Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-13 / 131. szám

1942. június 13. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. FERENCJÓZSEF KESERÜViZ lotha nemnél, de előfordul az Árpádházzal rokon családoknál is. A turk nyelvű népek helynévadásának egyik jellegzetessége, hogy személyneveket al­kalmaz helynevekként minden jelzőszó vagy rag hozzáfűzése nélkül. Ezt a jellegzetes hely- névadást a honfoglaló magyarságnál találjuk meg a legtisztábban. Sőt ezeket a honfoglalás- kori magyar neveket épen a helynevekben fennmaradt nevekből tudjuk rekonstruálni. Nagyrészük teljesen feledésbe merült, más­részük pedig idegen krónikák közvetítésével torzítva került hozzánk vissza. A modern ok- nyomozó történelem a helynevek segítségé­vel tudja azután ezeket a torzított személyne­veket megfelelő alakban helyreállítani. Ano­nymus krónikájában szereplő neveket például így kell átértékelnünk: Ochtun = Ajtony ,< Athelkuzu — Etelköz, Athila' — Ethele, Tu- hutum = Tétény, Zomus — Szamos, Erdeuelu = Erdőelve, Tulsoa — Tolcsva, Zogea — Zagyva. Helyneveinkben így megtaláljuk a hon­foglaló törzsek neveit: Nyék, Megy er vagyi Magyar, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi, továbbá eme törzsek hadnagyainak (had = voj, nagy — voda; hadnagy — szlávul voj voda) vezéreinek vagy törzsfőj ei- nek neveit: Árpád, Tétény, (nem Tuhutum, vagy Töhötöm), Szabolcs, Kende, Ond, Tas és Huba. Majd pedig a Kai’tal, Jutás, Tak­sony, Esküllő, Szente, Kalocsa, Bács, Doboka, Gyula, Szolnok, Ung, Zsolt stb. előkelő sze­mélyek neveit. Hasonló ősi magyar személynév a Buda név is. Azt, sajnos, nem tudjuk bizonyosság­gal megállapítani, melyik magyar ősünk neve után nevezték a Buda helységet, mert hiszen ez a név a honfoglalóknál sűrűn előfordult. Nem lehetetlen, hogy valóban már a régebbi időkben is Buda volt ennek a településnek; a neve. De nemcsak itt a Duna mentén for­dul elő a Buda név, hanem megtaláljuk azt az ország más részein, sőt az ország határain kívül a mai Havasföldön és Moldovában, va­lamint az etelközi részeken, mint a honfoglaló, magyarságnak ottmaradt szellemi örökségét. Nem is csoda tehát, ha ezt az ősi magyar nevet már a legrégibb időkben mindig nagy- tiszteletben tartották. Az egykori Buda a mai Ö-Buda helyén feküdt és lakosai már az első magyar századokban több kiváltságra tettek szert. Nagyjelentőségű fordulat állott be a vá­ros életében, amikor mintegy 700 esztendő­vel ezelőtt 1245-ben IV. Béla királyunk a mai Varhegyen (akkor Uj-Pest hegven) egy fallal megerősített városrészt kezdett építtet­ni, amelynek neve Uj-Buda vagy Nagy-Buda (egyes krónikákban Castrum Novum Montis Pesti ensis) volt. Ettől kezdve nevezték Buda városát Ó-Budának. Nagyot emelkedett jelen­tőségében a két város Ó-Buda és Buda az Anjouk, jelesül Nagy Lajos királyunk alatt, aki mindkét városban királyi palotát építte­kelengye és gy ÖBiyoriiszép Horváth Jenő divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület) tett. Majd pedig a visegrádi Váraljáról át­tette székhelyét Buda városába. Ennek a tény­nek köszönheti tulajdonképeni jelentőséget Buda, amelynek nevét a Hunyadiak alatt mái* csodálatos legendás fény övezte. A világ min­den részéről tódultak ide a fejedelmek, mű­vészek és írók. A csodálatos magyar Kánaán tündérvára volt Buda, vagy Buda Regia, mint ahogy szintén nevezni szokták és mindenki büszke volt arra, ha itt egyszer megfordul­hatott. A török hódoltság alatt is a nyugati ozmán birodalom egyik legf ontosabb helye volt Buda. Keleten még ma is egészen csodálatos varázsa van a Buda névnek, mivel a nagy bölcsnek is hasonló szkitha eredetű neve van: Bufla (angolos helyesírással Buddha, ki­ejtése: Buda). Amióta (1872) azonban új ne­vén nevezzük fővárosunkat, már nehezebben fedezik fel a budisták nagy apostoluk nevelj fővárosunk nevében. Pest eredetileg a Várhegy lábánál feküdt helység neve volt. Pest a régi magyarban is meglévő bulgár-szláv eredetű közszó, jelen­tése: kemence, barlang. A Gellérthegy neve volt Pesthegy. Majd az annak lábánál fekvő Pest és Kispest helységeket nevezték a IV. Béla alatt betelepülő német hospesek a maguk nyelvén: Ofen, lévén ez a szláv Pest szó for­dítása. Buda felszabadítása után fejújították az osztrák katonai hatóságok ezt a régi Ofen nevet az ősi magyar Buda név helyett. Ma már azonban nem igen használatos a német­ben, mivel rájöttek, hogy az Ofen tulajdon­képen a Pest fordítása, a Buda név pedig lefordíthatatlan ősi magyar személynév. A múlt századbeli reformnemzedék állam­férfiak sokáig foglalkoztatta a főváros nevé­nek kérdése. iVmikor 1872-ben a három vá­rost: Pest, Buda és Ó-Buda egy fővárossá egyesítették, már akkor is a legkézenfekvőbb! terv volt, hogy az egyesített főváros nevei Buda legyen. A pesti lokálpatrióták ellenállásán ez azonban meghiúsult. Pest-Buda volt e zu tárt a legmegfelelőbbnek látszó terv, míglen 1 el­merült a »Honderű« névterve. Végre is meg­született a Buda-Pest elnevezés. Most pedig 70 esztendő után országos! mozgalom indult, hogy hagyjuk el fővárosunk ősi magyar neve mellől az azt elrútító szláy Pest nevet, amely a legtöbb nyugati nyelvért dögvészt, nyavalyát jelent és legyen a magyar, főváros neve egyszerűen Buda, egy ősi ma­gyar személynév a honfoglaláskori magyar helynévadás követelményeinek megfelelően. A »Buda« névnek ősi jogaiba való vissza­állítására három alkalma is nyílik a törvény­hozásnak. 1. Ebben az esztendőben lesz 600. évfor­dulója annak, hogy Nagy Lajos király trón- ralépett, aki Buda városát királyi székhellyé tette és ezzel megalapozta Buda nagyságát., 2. A jövő, 1943. esztendőben lesz 500. évfordulója Hunyadi Mátyás születésének (1443 március 27.), aki alatt Buda legnagyobb fénykorát élte meg. 3. Az 1945. évben lesz 700. évfordulója! annak, hogy IV. Béla királyunk a mai Vár­hegyen Uj-Buda városát alapította és ezzel a magyar metropolis jövő nagyságát alapozta meg. Ameddig magyar él, állni fog Buda! Kalász leánynap Türjén A műsoros bemutató nagysikere Múlt vasárnap nagy izgalommal várta Tűrje népe az egész vidékről odasereglő leány- csoportokat. Az érdeklődés nem is volt hiába­való. Egymásután vonultak fel Tűrje, Zalagyö- mörő, Zalabér, Zalaszentlászló, Kehida, Ne­mesbük, Zalavég, Kisszentgrót, Aranyod, Pa- kod, Csatár, Dabronc, Csácsbozsok, Döbrőce, Szentpéterúr, Tüskeszentpéter, Zalaudvarnok, Batyk, Tekenye, Csénve Leánykörei én Leány- klubjai, összesen 525 leány vezetőikkel, so­kan szebbnél-szebb egyenruhákban. Különösen feltűnt a pakodiak szép sötétkék hímzett ruhá­ja, a csatáriak fehér-kék egyenruhája. Na­gyon helyesek voltak a döbrőceiek sötétkék szoknyájukkal s a hosszú fehér blúzzal. A fél 10 órai szentmisén, amelyen szebb­nél szebb népénekeket énekeltek, megáldoztak mindnyájan. Reggeli után kezdődött az is­kola udvarán a díszgyűlés, amelyet IIoss Jó­zsef dr. pápai prelátus, a veszprémi Katolikus Akció igazgatója nyitott meg. Egy lelkes sza­valat után Katekizmus bemutató volt. Két nemesbüki leány, névleg Hetyei Irén és Ko­vács Mária a kis katekizmus összes kérdé­seire, az apró betűs jegyzetektől a legtöké­letesebb feleleteket adták, sőt még a nekik feladott hitvédelmi kérdésekre is pompásan megfeleltek. Aranyod és Kisszentgrót leányai kánon-énekeket adtak elő, Tűrje, Zalagyö- mörő egyesületük munkájáról számoltak he, Kisszentgrót szavalókórussal gyönyörködtetett, majd a központi kiküldött beszélt a leányok­hoz s a türjei plébános mondta a zárszót. A Pápai és Magyar Himnusszal végződött a díszünnepély. Délután 2 óra után felvonult az egész leánysereg a Hősök szobra elé s azt megko­szorúzták, majd a plébánia elé mentek s ott üdvözölték a megyéspüspök kiküldöttjét, Hoss József dr. prelátuskanonokot. Három órakor kezdődött a levente sport­pályán a műsoros bemutató. Elénekelték a jeligéjüket s Nagy Erzsébet egyházmegyei tit ­kár jelentette be a bemutató kezdetét. A tür­jei szavalókórus előadása után a kehidai le­ányok: Tikot fogtam és a Bábi-bábi népi já­tékokat adták elő, utánuk a nemesbükiek szép rózsaszín ruhájukban Ángyom sütött és Já­nos úr kezdetű játékokat mutatták be. A tüs- keszentpéteriek a Vargáék ablaka játékot, a zalaudvarnokiak az Aranykapu s a Mi házunk című játékot játszották. Döbrőce népi tán­cot, Zalaszentlászló kánonokat adott elő. A’ csatári leányok a Látod-e babám táncot s a Mókus-bókus népi játékot mutatták be nagy] sikerrel. Zalagyömörő ezután a Pünkösdölőj népszokást, a kisszentgrótiak és dabronciakj magyar táncot, Szentpéterúr és Tüskeszent­péter táncos játékot adtak elő, míg a türjei Görög Ilona népi balladával gyönyörködtette nemcsak leánytársait, hanem a nagyszámú kö­zönséget is. Boldog Margit-énékke# s a (Magyar Himnusszal fejeződött be a remek műsoros bemutató. Ez a leány seregszemle nemcsak az ösz- szetartás érzetét, hanem a hazaszeretetei s a vallásosságot is nagymértékben ápolja, azérf hálás köszönet a szervezőnek, a rendezőknek s a szereplő leányseregeknek. FIGYELEM! A * M ÉPÍTÉST L m G VÁLLALOK f 4&I ÉPÜLETFA L NNN N METSZETT f- o u ASZTALOS ÁRU f a a 5 á L tf «K N TŰZIFA ÉS k 1« w SZÉN f "* ^ m D r fí H Ü O ARANY J.-U.28. m TELEFON 1­-69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Faanyag-p szén- és tűzi fanagy kereskedők, Kérem a nagyközönség szíves pártfogását»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents