki fogolytáborból FIGYELEM!--------------A Ä N (A « ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA N METSZETT I o W ASZTALOS ÁRU K K u A N TŰZIFA ÉS _ H b! SZÉN J < » D Q ARANY J.-U.28.JJI TELEFON 1ÉPÍTKEZÉSI > > >-69 SZ, (MN) Kezdetben csak néhány csoport volt ezekből a földszínű alakokból, alig tűntek fel a szembejövő forgalom áradatában. Számuk azonban gyorsan növekedett. A csoportból szakaszok, a szakaszokból oszlopok lettek és most már végeláthatatlan sorok igyekeznek fáradtan az úttest két oldalán, hogy minél előbb kikerüljenek a harci zónából. Ugyanazok a képek, mint a múlt nyáron, de mintha az alakok egy-két fokkal fiatalabbak öregebbek lennének. A nők száma is meg- gyarapodott. Ma is csak sapkájuk alól ki- göndörödő hosszú hajukról és rövidebb lépéseikről lehet felismerni őket, mint akkoriban. Egyébként mindannyian ugyanolyan fáradt emberek foszladozó egyenruhában, I átvérzett piszkos kötésekkel. A fekete porral belepett verejtékező arcokról már messziről lerí a szomjúság, amelyet az útszéli pocsolyák sárga vízével próbálnak oltani. Egy vert hadsereget semmi sem szemléltethetne kifejezőbben, mint ezek a hadifogságba menetelő szovjet csapatok. P-ben egy páncélos hadosztály ideiglenes gyűjtő-fogolytábort hevenyészett. A közeledő már kilométerekről megérzi azt a szagot, amely a szovjet katonákat és mindazt, ami hozzájuk tartozik, láthatatlan burokként körülveszi. A dohányszárból és a dohánylevelek erezetéből összevágott orosz dohány, a mahorka csípős bűze, utánozhatatlan keverékben az állott köleslepény átható szagával. A kiégett romok között, az alacsony gyümölcsfák árnyékában táborozó rongyos had, amely mégis csak emberekből áll, szívfacsaró látvány. Többségüket arcuk után legalább negyven évesre becsüli az ember és a sok őszülő fej elárulja, hogy ez a becslés nem téves. Míg középkorú aknak nyomát is alig lehet látni, annál több fiatal suhanc sün- dörög az öregek között. Szemükben még most is ott ül az a rettenet, amely rájuk tört, amikor kihajtották őket a frontra. Egy kissé távolabb elkülönítve a nők kuporodnak kisebb csoportokba verődve. Ezek is ugyanazt az olivzöld egyenruhát hordják. Férfias, robusztus alakok, a nőiesség minden jele nélkül. Ez a szovjet asszonytípus. A foglyok egyik csoportja egy lótetemet vonszol az utcáról a táborhelyre. Kis hijja, hogy hajba nem kapnak, amikor megosztozkodnak rajta. Mindegyik kilcanvarít magának belőle egy véres cafatot és olyan magától értetődőscggel esik neki, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Mellettünk egy szakállas szibériai hossz »papyrossy«-t csavar magának egy röpcédulából. Lompos fekete bajusza miatt csak nagy üggyel-bajjal tud rágyújtani. Az izzó üszökdarabot csak úgy puszta kézzel tartja. Gőzölgő búzakorpája egy, gránáttölcsérből előkotort autófényszóró bádogburkában fortyog. Egy tűzhellyel odább két zömök tatárképű óriási csontokon rágódik, majd napraforgómagot gyömöszöl szájába. A táborban végigsétáló őröktől minden csoport megkérdi, hogy vájjon már egészen elintéződött-e a bekerített csapatok sorsa. Egyesek mindjárt saját fogságbaesésük körülményeit is el akarják! magyarázni, mások szinte lelkendezve mesélik, hogy milyen hatást tettek rájuk a stukák és ugyancsak erőltetik hangjukat a zuhanó gépek kísérteties üvöltésének utánzásában. Csak a tisztek ülnek némán, félrehúzódva. Egymáshoz is alig van szavuk és semmiféle érzelemnyilvánítást sem mutatnak. A foglyok egykedvűsége mögött azonban mégis a titkos remény dolgozik. Már tudják, hogy nem kell félniök attól, hogy a háttérből egy rejtekhelyen meghúzódó géppuska orvul lekaszálja őket és már sejtik, hogy sok más sem fog igaznak bizonyulni a politikai biztosok rémmeséiből. így lassanként megnyugszanak és minthogy egyébként is könnyű belenyugvásra hajlamosak, nem kelt csodálkozást, ha alig tíz órával azután, hogy megszabadultak a nagy bekerítő csata borzalmaitól, már balalajká- hoz nyúlnak s kórusokat alakítanak. Közjóléti Szövetkezet VÁLLALKOZÓ Faanyag-, szén- és tüziFanagykereskedő. Kérőn« a nagyközönség szíves pártfogását Olvasóink közül sokan hallottak már róla. Akadnak kevesen, akik ismerik is, de a nagy többség még híréből sem tudja, hogy mi is hát csakugyan az a Közjóléti Szövetkezet. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy pontos tájékoztatással szolgáljunk kedves olvasóinknak. A Közjóléti Szövetkezet nem bank és nem takarékpénztár. Szövetkezet, amely élesen különbözik minden eddig ismert Szövetkezettől. Különbözik pedig a leglényegesebben a fentiektől azzal, hogy nem ismeri a kamat és nyereség fogalmát. Ez a Szövetkezet kamat nélkül segít ott, ahol a segítés törvényes feltételei megvannak és üzletévét csak veszteséggel .szabad zárnia. Deli át akkor miből tartják fenn? —- kérdezi méltán az olvasó. Hogy ezt megmagyarázzuk, a dolog eredetéig és születését kikényszerítő körülmények feltárásáig kell visszamennünk. Elesettek és nyomorgók mindig voltak és ezeken minden kor megpróbált a maga módján segíteni, ősi formája volt a segítésnek: az alamizsnálkodás. Ez mindig csak pillanatnyi segítést jelentett. Nem apasztotta a nyomorgók számát, sőt növelte azt a nem igazságos elosztás útján. Az újabb kor a munkanélküli segéllyel próbálta a kérdést nyugvópontra juttatni. Ez sem vezetett célhoz. Sőt aláásta a munkafegyelmet. Miért dolgozzék valaki, ha az élet szükségleteit munka nélkül is megkaphatja? Próbálkoztak — a jelenlegi háborút megelőző években — az inségmunka rendszeresítésével, de ez sem hozta meg a kívánt eredményt, a szociális feszültség enyhülését. Ugyan akkor azonban megindultak' a kísérletek' a célhoz vezető produktív megsegítés módozatainak megtalálására. Ezek a kísérletek aztán — hivatott kezekben — eredményre vezettek és megszületett az első Közjóléti Szövetkezet Komárom vármegyében. Az 1940. évi XXIII. tc.-kel életrehívott Országos Nép- és Családvédelmi Alap céljainak megValásífására aztán a Közjóléti Szövetkezetét állították minden törvényhatóságban. Ezek munkatervet dolgoznak ki törvény- hatóságunk szociális problémáinak megoldása érdekében. Ezeket a munkaterveket az Országos Nép- és Családvédelmi Alap központi végrehajtó szerve: az Országos Szociális Felügyelőség jóváhagyva, az Alap pénzéből ellátja a szükséges összegekkel. így tud a Közjóléti Szövetkezet kamat nélkül kölcsönöket nvúj tani az arra érdemeseknek. Az érdemesség fokmérője pedig,^ feltételezve a rendíthetetlen jó magyarságot es feddhetetlen erkölcsi életet, a sok gyermek. Szorgalom, becsület, törekvés, munkakészseg még azok a kívánalmak, amelyek mellett a Közjóléti Szövetkezet segíti a sokgyermekes családokat. Sokgyermekes alatt általában azt kell érteni, hogy az illetőnek legalább négy, 18 éven aluli élő gyermeke legyen. Mármogt nézzük, mivel segít a Közjóléti Szövetkezet ? 1. Segít telepítéssel. Legutóbb Baranya vármegye három pusztájára telepített el 30 családot. Ezek itt 0—9 hold birtokkal rendelkeztek s ott 20—29 kát. hold birtokot kaptak jutányos áron. Hálálkodó leveleikből legközelebb szemelvényt adunk majd, de már most büszkén közreadjuk, hogy a Baranya vármegyei vezetőinek nyilatkozata szerint sehonnét se kaptak olyan szorgalmas, munkás családokat, mint Zalából. Baranyába ugyanis az ország különböző részeiből vittek telepeseket. 2. Segít földvétellel. Ha a család megélhetését földbirtoka nem biztosítja, szí verjen ad kölcsönt egy-egy parcella megvételére. így juttatta az eltelepített 30 család itteni földbirtokát is — hosszú törlesztésre — itteni ke- vésföldű nagy családoknak. 3. Segít házzal kétféleképen is. Hajléktalan családoknak Oncsa-házakat épít, akik a ház árát lakbérükkel törlesztik le. Kevéspénzű családoknak kölcsönt nyújt, a házépítésükhöz hiányzó összeg erejéig 10—15 évi törlesztésre. 4. Segít tehén- és lévás áldásban. A megvásárolt tehén és ló járlatlevelét magánál tartja a vételár kifizetéséig. Lovat rendsze- frint 5, teke :e;: 3 év alatt kell le törleszteni. 5. Segít apró állat vételénél. Itt az anyakocától kezdve minden apró állat szóbajö- het, ami a család megélhetését megkönnyíti. Tehenet eltartani nem tudó családoknak — tejszükségletük biztosítására — különös előszeretettel vásárol tejelőkecskét, amely a szegény népnek valóságos áldás ott, ahol másképen tejhez nem juthatnak a gyermekek. 6. Segít a kisgazdaságok gépesítésében. Nálunk a kisbirtokos alig ismeri a gépet. Szekeret, vasboronát, tárcsásboronát, kapálóekét, vetőgépet, rostát, gyümölcsfapermetezőt szelektort a kisgazda nem használ, csak elvétve. BABY kelengye és gyönyoriiszép babaruhák divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület)
