Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-25 / 166. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Pedig ezek a talajművelő eszközök ma mái' nélkülözhetetlenek. Van köztük olyan, amit többen szövetkezve tudnak kihasználni. 7. Segít a kisgazda birkatenyésztés újraélesztéseken. Kieszközölte, hogy a földművelési minisztérium enyhítette — a Zalában megválód thatatlan feltételű — jerkebárány-akciót. Felmérhetetlen könnyebbséget je'eatene a háborús ruházkodási gondok közepette, ha minden kisgazda maga nyírhatná a családja ruházkodásához szükséges gyapjút. 8. Szívesen segít a kisgazda gazdálkodását korszerűsíteni kívánó akciók áldásaiba való részesedésben a sokgyermekes családoknak. Ilyenek a minta-trágyatelepek építése, amelyek trágyajavító és megőrző hatása messze túlhaladja a gazda adóterhének összegét. Ilyen a takarmánysiló, amely állandó és bőséges takarmányozási lehetőséget nyújt az okos gazdának a tél és tavasz egyébként takarmányia- séges hónapjaira, biztosítva a tehenek téli, tavaszi bő tejhozamát is. De ilyen a kukorica- góré építési akció is, amely megmenti a zalai kisgazdát attól, hogy — tárolóhely hiányában — törés után azonnal, potom pénzért legyen kénytelen piacra vinni a tavasszal kincset érő csövestengerijét. 9. Az ipari növények, főleg a kender termesztésének kiterjesztésével, amikor vetőmagot juttat, a legkedvezőbb feltételekkel, a sok- gyermekes családoknak. Ha valaha, most szükség van arra, bogy a falu népe maga termelje meg kötél-, zsák-, ponyva-, abrosz-, lepedő- és alsóruhaszükségletének nyersanyagát: a kendert és a lent. 10. Segít a háziiparok kiépítésével. Idegen népek jólétüket főleg annak köszönhetik, hogy fejlett háziiparuk van és amikor nem ad dolgot a föld, vidám nótaszóval megy a háziipari munka a jólfűtött falusi hajlékokban. Az egész évi egyenletes munka, a boldogság forrása. Most csak ebben a 10 pontban foglaltuk össze a Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet segítésmódjait, de ez nem azt jelenti, hogy másféle segítésmódra nem volna hajlandó a Szövetkezet. Ahányféle munka- és életlehetőség van, annyi a segítés módja is. Például: a féllábú leventerokkantat kitaníttatja szakiskolán a kosárfonó iparra és ezzel a kereset- képtelen embert keresőképes, boldog emberré teszi. Ez egy eset a sok közül. De bekapcsolódott a Szövetkezet — a most létfontosságú — selyemtenyésztés felfokozásának munkájába is és 1000 pengő jutalmat tűzött ki a többet termelők jutalmazására. Mihelyt a hiteles bevallási adatok rendelkezésre állnak, ki fogja fizetni a jutalmakat A segítés minden lehetőségét és minden módját megragadja a Szövetkezet s csak egyet vár: becsületet, szorgalmat, Istenfélelmet és hazaszereteíet. Bajban lévő zalai magyar testvér, fordulj kérelmeddel a Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezethez. Ha a falud ötösbizottsága a fenti várakozásnak megfelelő embernek tart és kérelmed egyformán szolgálja a magad, a fajtád és a Hazád javát, nyugodt lehetsz, hogy kérelmed teljesül. Annos. 1942. július 25. Prémezett kabátok. Mikádók, Városi bundák Moly Mr elleni megóvását vállalom, ífj. LAKI SÁNDOR szücsmester Zalaegerszeg Bethlen Qábor u. 5. — « Harctéri rádióüzenet-közvetités a budapesti Nemzetközi Vásáron A Don partján járnak a magyar katonák. Olyan távolságban, ahová a tábori posta nem egyszer csak hetek múltán ér el. Sok százezer magyar hozzátartozó szívé-vágya és a harctéren küzdő katonák legnagyobb öröme megy tehát teljesedésbe a postavezérigazgatóság engedélye folytán, amely lehetővé teszi, hogy a Vásár évek óta közkedvelt rádióüzenet-köz- vetítését ez évben a harctérre szóló üzenetek szolgálatába állítsák. A postavezérigazgatóság határozata szerint a Vásár stúdióját tehát ez évben a »Vöröskereszt Bajtársi Rádiószolgálat« keretébe állítják be, ami azt jelenti, hogy a Vásár területén minden hadbavonult, a harctéren tartózkodó, katona minden igazolt hozzátartozója díjmentes üzenetet mondhat a vásári stúdió mikrofonjába. Kijelölik a közfogyasztásra levágott állatok árusításával foglalkozó iparosokat A hivatalos lap július 24-i száma közli a minisztérium rendeletét, amely felhatal-a mázzá a közellátási minisztert, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértőén a vágó állatok forgalombahozatalát, közfogyasztás céljára való levágását,. valamint a levágott állatok húsának felhasználását korlátozhatja és ezzel kapcsolatban kijelölheti a vágóállatok for- galombahozatalával, levágásával és a levágott állatok húsának közfogyasztás céljára való forgalombahozatalában résztvevő iparosokat ég kereskedőket. A rendelet továbbá felhatalmazza a közellátási minisztert, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértőén elrendelheti a vágóállatok igénybevételét és megállapíthatja az egyes törvényhatóságok területéről a közfogyasztás céljára beszolgáltatandó vágóállatok mennyiségét. Szappanmegtakarítás az újfajta nagymosásnál A mai szappankorlátozásos időkben a háztartások legnagyobb része a nagymosáskor szinte megoldhatatlan kérdés elé került: hogyan és mivel? Pedig a modern, szinte tudományos alapon álló nagymosás, ha nem is tudja teljesen nélkülözni a szappant, oly csekély mennyiséget használ el a drága nyersanyagból, hogy még a mai szappanszükséglet is bőven fedezni tudja. És ehhez a szappannal való takarékoskodáshoz semmi különleges képzettség nem kell, csak józan megfontolás és némi körültekintés. A modern háztartástudomány még az eddig nélkülözhetetlennek hitt lúgkövet és szódát is teljesen kiküszöböli a nagymosásból, mégpedig elsősorban azért, mert bármily kíméletesen is adagolják, roncsolja a textilanyagok rostjait és idő előtt tönkreteszi a fehernemű- és ruhaanyagot. Tehát vollaképen a takarékos mosás nemcsak nyersanyag kímélése, hanem egyben a textilanyagok életének meghosszabbítása is. A modern szappantakarékos mosás ábécéje az áztatásnál kezdődik. AZ ÁZTATÁS. A mosás célja a ruhába rakódott szenny eltávolítása. Ez a szenny pedig nem egyHb, mint az a levegőben szálldosó por és korom, amelyet a verejték és a faggyúmirigyek váladéka a fehérneműn, a ruhán megköt, a konyha-holminál pedig a tisztogatásnál rárakódott piszok. Az áztatás célja, hogy ezt a szennyréteget megpuhítsa és részben már a mosás előtt kioldja. Ehhez a folyamathoz azonban teljesen felesleges a szappan. A könnyen elkészíthető hamukig tökéletesen pótolja az áztató vízben feloldott szappant, sőt felül is múlja, mert zsí- radékoldó hatása nagyobb. A legtöbb háztartásban még a lúghoz szükséges fahamú megszerzése sem ütközik különleges akadályokba, hiszen mindenütt akad fafűtésű kályha vagy tűzhely és nem kell egyéb hozzá, mint a tiszta fahamút az edényben összegyűjteni s huszonnégy órával a mosás előtt leforrázni, vagy, ha valaki tömény lűgöt akar, akkor fel főzi a ha- mús vizet. Huszonnégy óra múlva a leülepedett hamuról egyszerűen le lehet önteni a hamulúgot tartalmazó vizet, amelynek tisztaságát egy ruhadarabon való átszűrés teljesen biztosítja. A hamulúg akkor lesz a legjobb, ha 3—4 liter fahaműra 5—6 liter vizet önt elkészítésekor a háziasszony. Az áztatóvízbe öntött hamulúg épen úgy; meglágyítja a vizet, mint a szappau s a beleáztatott mosásra váró holmiból ugyanolyan jól kioldja a zsíros szenny javarészét, mint a szappanos víz. Ezenfelül a hamulúgot nemcsak a mosásnál lehet használni, hanem a konyhában adódó bármely tisztogatásnál is, mert ugyanúgy használható, mint a szóda vagy a lúgkő. A MOSÁS. Az áztatás után kerül sor a ruhatisztítás leglényegesebb részére: a mosásra. A szennyet tökéletesen eltávolítani kétféle úton lehet: fizikai és vegyi úton. A régi rendszeren alapuló nagymosás a fizikai módszert kedvelte és a beszappanozott ruhát dörzsöléssel, keféléssel változtatta tisztává. Az eljárások között a mosásba kerülő holmira még legártalmatlanabbnak a dörzsölés, bizonyult^ azonban a mosást végző személyre: ez volt a legfárasztóbb', mert igen nagy] érő-
