Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-01-23 / 18. szám

XXV. évfolyam. 18. szám. ÁRA 8 FILLÉR. \ licL A 1942. január 23. PÉNTEK. MEGYEI ■rnsssssssstamm. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: testers?»'.-»- ^zéchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI napilap Felelős szerkesztő: HERBOLV FÉRE NC j ülő fizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 R, Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368* Hirdetések díjszabás szerint. Msgyarország önvédelmi harc« a szovjet veszély ellen A Basler Nachrichten beszámol Keitel vezértábomagy Budapestre érkezéséről. Bib- bentrop és Ciano gróf látogatásai alkalmat adnak a magyar politikai köröknek arra, — írja a lap —, hogy újból nyomatékosan hang­súlyozzák: Magyarország részvétele a Szov­jetunió elieni harcban magától értetődő dolog A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli az iparügyi miniszter rendeletét a ka­tonai szolgálatot teljesítő személyeknek a ha­tósági munkaközvetítésnél biztosított elsőbb­sége tárgyában. A rendelet szerint az állami munkaközvetítő hivatalnak, illetően a ható­A német keleti front téli állásai, amelyet] a még folyamatban lévő frontátalakítások so­rán egyre jellemzőbb formát öltenek, a hadi- tudósítók jelentéseiből ítélve nem a világhá­borús állásháború mintájára épülnek ki. Te­hát nem sorozatosan egymásba torkoló futó- árkokat és egyéb védelmi berendezéseket kell magunk elé képzelnünk, mint ahogy a vi­lágháborúban láthattuk. Ilyen állásrendszer nem felelne meg a német hadvezetés to­vábbi terveinek, amely a téli állásokat csu­pán átmeneti támaszpontoknak és egy tá­mad óháború téli biztosító vonalának tekinti. A világháború keleti és nyugati hadszínterei­nek mintájára kiépített védelmi rendszer megteremtése ezenkívül technikai akadályok­ba is ütköznék, amennyiben a kemény orosz tél következtében a talaj több méter mély­ségben átfagyott. Ilyen körülmények között már a legkisebb futóárok, vagy földi erődít­mény kiépítése is legkeményebb munkát, sőt robbanóanyag alkalmazását tenné szükségessé. A téli vonal elsősorban egymástól bizonyos távolságban megszervezett védelmi fészkek­ből alakul, amelyek mögött húzódik a tu- lajdonképeni erőd-rendszer. Egészben véve na­gyon elasztikus védelmi zónáról van szó, amely mar a világháború utolsó évében nagy sze- repet játszott, amikor is Ludendorff szemé­lyes kezdeményezésére az állóháború és az ellenségtől bevezetett tankcsaták tapasztal - tai alapján ilyen vonalat kezdtek megterem­teni. A megváltozott védelmi módszer tehát egyben más feladat elé állította a csapatokat is, a vezetőséget is. A védekezés feladata egyre jobban kisebb harci alakulatokra hárult. A német haditudósítók érdekes módon világítják meg a szovjet támadómozdulatokat. Az oroszok valamennyi tartalékukat felvo­nultatják és tekintet nélkül a kiképzés, vala­mint a megfelelő vezetés hiányára, egysze­rűen nagy, tömegekben harcba vetik embe­és a természetes elhárítás harca. Magyaror­szág nem cselekedhetett másként, minta hogy cselekedett és önvédelmi harcának jogossá­gát utólag igazolták azok az ijesztő megálla­pítások, amelyeket a magyar csapatok a Szov­jetunió által megszállt területeken a bolse- vizálás eszközeiről tettek. sági munkaközvetítőknek elsősorban a kato­nai szolgálatot teljesítetteket kell munkához juttatni. Az állami munkaközvetítő hivatal, illetőleg a hatósági munkaközvetítők a ka­tonaviselt munkakereső személyeket külön kö­telesek nyilvántartani. reiket. Tulajdonképen újonnan felállított di­víziókról van szó, amelyeket kiképzési he­lyükről egyszerűen a frontra szállítottak, pe­dig tulajdonképen a tavaszi nagy küzdelemre készítették elő őket. A szovjet támadásának reménye az embertömegeken és tekintet nélküli hadianyagpazarláson nyugodott. Négy, hat, sőt sokszor nyolc, egymást követő Hírt adtunk ai'ról, hogy Muraszerdahely község kútjaiből eltűnt a víz s így most a hatóságoknak kell arról gondoskodniok, hogy a lakosságnak ivóvize legyen. A helyzet meg­vizsgálása végett Takács László dr. m. kir. tisztifőorvos Kereszty Alfréd kir. mérnökkel az Országos Közegészségügyi Intézet kikül­döttjével kedden a helyszínre utazott. Takács László dr. tisztifőorvos útjáról hazaérkezett és az ügy állásáról a követke­zőkben adott felvilágosítást: ( A víz (eltűnését feltevések szerint az egyik kőszénbánya okozza, amit valószínűsít az a körülmény, hogy a bányából percen­ként 1000 liter vizet kell kiszívatni, hogy ott dolgozni lehessen. Az ügy sürgős meg­oldást kíván, ami nem lehet más, mint köz- kutak fúrása a községben. A Közegészségügyi Intézet egyelőre két kutat furat s a költsé­geket az Intézet, a vármegye, a község és a bánya viseli. hullámban indítanak támadást a német állá­sok ellen. A német haditudósítások kiemelik, hogy ezeknek a támadásoknak legnagyobb ré­sze megtörik a német front acélfalán és a vé­delemre berendezkedett német vonal a ked­vező körülményeket kihasználva nem egy­szer ellentámadásba megy át. _A német had­osztályok már a háború eddigi folyamán is hallatlanul kemény védelmi feladatot telje­sítettek, amikor a szovjet tömegeket feltar­tóztatták és lépésről-lépésre fedezték a ké­szülőben lévő német védelmi fővonalat. A né­met haditudósítók egybehangzó véleménye szerint a háborúnak ez a fázisa is a legsú­lyosabb veszteségeket jeleifti a szovjet szá­mára. Kávé helyett levest akarnak felszolgálni a budapesti kávéházakban Érdekes kéréssel fordult a Budapesti Ká­vésok, Ipartestülete a kereskedelmi kormány­hoz. Azt kérik, hogy engedjék meg a kávé­házakban levesek kiszolgáltatását. Kérelmü­ket azzal indokolják, hogy nagyon nehéz ká­vét beszerezni és babkávé helyett pótanyago­kat is igénybe kell venni a kávéfőzésben. Emiatt a kávéfogyasztás nagy mértékben csök­kent. Beggeli és délutáni uzsonnaforgalmu­kat a kávésok úgyszólván teljesen elvesztet­ték. Forgalmuk fellendítése érdekében kérik a kávésok, hogy a minisztérium engedje meg a leves kiszolgáltatását a kávéházakban. Be­adványukban hivatkoznak arra, hogy az első világháború idején is megengedték a kávésok­nak a leves kiszolgáltatását. A kereskedelmi minisztérium a Budapesti Kávés Ipartestület kérelmét véleményezés céljából áttette a Ke­reskedelmi és Iparkamarához. Mu raszerdabelyről a főorvos Csáktornyá­ra ment, ahol fontos egészségügyi kérdések­ben folytatott megbeszéléseket a község ve­zetőivel. Nagy szükség volna ott tüdőbeteg- gondozó intézet létesítésére, mert sok a tü­dőbeteg. A legközelebbi tüdőbeteggondozó Varasdon van, s most sokan kérnek határ- átlépési engedélyt, hogy a varasdi intézetet használhassák. A tüdőbetegek nagy számára tekintettel a jugoszlávok Csáktornyán a va­rasdi intézetnek fiókját akarták létesíteni, történtek is erre vonatkozóan már beszer­zések, röntgen stb., a terv azonban kivitelre már nem kerülhetett. A főorvos szerint el­sősorban Alsólendván létesülhet tüdőbeteg- gondozó, mert ott rendelkezésre állanak he­lyiségek is, amelyek kellő átalakítással és be­rendezéssel hamarosan alkalmassá tehetők a célra. Tegnap a- főorvos Nagykanizsán volt, ahol vizsgálatot tartott a gyógyszertárakban. H munkaközvetítők előnyben részesítik a hadviselteket A téli állások rendszere A varmegyei tisztifőorvos a muraszerdahely! vizeltfinésről és a tiidőbeteggondozé létesítéséről

Next

/
Thumbnails
Contents