Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-23 / 18. szám
2. ZALAMEGYM ÚJSÁG 1942. január 23. Adjanak Zalaegerszegnek is esti érettségi iskolát — Levél a szerkesztőhöz Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Szerkesztő Ur! A Zalamegyei Újság csütörtöki számában olvastam a vallás- es közoktatásügyi miniszternek az esti érettségi iskolák felállítására vonatkozó elhatározását, amelyet sokezer ember, különösen az iparos és kereskedő ifjúságnak tekintélyes .része igaz örömmel üdvö-; zöl. Lehetőséget kell nyújtani mindenkinek arra, hogy tanulmányokat folytathasson akkor is, ha koránál fogva már nem is illik az iskola padjaiba, mert egyrészt nem ő maga volt az oka annak, hogy fiatalabb korában nem végezhette el azt az iskolát, amelyet óhajtott volna elvégezni, másrészt pedig valóban dicséretére válik az országnak, ha a több ismeret elnyerésére törekvők ezeket az ismereteket meg i§ szerezhetik. A szomszéd Szombathelyen már bizonyosra vehetik, hogy ilyen esti kereskedelmi iskola létesül, — legalább is ezt olvastam ki a cikkből. Szombathely jóval nagyobb, mint Zalaegerszeg, könnyen érthető tehát, hogy a miniszter inkább gondolt Szombathelyre, mint Zalaegerszegre. Ez a körülmény azonban nem zárja ki azt, hogy Zalaegerszeg is igényt tartson az ilyen esti érettségi iskolára, mert itt is vannak nagyszámban az iparos és kereskedő ifjúság körében, de más pályákon is négy középiskolát végzettek, akik az érettségi megszerezhetése céljából szívesen adnák fejüket még négy évi tanulásra. Lehetséges, hogy itt talán több jelentkező is akadna, mint nagyobb városban. Kérem azért Tekintetes Szerkesztő Urat, szíveskedjék pár sor írásnak nb. lapjában helyet adni. Hátha sikerül a városban és környékén lakó, négyosztályt végzetteket az ügy érdekében csatasorba állítani, a várost és a különféle ipari és kereskedelmi érdekeltségeket pedig azoknak a lépéseknek megtételére bírni, amelyek szükségesek a gondolatoknak, terveknek megvalósításához. Menyasszonyi koszorú, n*|y válvsztéfcban Horváth Jenő divatáruüzletében Soraimnak esetleges szíves közléséért előre is köszönetét mondok a sok-sok érdekelt nevében: Egy a négy középiskolát végzett iparos ifjak közük Európa cukorellátása Az elmúlt hónapok nagy katonai és politikai eseményei a cukoripar helyzetét illetően is mélyreható változásokat idéztek elő. Az eltolódás a Jugoszlávia és Görögországi ellen indított háborúval kezdődött. Ennek a háborúnak az lett a következése, hogy a két balkáni államban is átalakult, a megváltozott viszonyokhoz kényszerűit a cukortermelés. A j volt Jugoszláviának a háború előtt megle- | hetősen jelentékeny cukoripara volt. A belső .szükségletet a termelés teljes mértékben kielégítette. A háború után azonban az ország importra szorult. A cukorrépát termő földek megkisebbedtek, a termés is gyenge volt. A cukorgyárak száma is kisebbedéit, Szerbia most már csak három cukorgyár felett rendelkezik. Ilyen körülmények között ez a Balkánorszag nem tudhatott a belső szükségnek megfelelő mennyiséget sem termelni. Bulgária Jugoszlávia széthullása folytán nagyobb területhez jutott, de olyan vidékhez, amelyen nincs cukorgyár. Szerencsére Ó-Buígária már régebb idő óta intenzív munkával fejleszti cukoriparát és ez a körülmény lehetségessé tette számára hogy az új területet is ellássa cukorral. Ez az ellátás azonban nem kielégítő s az elmúlt esztendőben az ország termőföldjéből újabb jelentékeny részt kihasítottak a cukorrépa termelés számára. A most megkezdett, évben még növelik a répatermő telepeket, lehetőleg olyan mértékben, hogy a bulgáriai cukoripar ne csak a belső szükséglet kielégítésére, hanem a kivitelre is gondolhasson. Ez annal inkább íc- mélhető, mert a közeleső országokban szintén cukorhiány van. Görögország pedig, amely a háború kitöréséig egyrészről a cseh és morva protektorátusból, másrészről a tengeren túleső államokból fedezte cukorszükségletét s amelynek 1939 előtt még Anglia^ is nagy szállítója volt, cukorhiánnyal küzd. Italia hadbalépésével már megnehezedtek a cukor- szállítások, amikor pedig a német és olasz csapatok Görögországot is megszállták, a tengeri szállítás lehetetlenné vált. Az országnak meg kellett elégednie a középeurópai államok cuko • felesi égé ve!. G örö gór szagnak i ly enf o rinán séglet 10 százalékát elégítette ki. A Szovjet téli háborúja idején az antreai cukorgyár a szovjetoroszok tulajdonába került s a gyárat a megszálló csapatok teljesen tönkre is tették. Lettországban és Litvániában 3—3 cukorgyár dolgozott. Ezeket is kézrekerítették a bolsevisták, az üzemeket azonban nem pusztította el a szovjet háború, úgy, hogy a-4 1941—42. évi kampányban itt már sorát ejthették a cukorrépatermés ipari feldolgozásának. A volt lengyel cukorgyárak közül Bovno környékén 4, Lembergben 1 és Ho- rodenkában szintén 1 cukorgyár lett a bolsevista uralom martaléka, de ma már a lengyel főkormányzóság irányítja a termelést is, a gyártást is. Lengyelország éghajlata ugyanis különösen alkalmas cukorrépatermelésre és a főkormányzóság mindent elkövet, hogy a termelésnek lendületet adjon. Elsősorban is megjutalmaznak minden olyan termelőt, aki nagyobb területet vet be répával s azt, aki a meghatározott mennyiségnél többet termel, külön jutalomban részesítik. A termelőt olcsó műtrágyahitellel is támogatják. Ennek a megértésnek tulajdonítható, hogy Lengyelországban ma már 19 cukorgyár működik, 45 százalékkal több, mint a háború előtt. Nagyon biztató Európa cukorellátását illetően, hogy az ukrajnai cukoripar ma már német ellenőrzéssel működik. Ez a terület a szovjet cukoripar Mekkája. Kiev környékén úgy sorakoznak egymás mellett a cukorgyárak, mint a magdenburgi körzetben. Nyugat- ukrajnában a cukoruralom 3 nagy tröszt kezében van. A kievi trösztnek 47 porcukorgyára és 3 finomítója, a vinicainak 53 porcukor- gyára és 3 finomítója, az odesszainak 3 por- cukorgyára és 1 finomítója van. Keleten is igen jelentékeny az élmozdíthatatlan ipari zsákmány. A karkovi cukortröszt: 32, akurszki 17, a voronesi 12 porcukorgyár felett rendelkezik. Az idevonatkozó számítások kiderítették, hogy a Szovjet cukorgyárainak 80 százalékát elvesztette. Azzal pedig, hogy a megmaradt 20 százalék nem elég a birodalom mérsékelt szükségleteinek fedezéséi*© sem, maga a szovjet vezérkar is tisztában van. Ez a tudat késztette Sztálinokat arra, hogy kubai cukrot vásároljanak. Szíves készséggel tettünk eleget a levélr író kívánságának s örülünk, hogy ezzel szolgálatot tehetünk a tanulni vágyó if júságnak. Mindenesetre helyesen cselekesznek. ha illetékes helyeken érdeklődnek aziránt, hogv: a sikerre való kilátás reményében indíthatnak-c mozgalmat. Ha biztatást kapnak, akkor ne késedelmesked jenek, hanem komoly elhatározással lássanak munkához. A jogos kívánalmakat mi szívesen támogatjuk. Szerk. hónapokon át súlyos cukorgond jai voltak s ez a feszültség csak most kezd enyhülni. A kivitelre termelő ést exportálni valóiban tudó országok azonban még mindig nagy re menyeket fűzhetnek a cukoripar nézőpontjából Görögországhoz. Az újonnan alakúit Horvát« ország sem képes Lakosságát cukorral ellátni. En aiek az országnak egyetlen cukorgyára csak a belső szükséglet felét fedezi a többit külföl* Iről szállítják. Újabban komoly formát Öl töttek azok a tárgyalások, amelyek nagyarái lyú horvát cukorgyár alapítására irányulnak., Nagy változásokat involvált a cukorfronton a keleti, Szovjetoroszorszá g ellen indított hadjárat is. Finnországnál t 1939-ig két cukorgyára volt} s ez a két gyá r a belső szükAz idei szezon legdrágább, legszebb kiállítású és legnagyobb sikerű magyar filmje. Filmsztárok impozáns felvonulása: Szelcűy Zita Liiár Virít Meze; Mária Piger Antal Nagy István Pc«mie>- szombaton az Edisonban 1 — Jegyét előre váltsa meg!
