Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-15 / 108. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 123. ÁRA 8 FILLÉR rULiniVAi nariLar Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC XXV. évfolyam. 108. szám. ülolizetes: egy hóra Z r, negyeaevre o.^u r5« Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368* _____Hirdetések díjszabás szerint.______ A Szentatyát díszközgyűlésen ünnepelte a Jézus Szive egyházközség A zalaegerszegi Jézus Szíve ferences egyházközség vasárnap díszközgyűlés keretében hódolt őszentsége XII. Pius pápának negyed- százados püspöki jubileuma alkalmából. A díszközgyűlést megelőzően tíz órakor P. Horváth Domonkos házfőnök-plébános hálaadó szentmisét mondott és szentbeszédben szólott az ünnepi alkalom jelentőségéről. Szentmise után a hívek az Immaculata- térre vonultak, ahol a díszközgyűlést tartották. Elhelyezkedés után az egybegyűltek elénekelték a Pápai Himnuszt, majd P. Horváth Domokos plébános megnyitójában szólott arról az ünneplésről, amelyben ma világszerte részesül a Szentatya. A Jézus Szíve egyházközség is részt kér az ünneplésből, azért! tartják ezt a díszközgyűlést, ünnepük Krisztus földi helytartóját nemcsak köteles tiszteletből, hanem, Hogy a gyermekded tiszteletet és szeretetet fokozott mértékben mutassák be a Szentatya előtt. A megnyitó után Móra János gimnáziumi tanár, az egyházközség sajtószakosztályának} elnöke »Szent Péter sziklavára« című saját pompás költeményét szavalta el hangulatosan, tökéletes átérzéssel. A hallgatóság melegen ünnepelte a kiváló poéta-tanárt és szavaiét. Ezután Pomai Gyula gimnáziumi tanár az egyházközség hitbuzgalmai szakosztályának «lnöke, lépett az emelvényre, hogy elmondja ünnepi beszédét. — Egy férfi ment végig a főváros utcában a nagy magyar éjtszakában, — vezette be beszédét Pornai Gyula dr. Akkor még nem gondolta talán senki, — folytatta —, hogy a Gondviselés áldását hozza ennek az árva népnek. A szent Király halálának 900 éves fordulóját ünnepeltük- abban az évben. A jövőt csak a nagyonis rózsaszínben látók gondolhatták talán arra, hogy ebben az évben még letörnek a trianoni bilincsek és megkezdődik^ az a revízió, amiről szónokoltak, írtak, amiért sóhajtoztak százezrek ebben a szegény országban. Isteni csodának lehet minősíteni, hogy a szent Király áldástosztó szent Jobbjának 900 éves fordulóján hamarosan letörtek a trianoni bilincsek. De nagyon is valóságszerű az a tény, hogy az Eucharisztikus; Kongresszust az akkor uralkodó Szentatya épen ennek az országos évszázados ünnepniekl idejében Magyarországba tette. Amint bebizonyított tény, hogy a Szentatyának ezzel határozott szándéka volt Magyarországot illetően, ami később gyönyörűen bevált, épűgy igaz az is, hogy a még ugyanabban az évben megindult revíziós mozgalomban a Szentatya ténykedésének nem kis része van. A férfi, aki szép, sudár magas alakjával, férfias lépéseivel ment végig a magyar fővároson, Pacelü Jenő volt, az akkor uralkodó XI. Pius pápának a követe. A magyalokat már megérkezésekor a szívébe zárta. »Egy nép, amely Keletről jött és a lelkében a keleti gondolat tündöklő mélységeit hordozza« — mondotta rólunk ő maga. Ez a magyar- szeretet, amely nem szűnt meg soha, hatja át egész lelkét most is, ha rólunk van szó. De nemcsak ő, hanem az összes pápák, akik ismerték ezt a vendégszerető, harcrateremtett, komoly népet, az első évszázadtól mindig, amióta feltűnt a nemzet a nyugati népek között, atyai szeretettel gondoltak reájok. Nem nehéz kitalálni, mi lett volna ezzel a vad, nomád életet élő, rendes életmódhoz, lakáshoz, letelepüléshez nem szokott árva néppel, ha mindjárt a kezdet kezdetén nem küldi Szilveszter pápa István királynak a ko- . rónát Gellert velencei püspökkel, a későbbi 1 Szent Gergellyel. Itt rámutatott azokra a nagy események- \ re, amelyek Magyarországnak a pápai székkel ! való kapcsolatából származtak. Hangsúlyozta, | hogy a legutóbb uralkodó pápák: XIII. Leó, X. Pius, XV. Benedek, XI. Pius és a most | dicsőségesen uralkodó pápánk mind élénk szeretettel és megértéssel ragaszkodtak a lova- gias és hűséges magyarokhoz. De nemcsak a magyarokkal szemben mutatta meg a Szentszék mindenkor jóindulatát, hanem mindennel, ami az isteni igazság mellett van. XI. Pius az életét ajánlotta fel a békéért. Utóda, XII. Pius már kezdettől a béke embere. Békepápának is nevezik némelyek, célja a béke megszerzése, jelvénye a fehér békegalamb. Amit legátusi minőségében mondott a magyarokról, azt tartja most is, mint az egész keresztény Egyház feje. Pedig nagy viharok, forradalmak, háborúk, háborús és forradalmi izgatások közepette sok világi ember belefáradt volna a küzdelembe. Délibábos színekben akarták beadni nekünk a sátán kultuszát. És bizony sokakat eltévelyítettek az izmusok. Nemrég általános gúny tárgya volt a vallásos ember s az volt a kiváló, aki papír, vagy még olyan katolikus sem volt. A Szentatya a pokol tüzelnek ebben a zivataros lobogásában szilárdan állott helyén, a különféle tévtanokkal szembehelyezte az Evangéliumot és megmutatta, hogy végül is Az fog diadalmaskodni. A magvarok iránti rokonszenve sohasem lohadt. Olvassuk, hányszor fogad magyar zarándokcsoportokat, magánosokat, családokat, akiket megáld, sőt magyarul szól hozzájuk. Szoros kapcsolatunkat a Szentatyával bizonyítja az is, hogy négy magyar szentnek kanonizálása van ebben az évben folyamatban: Boldog Margit, Kaszap István, Bogner Mária és Prohászka Ottokár várják a mennyből a szenttéavatást. Szociális tevékenységeinek igazolása, hogy felállította a hadifoglyok és internáltak irodáját, amelynél a Szentszék útján megtalálható minden internált és hadifogoly. Megértette ezt és belekapcsolódott minden nemzet, csak Szovjetoroszország nem, ahol az istentelenek ligája üli diadalát. Nemi lehet csodálkozni, ha a tisztességes Európai az ezek ellen folytatott háborút valóban keresztes háborúnak nevezi. ünnepi beszédét Pornai Gyula dr. ezekkel fejezte be: A béke fehér galambja, a mai) kor oltárra tett szelíd áldozata, a szent Egyházfő megérdemli, hogy imáinkba foglaljuk. Úgyis mint katolikusok, úgyis mint magyarok. Hálatelt szívvel mondunk ma köszönetét széles e világban mindenütt Szentatyánkért és kérjük az Atyát: éljen még soká az? Isten bárányainak felszentelt Pásztora! Csokorba kötött imádságainkat, jócselekedeteinket, önfeláldozásainkat, főképen pedig hódolatunkat letesszük az áldozati oltáron értünk küzdő és szenvedő Szentatya lábai elé. A feszült figyelemmel végighallgatott 8, lelkes tapssal jutalmazott beszéd után Farkas? Béla dr. OTBÁ főorvos zárószavakat intézett az egybegyűltekhez. Vállalta a megtisztelő szerepet azért, mert egész családjával ott volt az Eucharisztikus Kongresszuson! s mert nagy a tisztelete a Szentatya iránt, (akji ,. tudjuk, az igazságos békének a híve és akit Isten tartson meg sokáig. Ezután elénekelték a Himnuszt és a dísz- gyűlés befejeződött. ft********************************** Rövid megyei hírek Dióskál község a r. k. egyházközségeti 500 pengővel segélyezi. — Rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonultak családtagjainak foglalkoztatására Kisbucsa 85, Nemessándorháza 780 pengőt fordít. — Pölöske a Vöröskeresztet 100 pengővel támogatja. — A csáktornya- vidéki jegyzőség utak, hidak javítására 1000 pengőt ad. — Sümeg község az állami óvodák összes dologi kiadásait 1943-tól vállalta. — Mentőszekrény beszerzését a muravidéki és Csáktornyái körjegyzőség 200—200 pengőjével vállalták! — Pórszombat község állami iskola építésére telket ad. — Kapolcs község az Eger patak szabályozására 5000 pengőt fordít. — A csáktornyavidéki körjegyzőség községei napközi otthon felállítására 1100 pengőt szavaztak meg. — A stridó- vári körjegyzőség községei a Faluszövetséget! 900 pengővel támogatják. — A káptalantóti körjegyzőség községei a járási szegényház létesítéséhez tíz éven át 440 pengővel járulnak. — A murasiklósi körjegyzőség községei a szegények egyénenkénti segélyezésére 600 pengőt állapítottak meg. 32.000 fővárosi levente közös szentáldozása a Hősök-terén A főváros 32.000 iskolánkívüli és ta- nonciskolás katolikus leventéje május 14-én, Áldozócsütörtökön, a Plősök-terén közös szentáldozáshoz járult. A szentmisét és a szentbeszédet Serédi Jusztínián dr. bíboros hercegprímás mondta. Az ünnepi mise után az ország összes katolikus templomaiban megszólaltak a harangok. Hirdették, hogy a magyar leventeintézményt valíáserkölcsi szellemben vezetik.
