Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-28 / 168. szám
1942. július 28. ZA LAMEGY El ÚJSÁG Grófi kastélyból iskola — avagy ami e^y napi hir mögött van A napi hírek között szerény helyet foglal el az a bejelentés, amelyben a kultuszminisztérium közli, hogy a Csáktornya-kiiltelki Zalaújváron az egykori Festetics-kastélvt iskola céljaira megvásárolta. A röpke kis hír azonban a maga egyszerűségében egy egész vidék helyi történetének tragédiáját tárja fel maga mögött. Ä krónika feljegyezte, az élők tanúskodnak: 37.000 holdas birtok övezte körül a szóbanlévő kastélyt, amelynek ura Festetics gróf volt Trianon előtt. A nagybirtok léte egyet jelentett a Csáktornya-vidék lakóinak jólétével, amennyiben ellátta agrártermékeivel az egész Muraközt és Muravidéket. Trianon átka lett végzete ennek a helyzetnek. A jugoszláv földreform nagylelkűsége a 3. ezer holdat kisajátította, parcellázta. A földhöz juttatás azonban nem a muraközi törpe- birtokosok osztályrésze lett, a parcellázott földekre legnagyobbrészben iszíriai telepesek kerültek, akik a megfelelő felszerelés nélkül tengődtek, nyomorogtak a gazdag földeken. Maga a cselédség (leginkább magyarok) is a kisemmizettek közé került, minden végkielégítés nélkül. A kastélyt három tekintélyes Csáktornyái kereskedő vásárolta meg, akiktől a jugoszláv kincstár katonai célokra bérelte ki. Ilyen szolgálatban érte a gyönyörű rokokkó- kastélyt 1941. tavasza, amikor Jugoszláviára is elérkezett a »Menetekel-láresz« ideje. A jugoszláv katonaság menekült Csáktornyáról s nehogy a katonai felszerelés a nemet csapatok kezére kerüljön, a katonai raktárrá vedlett rokokó kastélyt lángok martalékává tették. A gyönyörű történelmi kastélyból nem maradt más, mint az üszkös tetejű falak s az a néhány történelmi nevezetességű szobor, amelyeket derék iparosok teherautón éjnek idején mentettek meg. A kultuszminisztérium nemcsak hasznossági szempontot érvényesít tehát, amikor a kis és meg nem felelő iskola helyébe költséget nem kímélve, egy történelmi értéket ment meg és teszi a népnevelés bástyájává. — tegez. — Á bolsevizmus a hivő ukránok számára csak kint, vérengzést és gyalázatot hozott Egv ortodox lelkész megdöbbentő nyilatkozata Az »Ukraineski Listi« hasábjain Otamans- kyj görögkeleti «lelkész, akit a Szovjet-unió számkivetésbe küldött, részletesen beszámol azokról az üldöztetésekről, amelyeknek az ortodox egyház és hívei Sztálin és végrehajtó szervei részéről ki voltak téve. A cikkben többek között a következők vannak: — A zsidó-holseviki uralom alapja a hazugság volt. Beszédeik és írásaik »a külföldnek« voltak szánva, de cselekedeteiket mindenbe) Szta innak Isten elleni gyűlölete vezette. A forradalom első idejében az ország minden részében vallásellenes gyűléseket rendeztek. 1920-ban a lelkészektől elvették földjeiket és nemsokára rá elűzték házaikból. A lelkészek gyermekeit eltávolították az iskolákból, vagy pedig állásaikból. Megfosztották őket polgári jogaiktól és olyan adókkal terhelték meg, amelyet senki sem tudott fizetni: ha valaki ugyanis megfizette az adóját, úgy azonnal új adót írtak elő. A tanítókat utasították, hogy a gyermekeket az iskolában Isten, az egyház és a lelkészek iránti gyűlöletre tanítsák. Az a gyermek, aki történetesen beszélgetés folyamán, vagy az iskolában az Isten szót csak ki is ejtette, rossz osztályzatot kapott még akkor is, ha egyébként kitűnően tanult. Azokat a tanítókat, akiket istenhívőknek tartottak, megfosztották állásuktól. *— A lelkészek felét száműzték,‘vagy letartóztatták; a másik felét a GPU külön ellenőrzése alá helyezték. Azokat viszont, akiknek nagyobb befolyásuk volt a népre, minden fajtájú szekta alapítására kényszerítették. így történt, hogy minden községben több szekta alakult és valamenm iöknek egv és ugyanaz a templom állott rendelkezésre, aminek következménye nyugtalanság és lázongás lett. 1929 és 1930-ban az Ukránia fel- szabadulására alakult titkos szövetség bírósági tárgyalásával kapcsolatban ezernél több lelkészt lőttek agyon és sokezret öt, nyolc és tíz évre hurcolták el távolfekvő telepekre. 1924-ben az úgynevezett »élő egyházat« alapították a GPU felügyelete alatt, amelynek segítségével az egyházi életet teljesen széjjelbomlasztották. Ugyancsak 1929—30-ban az ukrán ortodox országos egyházat megszüntették, Bo reeky j 'Nikola metropolitát píisnö- keivel együtt a távoli Keletre száműzték. — Egyes püspököket lelkész! hivatásuk feladására • kényszerítették, a templomokat minden módon megszentségteleuítették. -— Éjjeli szállásokat, gépkocsiszíneket és ista- lókat csináltak belőlük: sok templomot ie3. * Az utóbbi évek legnagyobb operett-sikere Ä. régi nyár romboltak és igen sok klubbok céljaiul szolgált. — 1935-ben egyre-rnásra Sztálin »rendkívüli« alkotmányáról kezdtek beszélni. Az hallatszott, hogy ez az alkotmány a lehetetlen helyzetnek végetvet, minden polgárnak egyenjogúságát elismeri s akkor megkezdődik a beígért paradicsom. Az új alkotmány 134. szakasza csakugyan kimondotta a vallásszabadságot, csakhogy ugyanakkor megtiltották azt, hogy a hitről vagy a vallásról beszéljenek és az evangéliumot prédikálják. Az alkotmány valóban visszaadta a lelkészeknek is polgári jogait, csakhogy 1937-ben Ukránia összes lelkészeit letartóztatták és 10—25 esztendőre kényszermunkára ítélték. Az Istenben való bitet gyakorlatilag bűntettnek minősítették. A száműzetésbe küldött lelkészek- j nelc üldöztetése ott sem ért véget; nem bán- j tak velük jobban, mint gyilkosokkal, vagy j tolvajokkal. Egyébként a számok beszélnek s legviláffosabban: Ukrániában a forratlalom j előtt mintegy 60.000 lelkész volt és ma nincs j több háromszáznál. A zsidó-bolscviki uralom 1 23 éve Ukránia hívőinek csak kínt. véreng- : zést, gyalázatot, valamint testi és lelki kínpadot hozott. j Nyílt árusítási üzletek zárórája Egy. most kihirdetett és 90 napon belül hatálybalépő törvény értelmében a nyílt árusítási üzletet kis- és nagyközségekben köznapokon reggel 6 óra előtt kinyitni és este 7 órán túl (szombaton 8 órán túl) nyitvatar- tani nem szabad. A törvényhatósági jogú és megyei városokban olyan nyílt árusítási üzletet, amelyben kizáróan a túlnyomóan élelmiszert, vagy tüzelőanyagot árusítanak, köz- napon reggel 6 óra előtt kinyitni és este 6 órán túl (szombaton 7 órán túl) nyitvatartani nem szabad. Nyílt árusítási üzletnek kell tekinteni azfc j az üzletet is, amelyben kizáróan továbbáru- i sítók részére szolgáltatnak ki árút, de az ilyen üzletet reggel 7 óra előtt kinyitni ós este 6 órán (szombaton délután 2 órán) túl nem szabad nyitvatartani. Az üzletekben a kötelező zárvatartás ideje alatt a zárórát követő 15 percen túl nem szabad az üzleti alkalma- ! zottakat foglalkoztatni. \ Honthy Hapng§ &í®é filmje Í4 RÉGI UTAH \ Simor Erzsi, Szilassy, Rajnai, Csortos. már most rendelje meg« Sieden iskolai nyomtatvány kapható Y I“ könyvesboltban.
