Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-27 / 93. szám
2. ZALAMEGYBI ÚJSÁG sal, ugyanígy és ugyanilyen melegen ismerte el azokat a rendkívüli érdemeket, amelyeket a magyar honvédség szerzett magának a szovjet elleni háborúban. Hazájáért, önmagáért, de egyben évezredes hivatásához méltóan Európa szabadságáért harcolt és fog harcolni, a magyar katona, aki tisztában van azzal, hogy a szovjet megsemmisítése egész Európa szabad és független életének előfeltétele. A háborús \ iszonyok ismertetése során állította, hogy Európa keletén történik meg a döntés s végül azt kérte, jogosítsa föl őt a nemzet arra, hogy ott, ahol nem a létért A német véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonalon eredményes helyi jellegű támadásokat és rohamcsapat-vállalkozásokat hajtottunk végre. Az ellenség szórványos támadásai kudarcba fulladtak. Harci repiilő- .gépeink a nap folyamán Szentpétervár, Novo- roszszijszk és a kaukázusi partok hadi fontosságú berendezéseit bombázták. A Lappföldön német és finn csapatok nagyobbméretű ellenséges támadásokat \ érték vissza és súlyos veszZrinyi Miklós gróf hadvezér-költő, a magyar nemzeti és katona eszmény halhatatlan hirdetője és dicsőséges megvalósítója 1620 május 1 -én született. Ezt a napot, abban az arányban, ahogyan Zrínyi örökérvényű gondolatai és eszméi egyre jobban kiteljesednek, évről- évre nagyobb melegséggel becsüli meg a hálás nemzet, s így május elseje hovatovább nemcsak a természet, hanem az örök magyar élet megújulásának jelképe lesz. Az idei május elsejei megemlékezések között országos jelentőségű események szerepelnek. A magyar hősi életszemlélet kifejezésére s népünk, nemzetünk minden életmegnyilvá- mulásába való átvitelére hivatottak a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjai, amelyek a fővárosban és vidéken egyaránt — mint egyetlen nagy szellemi család tagjai — hűséggel hódolnak e napon vezérlő eszményképük dicső emlékének. A születésnapi megemlékezés alkalmára a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjainak központi vezetősége az alábbi meghívót bocsátotta ki: »Adassák tisztelet a katonaeszménynek!« Az orvosok már régtől fogva tiltják betegeiket a friss kenyértől — nem mint, ahogyan sokan tévesen értelmezik, magától a fehérkenyértől. Hiszen a cvibak, vagyis a kétszersült fehérkenyér élvezetét egyáltalán nem tartják károsnak. Megszárad-e a kenyér? Ha azt kérdezzük, hogy miért olyan nehéz a friss kenyeret megemészteni, valószínűen mindenki ugyanarra fog gondolni és ezt a választ fogja adni: A friss kenyér nedves és épen ezért »nehéz«, az állott kényén ezzel szemben száraz. Heupkc professzor, a táplálkozási kérdések ismert frankfurti kutatója, érdekes tanulmányban fejti ki, hogy a fenti összefüggések egészen más természetűek. Nem érdektelen, ha mindennapi kenyerünk- Vf»l kapcsolatos kérdéseket ezúttal közelebbiül vizsgalat -VIá vesszük. Ehhez elsősorban a hcvagy nemlétért folyó nagyobb feladat szolgálatában álló feltétlen munka ló Ívik, azonnal beavatkozhassak és megfelelő intézkedéseket tehessen. A Führer óriási lelkesedéssel fogadott beszéde után Coring rövid beszédben méltatta! a Eührér érdeméit, s azt az indítványt tette, hogy a birodalmi gyűlés egyhangúan megszavazza a Führer által önmaga számára kért rendkívüli jogokat. A birodalmi gyűlés tagjai közfelkiáltással egyhangúan megszavazták a Führer rendkívüli jogait. teségeket okoztak a bolsevistáknak. Április 11-tól 25-ig a szovjet 312 repülőgépet vesztett. Ezek közül 214-et légiharcban lőttünk le, 35-öt pedig légvédelmi tüzérségünk pusztított el, a többit pedig a földön semmisítettünk meg. Ugyanez alatt az idő aiatt a keleti arcvpnalon 36 repülőgépünk veszett e*l. Geisshardt főhadnagy szombaton aratta a keleti arcvonalon 61—67. légigyőzelmét. D DJ Vezérlő eszmén) képünk, gróf Zrínyi Miklós hadvezér-költő születésnapján, május 1-én, pénteken, 19 óra 30 perces kezdettel a budapesti Vitézi Rendházban ünnepi Zrinyi-estef rendezünk az alábbi műsorral: 1. Zrinyi-dísz- jel. 2. Zrínyi-fohász. 3. Szavalat. 4. Üdvözlés. 5. Ünnepi előadás. (»Zrínyi, a hadvezér« címmel). 6. Ének- és zeneszám. 7. Magyar Hiszekegy. Az ünnepi estre minden Zrínyi-munkatárs hivatalos. A vidéki Zrínyi Csoportok) küldöttséggel vesznek részt.« A rádió május 1-én délután 15 óra 50 perces kezdettel félórás külön Zrínyi műsort ad. így a megemlékezésből minden igaz magyar ember kiveheti részét, s lélekben fel- emelkedhetik a magyarság nagy útmutató géniuszához, aki többek között ezeket a — ma különösképen időszerű — sorokat írta: »Ki-ki használjon, szolgáljon Hazájának, amint legjobban lehet. Ne válasszon magának könnyebbséget, könnyű hivatást, avagy életet, mert azzal nem használ, sőt árt Hazájának!« nyér elkészülésének egyes fázisait kell megismernünk. A kenyér tulajdonképen igen finom szivacsszerű gyurma, amely légbuborékokat és keményítőt tartalmaz, ami úgy jön létre, hogy a pék a lisztet és vizet úgynevezett! kenyértésztává gyúrja, ami által a lisztben lévő fehérje a sikert mintegy forrásba hozza. A pék ezután élesztőt tesz a tésztába, ami erjedést idéz elő. A szénsav, amely ennél az erjedési folyamatnál a kenyérben képződik, távozni szeretne a tésztából, mert a megdagadt siker, amelyből igen szívós anyag lett, minden ilyen kísérletnek ellenáll. A sütési folyamat. A kenyértészta ezután a sütőkemencébe kerül, ahol 200—250 fokos bőnek teszik ki. A fehérje a hő hatása folytán megalszik, megkeménykedik, — ezt egyébként a tojás meg1942. ápr'lis 27. főzésénél is meg lehet figyelni, ahol a fehérjéből hasonlóképen kemény anyag válik, ug\ anez történik a kenyérben lévő fehérjével is. A megsült tészta, az eredetileg szivacsszerű anyag, ezáltal szilárd formát nyer. A megalvadt iehérjéből álló finom hártyács- kák mögött víz, siker és szénsav van. A sütés folyamata alatt a siker felveszi a vizet. Ha síkért és vizet egymás ai összekeverünk, abból csirízszerű pép válik. A «kenyér héjjá a nagyobb hőhatás következtében áll elő, nem szabad ugyanis arról megfeledkezni, hogy a kenyér belsejében soha sem lesz 100 foknál nagyobb a hőmérséklet. Minket azonban a kenyér héjjá, a nehezen emészthető friss kenyérrel kapcsolatos kérdéseknél nem érdekel. De mi történik most akkor, amikor a kenyér »szárazzá« válik? A kenyér természetesen kiszárad, válaszolná mindenki a látszólag együgyű kérdésre. A mérleg azonban más feleletet ad. A friss és száraz kenyér súlya ugyanaz marad, vízveszteség tehát nem állott be. Ehelyett más történt: a víz vándorútra kelt, elhagyta a keményítőt és ismét a fehérjével lépett kapcsolatba. Ennek a következménye, hogy a kenyér »száradáskor« elveszíti rugalmasságát, törhetővé "válik és repedések képződnek benne. Nos, az orvos, aki tudja, mi történik a kenyérrel, amikor eltűnik az éhes szájban, épen ezért a száraz kenyeret ajánlja betegnek és egészségesnek egyaránt. A friss kenyér már a szájbakerülés első pillanatától kezdve csak nehézségeket okoz. A puha, rugalmas kenyér a fogak munkája nyomán nem aprózódik szét, hanem épen el- lenkezően^ még jobban összetartó gyurmává alakul és így kerül tovább a gyomorba. Ezt a levegőben szegény, ragadós masszát a gyomor természetesen nagyon kedvtelenül fogadja. A gyomor ugyanis nemcsak nagy úr, hanem pontos, lelkiismeretes munkás is és addig nem engedi a kenyeret további útjára, amíg finom péppé nem változtatta, ez a munka azonban ebben az esetben nehéz és időrabló munka. A pepszin munkája. Ezft a munkát az sem teszi számára köny- nyebbé, hogy a gyomomedv erjesztő je, a pepszin is tevékeny részt vállal benne. A si- kérfehérje megemésztése a pepszin feladata. A sikérf ehér jenek a'ragacsos gombócból való kiválasztása természetesen sokkal hosszadalmasabb folyamat, mintha a pepszin apróra rágott kény ér darabkákat vehetne kezelésbe. A száraz kenyér megemésztése tehát sokkal gyorsabban, alaposabban és a gyomor kisebb megerőltetésével megy végbe, úgyhogy az orvos valóban a legcélszerűbben cselekszik, amikor a friss kenyér esküdt ellenségeként lép fel. Ám, ha a száraz kenyér vitathatatlanul sokkal egészségesebb is a friss kenyérnél, mégsem ez a legegészségesebb kenyérfajta. Ha a gyomor kifejezést tudna adni kívánságának, az úgynevezett lepény-sütemények után vágyakoznék. Ezek a kenyérfajták a mi palacsintatésztánkhoz hasonlóan kovász Tss élesztő nélkül készülnek, még pedig legnagyobb részben héjjastól megőrölt kenyér mag vakból, ilyenképen kétszeresen egészségesebbek. Az emberiségnek több, mint a fele ilyen kovásztalan kenyérrel éi, így annak az ellenvetésnek sem lenne sok értelme, hogy ezek a kenyérfajták csupán a betegeknek való gyógykenyerek. — Ami egészségesebb, az egészségesebb akkor is, ha a fogyasztója egészséges. A kovásztalan kenyérnek megvan ezenkívül az a jó oldala is, hogy nem veti fel a friss, vagy száraz kenyér problémáját. Kihűlt állapotban akár egy napos, akár egy hetes korában is teljesen ugyanolyan, fogyasztója tehát önként megmenekül a jószagű, friss puhakenyér, vagy egészségesebb száraz kenyér nem mindig könnyű szívvel eldönthető dilemmájától. (MN) Rohamcsapat vállalkozások a keleti . arcvonalon Május elsején megünenplik Zrínyi Miklós születésnapját Miért nehéz a friss kenyeret megemészteni Egy kis gyakorlati kémia az ember gyomrával kapcsolatban
