Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-27 / 93. szám
ÄRA 8 FILLÉR HÉTFŐ. XXV. évfolyam. 98. szám. 1942. április 27. HEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután, özeikesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. P 0 LITIK A I N A P I L A P Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC ■ Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P, I Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, J ________Hirdetések díjszabás szerint. A R ómában élő magyarok tisztelgése XII. Plus pápa előtt A Rómában élő magyarok XIi. Pina »pápának huszonötévé:! püspöki jubileuma alkalmából vasárnap délben hódoló látogatást tettek a Szentatyánál. XII. Fiús pápa pontosan 12 órakor vonult he a konzisztóriumi terembe. A magyar kolónia tagjai térdenállva fogadták a pápát, majd elénekelték az Eucharisztikus Kongresszus himnuszát. A pápa kitűnő magyar kiejtéssel ezeket mondotta: — örömmel és szeretettel fogadunk benneteket Rómában élő drága jó magyar gyermekeink. A római vértanuk tüze lángoljon mindig Lennetek. Éljen Szent István országa, éljen Mária országa, éljen Magyarország! A Szén tat ya ezután végigjárta a termeket és fogadta a megjelentek kézcsókját és csaknem mindenkit külön megszólítással tüntetett ki. Kállay Miklós miniszterelnök az erdélyi kérdésekről beszélt Kolozsvár ott í Kállay Miklós miniszterelnök kolozsvári látogatásának második napján, vasárnap reg- igei a Piaristák templomában résztvett a diákmisén, majd onnan az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület székházába látogatott el. Ezután a varmegyeháza dísztermében több, mint két órán át egész sor küldöttségét fogadott, majd részletesen válaszolt a küldöttségek szónokainak. A Mátyás Király Diákházban Inczédy- Joksman Ödön főispán a miniszterelnök tiszteletére ebédet rendezett, amelyen megjelentek Kolozsvár minden társadalmi rétegének képviselői. Az egytáíeteles ebéd résztvevői! rendkívül meleg ünneplésben részesítették a miniszterelnököt. Az ebéd során az első pohárköszöntői lnczédy-Joksman Ödön főispán mondotta a kormányzóra, akit a megjelentek felállva* hosszasan éltettek. Keledy J ibor polgármester a város lakossága nevében meleg szavakkal üdvözölte Erdély fővárosában Kál- lav .Miklós miniszterelnököt és a kormány tagjait. Az üdvözlésre válaszolva Kállay Miklós miniszterelnök a többi között a következőket mondotta: — Magyarországnak is szüksége van arra, hogy az Erdélyi Párt, az erdélyi vezetőréteg! s egész Erdély bekapcsolódjék a magyar életbe, a magyar munkába, a magyar közösségbe. Erdély a történelem folyamán többször megsegítette már Magyarországot; valahányszor bajbajutott a nagyország, mindig Erdély volt az a bástya, ahoí a magyarság meghúzódhatott s ahonnan a feltámadás munkája kiindulhatott. Kincseket kell feltárni Erdélyben, de - fel kell tárnunk az erdélyi szellemiség! lelki kincseit is. — Nagy tervet dolgoztunk ki, amely felöleli az egész Székelyföld villamosítását is és remélem, már ebben az évben mód lesz arra, hogy erőteljesebb léptekkel jussunk közelebb a terv megvalósításához. — Boldogan állapítom meg azt az öntudatos egységet, összeforrást, amely itt a munkásság között van. Munkáskérdéseinket még nem oldottuk meg. — Ennek az országnak több vidéke, több tája van, de egybeforrottabb, magyarabb, ezerévesebb, mint Erdély, egyik sem lehet. — Kolozsvárnak nagyobb kincse, nagyobb értéke, mint örökkévaló magyarsága, nincs éá nem is lehet soha! — Bármi történnék is ezen a világon, — Kolozsvár más, mint magyar, nem lesz soha! — Nemcsak a magyar erő biztosítja ezt, de biztosítja Kolozsvár levegője, mert amint nem lehet ö\üriibtírg;M4*4uás, mint német váró:-, Nápo’yból más, mint olasz kikötő, ahogy nem lehet Szel)ennek, vagy Besztercének német jellegét eltörölni, úgy ez a város is minden koron keresztül egyedül és kizáróan magyar marad! m-— Egy hónap múlva készülök újból Erdély földjére jönni s akkor bejelentenivalóin is lesz. Akkor fogom ismertetni a magyar] kormány tízéves erdélyi beruházási programját. Az alakítás, a munka, az újjáépítés, feltámadás, a szociális jólét és lelki megtisztulás útján mindenkit magunkkal viszünk a jobb magyar jövendőbe, aki velünk jön. Mi az igazság utján akarjuk a magyar erőt növelni és a magyar jövőt munkálni ! — S végül: Áldjuk a jó Istent, s legyünk hálásak azoknak, akik az országot v ezették. Ne feledkezzünk meg arról, hogy egész Európában aránylag még nálunk legnagyobb a jóiét, legjobbak az életlehetőségek. Hogy hibák is vannak? Hogyne lennének. De épen ezért egyesítsük akaratunkat, hogy a mai nehéz időkben is jobbá, igazabbá tegyük a magyar életet. Ne felejtsük soha: háborúba léptünk, háborúban vagyunk. Meg kell vívnunk ezt a háborút önmagunkért, végig kell verekednünk! szövetségeseinkkel együtt és én arra üríteni poharamat, hogy ennek a háborúnak befejezése, a mi s Európa keleti ellensége legyőzésének napja Magyarország, és mindenki legszebb napja legyen! Hitler teljhatalmat kapott a birodalmi gyűléstől Dicsérettel emlékezett meg a kormányzóról és a honvédségről Vasárnap délután 3 órára fiit össze a német -birodalmi, gyűlés, hogy meghallgassa Hitler beszédét, amelyet az összes európai rádióadók közve ti tettek. A Führer beszédének elején emlékezett arra, hogy a birodalmi gyűlés legutóbbi ülésén, amelyet 1941 december 11-én tartottak meg, beszámolt az elmúlt év eseményeinek lefolyásáról. Ezeknek az eseményeknek történelmi nagysága és politikai jelentősége olyan nagy, -—- jelentette ki a Führer —, hogy talán csak évszázadok múlva ismerik fel igazi nagyságukat. Az Anglia és Moszkva által közösen kirobbantott Belgrádi lázadás lev erése után rövid néhány héttel Európa — talán évszázadok óta először — felismerte azt a veszélyt, amely keletről fenyegeti és amelynek eredményes elhárításától már oly gyakran függött kontinensünk léte vagy nemléte. Sok ember számára most már érthetőbbé vált annak a véres háborúnak oka, amelyet 1939 szeptemberében kényszerített ránk, mert ez a háború nem viseli magán a korábbiéi megszokott európai belső döntések bélyegét. Egyre erősbödő mértékben kezdett elmélyülni az a benyomás, hogy ez a történelmi küzdelem egyike azoknak az elemi döntő harcoknak, amelyek gyakran, évezredenként csak egyszer rázzák meg a világot és egy új időszakot indítanak meg. Rátért ezután annak a magyarázatára* hogy miközben Európa belső háborúkban vérzett, Angliának sikerült világbirodalmat alapítania. Balgaság volt azonban azt föltételezni, hogy a brit birodalom az erők úgynevezett egyensúlyát Európában örökké fönntarthatja. Az új háború csak az angol birodalom katasztrófájához vezethet. Az angol és szovjet barátkozásáról a következőket mondotta: — üdvözöljék bár az angol őskapitalisták a bolsev ista államférfiakat bármilyen nagy szemfényvesztő barátsággal és öleljék bár át az angol érsekek a bolsevista atheizmus véres bestiáit bármilyen melegen is, mert ameny- nyivel inkább hazudnak és amennyivel több szemfényvesztést és csalást alkalmaznak, annak érdekében, hogy fedezzék ennek a birodalomnak természetellenes koalícióját saját népünk előtt, vagy az emberiség másik része előtt, annyival kevésbé tudják megtéveszteni a látó népeket és annyival kevésbé tudják! megakadályozni egy szükségképeni történelmi fejlődés természetes útjának megnyitását. Van egy régi bölcs közmondás, amely szerint az istenek előbb vaksággal verik meg azokat, akiket kárhozatra ítéltek. Majd békeajánlatairól szólott. “Azután elismerte, nyomatékosan kihangsúlyozta, hogy több mint huszonkét évvel ezelőtt Magyarország kormányzója és a magyarság szállottak szembe legelőször a kommunista világrontás/
