Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-07-28 / 168. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. jalias 28. Az egyiptomi szenátus légiriadó miatt a légwédeimi pincében ülésezett Isztanbulba érkezett hírek szerint . az egyiptomi szenátus engedélyezte a kormányt két és félmillió fontos követelését előre nem látott kiadá ok fedezésére. A szenátus ülése azonban nem folyt le incidensek nélkül. Alig kezdődtek meg a ta­nácskozások, megszólaltak a város szirénái, mire a szenátorok lemenekültek a légvédelmi pincékbe, ahol folytatni akarták a kormánv javaslatának tárgyalását. A légoltalmi szerve-,. zet egyik tisztviselője azonban nem engedé­lyezte a villany bekapcsolását és még az a körülmény sem térítette el elhatározásától, hogy kint fényes nappal van, az elsötétítési rendelkezések pedig csak éjtszakára vonat­koznak. A szenátorok ennek következtében órákon keresztül a sötétben ültek a légvé­delmi pincében és igen izgatott hangon vi­tatkoztak a légvédelmi intézkedésekről. Rómából Tokiéba — ós visozarepült MHascatelli alezredes Egy Savoia-Marchetti-típusű olasz repü­lőgép Rómából Tokióba repült és szerencsé­sen vissza is érkezett a római repülőtérre, ahol a legénységet a leszállásnál maga a Duce fogadta. Az olasz repülőgép oda és vissza összesen 26.000 kilométert tett meg. A repü­lőgép legénysége öt főből állott, Moscatelü alezredes parancsnoksága alatt. Az olasz repü­lők a német és olasz nép üdvözletét vitte a japán népnek és visszaérkezésükkor a Dúcénak a japán kormány üzenetét adták ár, amelyben a japán nép csodálatát fejezi ki az olasz repü­lés teljesítményei fölött. Moscatelü alezredes roma—tokiéi repü­lése után vasárnap délelőtt fogadta a sajtó képviselőit és kijelentette, hogy most már meg­valósítható a Róma—Tokió közötti rendsze­res légi közlekedés utasszállítással. Moscatelü alezredes elmondotta, hogy a repülés négy napig tartott oda és négy napig vissza. A re­pülőgép a Földközi-tenger keleti részének egyik előretolt olasz támaszpontjáról indult és közvetlen repüléssel elérte az egyik előre­tolt japán támaszpontot. Az olasz repülőgép az úgynevezett déli útvonalon közlekedett és a Sárga-tenger átrepülése után érte el Japánt. A repülés útvonaláról közelebbi részleteket katonai okokból természetesen nem közölhet. Anna-napi búcsú keretében avatták fel felsőrajkon az új oltárképet Lélekemelő ünnepség volt Felsőrajkon va- i sárnap, amikor a község áldozatkészségéből létrejött művészi oltárképet felszentelték. A régi, szép barokk-templom régi hiányossága volt az oltárkép szakadozottsága, úgyhogy a község vallásos lakosságának régi vágya tel­jesedett akkor, amikor Rabb László, az el­halálozás folytán üresedésben lévő plébánia ad­minisztrátorának kezdeményezésére új oltár­kép készíttetését határozta el. A művészi fest­mény készítője Sándor Mátyás, nagykanizsai származású jeles, fiatal festőművész, aki szű- kebb hazáján kívül is ismert már. Nagyka­nizsán a városháza dísztermét három polgár- mesterről készített portréja díszíti és a Bala­toni Múzeumban ugyancsak több képpel sze­repel. így a felsőrajkiak v álasztása nagyon sze­rencsés volt, amikor Sándor Mátyást bízták [meg a festmény elkészítésével, aki várakozáson felül, meglepő technikával oldotta meg a ne­héz feladatot. A kép Szent Annát ábrázolja, amint Mária Szűzanyánkat vallásos életre ne­veli és a háttérben arany ködben angyalok vannak elhelyezve, csodálatos művészi elgon­dolással. Az új oltárképet a fél 11 -kor kezdődő szentmise keretében Kál Adorján dr. kér. es­peres szentelte fel. Magasszárnyalásű szentbe­szédében Szent Annát, mint a családanya szim­bólumát dicsőítette, párhuzamot vonva a mai élet és a Szent családi érzéseinek megnyilat­kozásairól. Szent Anna a valóságos tiszta csa­ládi élet megteremtőjeként világosodott ki a mesteri egyházi szónak beszédében. Megem­lékezett az oltárkép készítőjéről, aki művészi tudással oldotta meg a nehéz képtémát, ki­domborítva annak lényegét. Szentmise után kezdődött az Anna-napi búcsú, amelyen a felsőrajkiakon kívül a kör­nyékbeli lakosság is nagy számban vett részt. Megöli-e a baktériumokat a méhméreg? Régi megfigyelés, hogy a méhészek, akik 1 állandóan kénytelenek elszenvedni méhci ípé- I seket, reumás és köszvényes betegséget nem \ kapnak, éspedig nyilván a méh által bevitt 1 mérges anyag hatásaképen. Legutóbb ezzel a jelenséggel kapcsolatban a müncheni egye­tem higiéniai intézete érdekes kísérletekről számolt be. A publikáció szerint többmillió mellből nagyobb mennyiségben vonták ki a forapin nevű anyagot s annak közelebbi vizs­gálata baktériumölő hatás bebizonyítására vezetett. A kísérleteknél, 37 fok hőmérséklet mellett, egyezrelékes oldatban alkalmazva a méhméreg hatására a baktériumok két órán belül elpusztultak. A müncheni professzor je­lentése bizonyítottnak látja, hogy a méhmé­reg, a már ismert előnyei mellett, erős bak­tériumölő hatással is rendelkezik. A közegészségügyi publikációval kapcso­latban Bélák Sándor dr. egyetemi tanár, a reumakutató intézet igazgató-professzora az egyik lap munkatársának az alábbiakat mon­dotta: — A jelentésben szereplő anyagot reu­más megbetegedéseknél eddig is használtuk. Az előnyös eredmények általános hatásokon ala­pultak, a szer úgynevezett áthangoló hatás­sal van a szervezetre, mint ahogyan a gyógy­fürdők gyógy hatása is ilyen áthangoló ha­tásokon alapul. A szer baktériumölő hatásá­ról nem tudtunk. Nem valószínű azonban, hogy az említett hígításban a szer olyan kon­centrációt érne el, aminek baktériumölő há­lása lehetne s a kétórás időtartam sem je­lentős. Más baktériumölő szerekkel gyorsab­ban lehet elérni eredményt. FISYELEAB1 — A — ü ÉPÍTÉST k IP* VÁLLALOK f Wm $bS ÉPÜLETFA k H N f* ü s METSZETT p a ^ ASZTALOS ÁRU W * íj a f & A ü TŰZIFA ÉS k , H Uí SZÉN gr J « m D G € §- Q ARANY J. u*28ü TELEFON 1 - 69 SZ. ÉPÍTKEZÉS! VÁLLALKOZÓ Faanyag-, szén- és tiizifanagykereskedő. Kérern a nagyközönség szíves pártfogását« Piacra kerülő szilvafajtáink Az érés sorrendjében legelső szilvafajta a Mórika, közönséges, alanynak való miraboláu vadszilva. Van kisebb és nagyobb szemű és különböző színű változata. Mivel egész korai érésű, így ha nem is magas áron, de mégis eladható. Kizáróan fővárosi piacra vásárolják. Érésben következik a Vörös szilva, vagy lószemű szilva. Ez már háromszorta is na­gyobb az előzőnél; hasonlóképen alanynak való vadszilva. 1 kg-ban 44—46 szem van. Korai érése folytán, a gyümölcsösben még szegény időszakban mindig keresett olcsó piaci gyü­mölcs. A körösi és kecskeméti piacokon leg­nagyobb részét kivitelre vásárolják. A nyári aszaló szilva a piac első nemes szilvája, minőségi szempontból jóval felette áll az előzőknek s mivel korai gyümölcs, úgv a belföldi piacokon, mint főként kivitelre jól értékesül. 1 kg-ban 70—75 szem van. Kár, hogy nem válogatják ki a nagyobb szemű változatait. Magvaváló fajta. Közel egyidőben érik az aszalóval a Du- ráncai szilva. Befőzésre keresett, de ebből nem sokat vesz fel a piac. 1 kg-ban 40—44 szem van. Annál inkább kedvelt az Olasz kék szilva. Az előző fajta gyümölcsének jé kétszerese. Igen tetszetős, nagyszemű magvaváló és ke­resett piaci gyümölcs. 1 kg-ban 30—32 szem van. Az érés sorrendjében következik a leg­nagyobb mennyiségben termelt szilvafajta, a Besztercei, népies elnevezéssel a »Kék szilva«. Lekvárnak, pálinkának, az utóbbi időben pe­dig aszal vány nak is felhasználják. A korán érő és különösen pedig a nagyobb szemű változa­tait az exportőr is mindig átveszi. 1 kg-ban 60—68 szem van. Vannak még szilvafajták, amelyeket ki­sebb mennyiségben látunk a piacon, ezeket azonban (Zöld ringló és egyéb ringlók, majd a rózsa szilvák) csak á konzervgyárak és cse- megekereskedők veszik kisebb mennyiségben. BABY W kelengye és y györoyöriisgép babaruhák Horváth Jenő divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület)

Next

/
Thumbnails
Contents