Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-14 / 10. szám
ÁRA Vy FILLÉR. 1942. január 14. SZERDA. XXV. éviVSam. 10. szám. Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. _____Hirdetések díjszabás szerint._____ Me gjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. Felelős szerkesztő: HEEBOLY FERENC A FAIdp-szigeteken megindult a nagy Japán offenziva Időtálló kötőanyag A jövőbe néző, új rendről álmodozó ember úgy véli, hogy a jelen nem a múlttal,; hanem a jövővel áll szemben. Keresi az épületköveket az új rend épületéhez, válogat: mit vegyen föl, mit dobjon el. Rakja egymás mellé a köveket és megelégedéssel nézi az új épület növekedését. És szól a Szikláról egy hang: Ember vigyázz! A kövek egymás mellett, csak úgy egymáson, a romhalmaz előkészítői. Kötőanyag keli neked a kövek közé, amely vihart áll, amely összetartja a gondosan kiválogatott köveket. Ember vigyázz! E nélkül megint homokra építed az új rendet, amelynek újra — rendetlenség lesz a vége. Kötőanyag, amely minden követ ösz-- izefog. Ez kell neked! Ne hagyd ki, mert romot építesz! Ilyen időtálló kötőanyag az épülethez csak egy található: az erkölcsi törvény. Ne mondjuk, hogy ez nem jó, kiszáradt, hogy a múlt romjai cáfolják 'erejét. Ne hamarkodjuk el a dolgot, vizsgáljuk csak meg jói kitűnő szerszámainkkal, találmányainkkal, mo dern eszközeinkkel a száraz, elhasznált erkölcsi törvényt, amely a múlt romjai között található. V együk alaposan szemügyre s meglátjuk, a vegyelemzés után mit találunk a választóvízben. Észrevesszük, hogy szemfényvesztés történt, vagy elcserélték a címkét az orvosságos üvegen! Méreg van az orvosság helyén, gyilkos méreg. Meglátjuk, hogy rosszul keverték a kötőanyagot, mert annak már csak a neve erkölcsi törvény. Sem erkölcsöt, sem törvényt nem találunk benne. Rosszul sikerült pótanyag csak, papírbakancs, amelyen keresni akartak. Hazugsággal készült, keverve kapzsisággal, lopással, számítással, haszonleséssel, istentelenseggel. Ez valóban kiszáradt, használhatatlan. Elcserélték a címkét. Nem ez az erkölcsi törvény. Ez nem kötőanyag, mert nem kötött, hanem inkább szétvetett. Hallgassunk a Sziklára, ahonnan karácsonykor hangzott el a hang. Onnan bálijuk, hogyan kell időtálló kötőanyagot íké- gzíteni a jövő épületéhez. Halljuk: Az erkölcsi. elvekre épített új rendben nincs helye a vallásüldözésnek«. Isten az egyetlen alap, amelyen szilárdan állunk, mert a szilárd rend nem az anyag rendje, hanem a léleké. Csak a lelkek kapcsolódása teszi lehetővé terveink megvalósulását. Lélek Isten nélkül?... Eíeve elbuktunk. Csak az istenhit készteti a lelket munkára, önfeláldozásra, kitartásra a végsőkig. Halljuk tovább: »Az erkölcsi elvekre épített új rendben nincs helye azoknak az önző számításoknak, amelyek csak arra törekednek, hogy megkaparintsák a gazdasági forrásokat és a közhasználatra szolgáló nyersanyagokat olyan módon, hogy a természettől kevesebb előnyben részesített nemzetek kizárva maradjanak azokból«. Az új rendben csak Isten teremtő mivoltának teljes elismerése irányíthat. Nincs érdemtelenül kiváltságos egyén, nincs érdemtelenül kiválasztott faj sem. Nincs előre megállapított jog, hanem kell lenni isteni osztóigazságnak: érdem szerint mindenkinek! Egy rendezője van az új rendnek, a rend megteremtője, a v ilág Rendezője, maga a Rend, az Isten. Nem a magad-esinálta báb, amelyet, ha utadban van, sarokba állíthatsz, szegre akaszthatsz, hanem a valóságos, személyes, igazi Isten. Nem a nyelveden forgó öt lelAz amerikai hadügyminisztérium beis- j meri, hogy a japánok vasárnapra virradó ej- | szaka kezdték meg nagy támadásukat a Lu- \ zon-szigeíen tartózkodó maradék amerikai haderő ellen. Mac Arthur tábornok kénytelen volt visz- szavonni csapatait, mert a japán tüzérség lehetetlenné tette az állások tartását. Legutóbbi jelentés szerint a japánok ismét új csapatokat szállítottak partra. Ezenkívül a japán bombázógépek állandóan támadják az amerikai állásokat. Corregidor erődjét és a manilai kikötő f ! Holíand-India :ne^támadását nem lehet í Szingapúr ostromától elválasztani, mert ez a j két hadművelet lényegesen kiegészíii egy- j mást. Egyes angol lapok rámutatnak arra, | hogy szinte órára ki lehet számítani, hogy | a tervszerűen előrehaladó japán csapatok mi- j kor érik el Szingapúr városát. Szingapúr ostroma nemcsak hadászati, 1 hanem diplomáciai szempontból is igen fon- j íos esemény. Ugyanis Londonban és Washing- ! ionban hajlanak arra, hogy e vidéken folyó j küzdelmet másodrangúnak minősítsék. Ez el- \ len a felfogás ellen azonban magától érte- : tődően a hollandindiai kormány és az ausztráA Curentul január 14-i számában Popa Lisseanu »Történelmi túlzások« című cikkében foglalkozik a román történészeknek ama kísérletével, hogy fényt derítsenek a román nép eredetére. Figyelmezteti őket arra, hogy történelmi források és felkészültség nélkül csak saját elgondolásuk következtében létrehozott feltételezéseket dobnak bele a közketlen hang, nem öi betű, amelyet leírunk, de azt gondolunk mögötte, amit fakarunk, hanem a kinyilatkoztatás igazi Istene. Az erkölcsi elvekre épített új rendben nincs helye jogtalan háborúnak, a korlátlan fegyverkezésnek. Az igaz Isten nem a harc Istene. A béke Istene az építő munkát akarja, I nem a pusztító rombolást. Ennek első fel- j tételeként a hűség, őszinteség szerepelhet. ; Amíg mást gondolunk és mást cselekszünk, amíg hazugságra építjük életünket, nem lesz rend, sem régi, sem új, még kevésbé maradandó. Csak az igazság értéke örök, mert Isten maga az igazság. Csak az igazságfa! építhetünk, mert úgy Isten az alap. bejáratánál elhúzódó amerikai állásokat a legutóbbi 16 óra alatt háromszor érte nagy japán légitámadás. A tüzérségi párbaj pedig már két napja szakadatlanul folyik. Tokiói jelentés szerint japán felderítő repülőle a Corregidor erőd közelében amerikai csapatszállító hajókat figyeltek meg és ugyancsak hajókat vettek észre a Bataan- félsziget déli tengerpartján. Ezek a ha jók bizonyára arra szolgálnak, hogy a Fülöp-szige- tekről elszállítsák a menekülő amerikai csapatokat. ! liai kormány a iegerélyesebben próbál fel- j lépni. Baiáviában és Camberában egyformán j hangoztatják, hogy Szingapúr elesíe közvet- J len veszélybe sodorja a hollandindiai gyar- ! inatokat és magát Ausztráliát is. Ezért felmerült az a gondolat már Ausztráliában, hogy műiéi előbb ausztráliai katonaságot kell küldeni azokra a vidékekre, ahol egyre jobban támadnak a japánok. E politikai tanácsok és meglátások azonban még mindig nem oldották meg azt a lényeges kérdést, hogy ezeket a katonákat miként is lehetne a szorongatott Szingapúr, Bor- > neo és Szumatra védelmére el is szállítani. tudatba és az ország ellenségei minden ilyen megnyilvánulást figyelemmel kísérnek és a legkisebb tévedést is felhasználják a románok ellen. A cikkíró figyelmeztet a túlzások veszélyére és kéri, hogy legyenek tárgyilagosak s mielőtt valamit nyilvánosságra hoznak, alaposan tanulmányozzák át. Az erkölcsi elv eken épült rendben nincs helye az erőszaknak. Érdemszerinti jog kizárja az erőszakot, az erőszak az értékek kifejlődését, az értékek kifejlődésének meggát- lása keresztezi Isten terveit, Istennel pedig szembeszállni annyi, mint a romlásnak építeni. Elhangzott a hang a Szikláról! Jövőbe néző, mindenáron építő ember, ne bukjál el az első lépésnél. Legyen fülünk a hallásra! Maradandót csak akkor alkothatunk, ha az erkölcsi törvény kötőanyaga járja át az új rend épületét, ha minden tégláját kivétel nélkül ez kapcsolja egymásba, mert »ha az Ur, nem építi a házat, hiába építik azt mások«, Szingapúr eieste veszélybe sóderja Ausztráliát és hollandindiai gyarmatokat A történelmi túlzások, a román tSrténészek és a Curentul
