Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-13 / 131. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. június 13, k A szovjet propaganda ügyetlen hazudozásai a magyar csapatokról A Magyar Távirati Iroda jelenti: Helsinkii híradás alapján jelentettük a múltkor, hogy a Szovjet nagyobbszámú rövidhullámú rádióleadóállomást épített és ezeken keresztül 32 nyelven akar rémületet kelteni a vele szemben álló országokban a veszteségek kitalálásával és eltorzításával. A Szovjetnek ez az újabb propaganda- munkája jelentkezik abban a rádióhírben, lamely szerint az 54. gyalogezrednek a legutóbbi harcok során többszáz főnyi vesztesége volt és a parancsnok is elesett, v agy fogságba került. Illetékes katonai helyen megállapítják, hogy ebből a hírből egyetlen szó sem igaz. Á valóság az, hogy az 54. gyalogezred hosszabb idő óta harcon kívül van, veszteségei nincsenek és a parancsnok, valamint az egész ezred teljes épségben várja a további harcot. Erről mindenki meggyőződhetik és újabb bizonyítékot szerezhet arra, hogy a szov jet propaganda most is, mint rendesen, alaptalanul és ügyetlenül hazudott. Megjelent az új termésrendelet Szabályozták az Idei gabona cséplését, számbavételét, őrlését és forgalmát A Budapesti Közlöny közli a kormány 3600/1942. M. E. számú rendeletét, amely laz új termés értékesítésével és forgalomba- hozatalával foglalkozik. A rendelet szerint 1942. évi termésű gabonát és gabonából őrölt lisztet csak az új rendelkezések szerint szabad forgalomba hozni. A termelőknek gabonalapot kell váltani. gazdák kötelessége, hogy e hónap 15-e és 30-a között a községi elöljáróságtól, illetve a polgármesteri hivataltól úgynevezett gabonalapot kérjenek, amelyen az elöljáróság feltünteti, hogy az illető mekkora területen gazdálkodik, mennyi a szántóföldje és a mostani gazdasági évben mennyi területet vetett be gabonával, tengerivel és burgonyával. toznak azok a nehéz testi munkát végző férfiak, akik 1882 és 1926 között születtek. A második csoportba az 1936. évben és az előtt született személyek, ha nem tartoznak az első csoportba. A harmadik csoportba az 1937. évben és azután született gyermekek tartoznak. Az első csoport kenyérgabona-fejadagja évi 240 kilogramm, a másodiké évi 180, a harmadiké pedig évi 120 kilogramm kenyérgabona. A fejadagot a közellátásügyi miniszter módosíthatja. Minden használható cséplőgépet üzembe kell állítani. Kimondja a rendelet, hogy minden használható cséplőgépet tulajdonosa június 20-ig olyan üzemképes állapotba köteles hozni, amely mellett a szemveszteség a legkisebb! mértékre csökkenthető. Ha a cséplőgéptulajdonos ennek a rendelkezésnek nem tesz eleget, honvédelmi szolgáltatás címén gépét, térítés ellenében, igénybe veszik és üzemképes állapotba hozzák, a tulajdonos terhére. Kézi- erővel vagy nyomtatással csak kivételes esetben és csak a közellátási kormánybiztos engedélyével szabad csépelni. Engedélyt csak) olyan helyen adnak, ahol cséplőgép egyáltalán nem áll rendelkezésre. A cséplő ez esetben mázsakönyvet és cséplési naplót köteles vezetni. A termelő a beszolgáltatandó gabonát a cséplés befejezésétől számított 15 napon belül köteles a Hombárnak, mint a Futura főbizományosának, vagy az általa kijelölt malmoknak és kereskedőknek beszolgáltatni, illetve megvételre felajánlani. A Hombár csak a Futura főbizományosaitf a kijelölt malmokat, vagy olyan jelentkezőket szerződtetheti, akiknek az utolsó üzleti] évben legalább 100 vagon, a legutolsó három üzleti évben pedig összesen legalább 300 vagon volt a forgalma búzából és rozsból. A rendelet intézkedik a gabona és liszt szállításáról és kimondja, hogy a vasutak, hajózási vállalatok, közfuvarozási vállalatok, vagy, a posta _j csak szállítási igazolvány mellett fogadhat el küldeményeket továbbítás végett. Az őrlésre jogosult malmokat, amelyekben a Hombár gabonát őröltethet, az ipari és közlekedésügyi miniszter együttesen jelöli ki. A kijelölés kapcsán állapítják majd meg az őr- i lési keretet. . * fővárosunk ősi nevének visszaállítása Mozgalom a Buda név visszaállítása és a Pest név elhagyása érdekében Az elöljáróság összeírja az állandó lakóhely - lyel bíró községi lakosokat is a kenyérgabonajegy bevezetése végett. A kenyérgabona-jegy, arra szolgál, hogy szabályozza a vámőrlésre jogosultak és a háztartásukhoz tartozók liszt - |ellátásá(t s hogy a gazdasági szükségletre meghagyott kenyérgabonát elszámolhassák. A kény ér jegy-gabona jegy két részből áll: egy évre szóló 12 gabonaszelvényből és 12 vámőrlési szelvényből. A gabonaszelvény feltünteti azt a mennyiséget, amelyet a kenyérgabona-jegy, tulajdonosa egy év alatt felhasználhat és a vámőrlési szelvények ellenében felőröli ethet. A kenyérgabona fejadagja. A kenyérgabona-jegyre jogosultak három osztályba soroztainak. Az első csoportba tarPrémezett kabátok, Mikádók, Városi bundák Hol; Mr ellesi megóvását vállalom, iff. LKKI SÁNDOR szücsmester Zalaegerszeg Bethlen Qábor u.5. Széli Sándor dr. írja a Vármegye legutóbbi számában: A napilapok is hírt adtak arról a mozgalomról, amelyet Vas vármegye törvényhatósága indított el a magyar főváros ősi nevének v isszaállítása érdekében és így- ez a régi társadalmi mozgalom hivatalos útra terelődött. Az ősi Buda nevet a történelmi érzékkel bíró magyar ember szinte szakrális tisztelettel ejti ki még ma is. Nem csoda, hiszen a magyar történelem legdicsőbb korszakaiban hívták így a magyar fővárost és így a Buda revet is hatalmas dicsőség és hírnév öv ezte mindigMár az ősidőkben fontos települések voltak a kutatások szerint azon a területen, ahol a mai magyar főváros elterül. Maga a Buda név is szkitha eredetre vall és egyesek véleménye szerint már ebben a korban, vagyis mintegy háromezer esztendővel ezelőtt is Buda volt az itteni település neve. A legrégibb adatunk az itteni kelta városról van, amelynek neve Ak-Ink volt, ebből eredt a rómaiak la tin Aquincum elnevezése is. A hónok idejében is nagy város állott itt, amelynek neve egyesek szerint szintén Buda volt, míg más hagyományok az Etel-Yár nevet őrizték meg részünkre. A Buda név Ethele (latinosán Athila) nagy hún vezér bátyjának neve lett volna, míg az Ethel-Y ár mai jelentése folyammenti, dunamenti város (etel = folyam). Nagyon valószínű, két város állott itt fenn és egyiknek Buda s a másiknak Etel vár volt a neve. Az Etel-vár városnév nyelvészetileg a Marosvár (ma Csanád: helynévvel áll rokonságban és nem egészen helyes az "Ethele városa (vagy pláne Attila városa) alakban átírni. Csanád és Buda ősi magyar személynevek. Teljesen téves az az elmélet is, amely szerint az ősi turk »etele« (jelentése szerintük víz) szó után nevezték volna a bulgárok a maguk bulgár-szláv nyelvén a várost vodá- nak és, hogy ebből alakult volna ki a Buda magyar név. Merő fantázia ez. amely okmá- nyilag egyáltalán nem igazolható. Ä bulgá- roknál a v oda név használata sehol sem mutatható ki. A mai Tabán helyén állott település neve is náluk Pest volt, nálunk is később Kis-Pest név alatt szerepel. A hivatalos nyelvészet ma már eldöntötte, hogy a Buda név ősi magyar személynév* amelyr igen sűrűn szerepel arpadkori okleveleinkben. Hagyományos névnek látszik a Ka-
