Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-15 / 108. szám
2. ZALAMEGY2SI UJSiö Háborús kötelességeinkről és a visszatért területek állapotáról esett sok szó a megyegyűlésen A miniszterelnök július 7-én jön Zalaegerszegre Vármegyénk törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta évnegyedes rendes közgyűlését, vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett. A bizottsági tagok a kellemetlen idő miatt mérsékelt számban jelentek meg a közgyűlésen. A Hiszekegy elmondása után' a főispán elparentálta a törvényhatósági bizottságnak a múlt közgyűlés óta elhunyt tagjait, bejelentette az általa eszközölt kinevezéseket s azután ráemlékezett arra, hogy a közgyűlés ideje egybeesik azokkal a nagy eseményekkel, amelyek most a keleti harctéren lezajlanak. A világtörténelem legnagyobb csatája folyik most és ebben a magyar honvédek, köztük Zala fiai is, résztvesznek. Folyik a harc a bolscviz- mus ellen, amely rajtunk keresztül akar törni Európa ellen. Az a férfiú, aki 1919-ben először vette fel a harcot a bolsevizmus ellen s aki egy évvel ezelőtt kiadta a parancsot: előre a történelmi határokig, indította harcba honvédeinket az ellen az irányzat ellen, amely a békés családi életet, otthont halálra ítélte. Ennek a harcnak kimenetelétől függ hazánknak léte, vagy nemléte. Mindnyájunknak részt kell tehát vennünk ebben a harcban a boldogabb magyar jövő érdekében. Védenünk kell a belső frontot annak ellenségei ellen épúgy, mint szövetségeseink védik a külső frontot. ■Rámutatott azokra a körülményekre, amelyeket itthon teljesítenünk kell. A hatóságok mindent elkövetnek, hogy a rendet, békét, munkát biztosítsák, de ebben a törekvésben a társadalomnak teljes erejével a hatóságok mellé kell állania. Ha mindenki teljesíti kötelességét és viseli azokat az áldozatokat, amelyeket a rendkívüli idők megkívánnak, a harc kimenetele nem lehet kétséges. Az általános helyesléssel fogadott megnyitó után rátértek az alispáni jelentésre, amelyhez elsőnek Tarányi Ferenc dr. szólott. Indítványozta, hogy az alispáni jelentésnek a vármegye mezőgazdasági helyzetére vonatkozó szakaszát a mai helyzetnek megfelelő adatokkal bővítsék ki, hogy a pénzügyi politika irányításánál azokat figyelembe vehessék. Örffy Imre szintén a gazdasági helyzettel foglalkozott s szólott Zala megye gazdasági fejlődésének további lehetőségeiről. Létkérdés a közlekedés megjavítása s ehhez kapcsolódik a Sió szabályozásának kérdése, amely- lyel mar több vármegye foglalkozott. Kéri a FIGYELEM! = A a ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > 4*1 US” .HU J < (A < H Ö ARANY J.-U.28. ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Faanyag-, szén- és tűzifán agy kereskedő. Kérem a nagyközönség szíves pártfogását. TELEFON 1—69 SZ. vármegyét, csatlakozzék ezekhez a megyékhez s tegyen lépéseket a Siónak hajózhatóvá tétele érdekében. Tóth Péter a visszacsatolt részeken a jugoszláv uralom alatt történt föld juttatásokat* s a szlovénség terjeszkedését tette szóvá, majd a szlovén papoknak magyarokkal való kicserélését jelezte sürgősen szükségesnek. Pehm József prelátus felszólalásában megemlékezett elsősorban arról, hogy most egy éve jelentek meg a teljes Zala vármegye közgyűlésén először a visszatért részek képviselői. Emlékezett arra, milyen örömöt váltottak ki bottornyai testvérünknek egyszerű, meleg szavai, amelyekkel az üdvözlést megköszönte. Azóta megtudhatták a visszatért részeknek lakói, hogy a vármegye mindent beváltott, amit ígért. De megtudhatták azt is, hogy ebből a történelmi földből soha senkinek semmi körülmények között sem engedünk át egy jottányit sem. Viszont mi is elmondhatjuk, hogy visszatért testvéreink általában fényes tanúbizonyságot tettek hűségükről. Ennek megnyilatkozását szemlélhetjük Zalaegerszeg és Nagykanizsa utcáin, amikor családos és legényemberek vonultak be s a legények elvonulása után az ittmaradt családosok magyar nótákat énekelnek az utcákon gyakorlatra mentükben-jöt- tükben. örömöt éreznek, hogy hazájukban vannak, hogy hazájukért indulnak harcba s nem kénytelenek idegenek szolgálatában állam. Nagyobb biztonságban vannak az itt- honmaradottak, amikor hozzátartozóik távol vannak, mint amikor idegen állam ölelte őket körül. De ne legyen helyük itt azoknak, akik egyénileg hibáztak másoknak a magyar eszmétől való elfordításával. Szólt ezután a dobrovoljácokról, vendekről, szlovénekről és magyarokról. A dobro- voljácok üldözöttek voltak, jó emberek, de azért jobb volna, ha magyarok volnának helyettük. A vend vallásos, munkás nép, a szent- istváni gondolattól el nem tért. A szlovénség! terjedéséről fölemlíti, hogy az az 1918-ban, 18 tiszta magyar község Alsólendva körűig nincs meg többé. A 23 év alatt két magyar nádor földje került kiosztásra, de csak szlovének kaptak, magyarok nem. Ellenben működött Alsólendván 5 kivándorlási iroda. Nincs már nagybirtok, amit fel lehetne osztani, összeházasodások is történtek. Felülvizsgálat alá kellene venni a földjüttatásokat egyénileg, mert a magyarság kötőereje megszűnt ott. Az egyke is erősödött. Van még talán megszerezhető föld, hogy a demarkáción inneni terület erős magyar bástyává legyen kiépíthető. Sürgette a Murahíd mielőbbi megépítését, hogy az ottlakók ne Kanizsán át, hanem közvetlenül kerülhessenek összeköttetesbe a székhellyel. Szólott a próbaházassák -sajnálatos jelenségéről, majd arról, hogy a baptisták szaporodnak a Muraközben, holott 1914- ben még egy sem volt. A lelkipasztorkodas fogyatékosságának tudhatok be e jelenségek. Kéri a vármegyét, tegyen lépéseket, hogy Muraköz kerüljön át a zágrábi egyházigazgatásjpl. Felolvasta a feliratot, amit 1920-ban a tiszta magyar községek, köztük Petesháza, a szerbek parancsára a párizsi konferenciához terjesztettek. Ebben örömüket fejezik ki a községek, hogy felszabadultak és kérik, szabadítsák föl a többi községet is Szentgott- hárdig I TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás Hangoztatta, hogy mindazok ellen, akik vetenek a magyar eszme ellen, a szentistvánf gondolat okos szigorára van szükség s erre a jog is megvan. Szűnni nem akaró taps és helyeslés követte a hatalmas beszédet. Ezután Hajdú Gyula dr. a szélsőségesl sajtó kilengéseire, titkos falusi gyűlésekre s a szélsőséges irányzatok vezetőinek veszedelmes munkájára hívta fel a figyelmet. Szabó Károly közellátási kérdésekről, a mezőgazdasági és ipari termékek árának aránybahozásáról,, Bojtor Lajos a nagyforgalmú utak gyakoribb javításának szükségességéről szólott. Válaszok). A felszólalásokra először Brand Sándor dr. alispán adott választ. A belső front védelmét illetően felolvasta jelentésének idevonatkozó sorait. Tarányi Ferenc dr. indítványát kísérő levélben juttatja a miniszterhez. Örffynek azt válaszolja, hogy a Sió szabályo-^ zásának kérdésére van kisgyűlési javaslat,, Tóthnak, hogy. nem olyan veszedelmes a szlovén terjeszkedés, Bojtornak pedig, hogy a lehetőség keretein belül eszközük az útjavításokat. Részletes választ adott Pehm József, prelátusnak. Utalt korábbi kijelentéseire, amikor átvette a visszatért területeket, hogy gondoskodik a lakosságnak mindennemű szükségletéről. A földbirtok-ügy nem hozzá tartozik. A közigazgatás kiterjed az erkölcsök védelmére is, mert hiszen az egészséges családi' alapja az egészséges országnak. A lelkipásztori! fogyatékosságra vonatkozóan megjegyzi, hogy az egyházigazgatási kérdéssel a kormány is foglalkozik] s reméli, megtalálja a helyes megoldást. Vitéz Teleki Béla gróf főispán is kielégítő válaszokat adott. Az egyházi kérdéssel! magasabb tényezők is foglalkoznak s azoknak megoldása nemcsak tőlünk függ. A törvényhatósági Murahíd az őszig elkészül, a vasúti híd a kormány munkaprogrammjában szerepel. Az alispáni jelentést ezután tudomásulvették. A többi tárgynál a kisgyűlés javaslata szerint határoztak. A miniszteri bemutatkozói leiratoknál a főispán bejelentette, hogy Kallay Miklós miniszterelnök június 7-en érkezik Zalaegerszegre. A fogadtatásra meghívta a törvényhatósági bizottság tagjait. pndák, Ilii rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások legolcsóbban iff. LAKI SÁNDOR szücsmesternél Zalaegerszeg Bethlen Qábor u.5.
