Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-14 / 10. szám
' 2. 5mm ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. január 14. Hémet hadifoglyok legyilkoláséra adott ki parancsot Sztálin Mint illetékes német helyről közük, megtalálták egy szovjet katonai biztos parancsát, amely azt bizonyítja, hogy a fogságba esett német katonákat a szovjet katonák könyörtelenül lemészárolják. A szovjet hírszolgálati iroda hivatalos jelentései is azt igazolják, hogy a csapatok teljesítik Sztálin parancsát, aki még 1941 november 7-én elrendelte, hogy németeket ne ejtsenek foglyul, hanem könyörtelenül gyilkolják le őket. A hivatalos szovjet jelentések is egyre csak német katonák »megsemmisítését« emlegetik és foglyokról alig esik szó a jelentésekben. A IX. szovjet lovashad osztály politikai osztályának főnöke nyilván nem értett egyet Sztálin parancsával — mondják Berlinben, — mert parancsában, amelyet a németek megtaláltak, a politikai biztos kifogásolja, hogy német katonákat legyilkolnak, anélkül, hogy előzőén magasabb parancsnokságra vinnék őket kihallgatásra. Ez a parancs azt bizonyítja, hogy Sztálin rendelkezését végrehajtják és a német katonákat, ha fogságba esnek, embertelenül lemészárolják. Ezenkívül közlik Berlinben, hogy megtalálták három német katona feldarabolt holttestét. Megállapították, hogy a szovjet katonák a három sebesült német katonát élve darabolták szét. Ft G VELE M ! jr ■— It m N N **-Oj, •“ Ml J « 0 sä h-- O N 8 A N D 0 ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÖLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > TELEFON 1—69 SZ. ARANY J.-U.28. yg» | ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Mire készül Csáktornya 1942-ben Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. Pecsornik Ottó, Csáktornya polgármestere s árosának 1942. évi terveiről a következő nyilatkozatot adta a Zalai Ivözlönv, nagykanizsai laptársunknak: — Csáktornya elöljárósága 1942. évi munkásságának útirányául a testvér Nagykanizsára tekint — mondja — és tőle vesz példát. És Zalaegerszegről. Sok minden szerepel munkaprogrammunkbän, de első tételként egy, 50 ágyas városi szegényházat akarunk építeni, amelyre nagy szükség van, különösen most, a szociális gondoskodások idején. A szegényház természetesen teljes ellátást és gondozást biztosítana a város rászorult szegényeinek. Minden anyag és pénzfedezet megvan hozzá. — Nagy szüksége van Csáktornyának egy megfelelő tűzoltólaktanyára, amelynek felépítése nem késlekedheíik tovább. Tűzoltóságunk a megfelelő tüzoltószerékkel el van látva, továbbfejlesztésével kapcsolatban a laktanya felépítése elengedhetetlen. — Sorra kerül az idén az új temető megnyitása, amelyben egy modern ravatalozó épül fel. — Megoldásra kerül a modern városi kertészet kérdése. A fejlődő Csáktornyának megfelelő kertészetet akarunk felállítani, faiskolával, város szépészetiéi, a testvérvárosok mintájára. Csáktornyát befásítani, virágcsoportokat létesíteni, Virágos Csáktornyát megvalósítani, a városnak egész más, meghittebb és magyaros külső arculatot adni. Az erre vonatkozó tervek most vannak kimunkálás alatt. — Nagyon fontos lenne Csáktornya számára a vízvezeték, valamint az út- és járdaépítés. Tájékozódunk ilyen irányban is, de hogy az idén erre sor kerülhet-e, még problematikus. Mindenesetre a tervekre és a költségvetés elkészítésére még az idén sor kerül. — Sok egyéb, a város fejlődését biztosító dolgokkal foglalkozunk most, de különös tekintettel vagyunk arra, hogy a költségvetés összeállításánál a polgárság terhei kisebbek legyenek, mint a szerb megszállás ideje alatt és mégis emellett kívánjuk mindazt megvalósítani, ami a város fejlődését Sés gazdasági előrehaladását biztosítja. A kisgyülésen hosszasan foglalkozott a községi alkalmazottak karácsonyi segélyezésének kérdésével A törvényhatósági kisgyűlés ma délelőtt tartotta havi rendes ülését vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett. Napirenden 358 tárgy szerepéit s ezzel a hatalmas anyaggal másfél óra alatt végeztek, mert csak kisebb jelentőségű és sok hasonló községi ügy várt elintézést. Az ülésen a muraközi bizottsági tagok is resztvettek. A Hiszekegy elmondása után a főispán öltözködhet TÓTH GYULA divatházában Tekintse *we g fővárosi nívójú kirakataimat az újév első ülése alkalmából legszívélyesebb jókívánságait fejezte ki a kisgyűlés tagjainak azzal a kéréssel, bogy ezévben is eredményes munkásságot fejthessenek ki a vármegye, a köz érdekében. Jelentette ezután a főispán, hogy a vármegyei nyugdíjasok karácsonyi segélyére a megtakarításokból fölvettek 3000 pengőt, amihez a belügyminiszter hozzájárult. Továbbá a Zrínyi-kápolna tatarozási költségeire a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete félszázados jubiláns közgyűlésén 2500 pengőt szavazott meg é3 bocsátott rendelkezésére. Szorgalmazzák a tatarozási tervek elkészítését, bogy mielőbb végrehajthatók legyenek a munkálatok. Ezeknek tudomásulvétele után áttértek a napirend tárgyalására. A kisgyűlés jóváhagyta Nagykutas község képviselőtestületének határozatát a bekötő ót céljaira szükséges terület kisajátítása tárgyában, valamint Botfa községnek a telekkönyvi betétszerkesztéssel kapcsolatos határozatát. Bozzay Jenő dr. felebbezését, amelyet a Kisfaludy-utea folytatásának a városi szabályozási tervből való törlése tárgyában nyújtott be, az államépítészeti hivatal „ javaslata alapján elutasították s ezzel a város határozata helybenhagyást nyert. Zalaegerszegnek ezenkívül több határozata nyerte el a jóváhagyást. így: özv. Puhr Edénének lakásügye, a Magyar Általános Hitelbank íuggőkölcsön ügye, a Tűzharcos Szövetség irodabérletének kérdése, Károlyi János színigazgató segélyezése és a zsírsertések beszerzése. Nagykanizsa a Jézus Szíve r. k. egyházközséget 1952—53 évben 5000—5009 pengővel, a Magyarok Nagyasszonya elnevezésű plébániát 1500, a református és evangélikus egyházközségeket 1200—1200 pengővel segélyezi a folyó évben. Az egyes tárgyaknál hozzászólás nélkül elfogadták az előadók javaslatait, csak egy kérdésnél, a körorvosok és a községi szegőd- ményesek karácsonyi segélyezésénél fejlődött ki hosszabb vita. Takács László dr. m. kir. tisztifőorvos ismertette a belügyminisztérium álláspontját, amely szerint a körorvosok nem számíthatók a karácsonyi segélyt illetően a községi alkalmazottak közé, míg az orvosi kamara indokoltnak tartja segélyezésüket. Pehm József pápai pxelátus véleménye szerint méltánylást érdemlő esetekben a szegőd- ményesek is részesíthetők ebben a' segélyben, aminek családvédelmi, de különösen pedagógiai szempontból van jelentősége. Büszke lehet a község, hogy egy nagycsaládú sze- gődményesének gyermekét segélyezheti, támogathatja. Énekes Béla számvevőségi főnök megjegyzi, hogy a vármegye községeinek 90 százaléka államsegélyes, nem lehet tehát minden községi alkalmazottat karácsonyi segélyben részesíteni, mert azt nem bírnák meg. Akkor a községi tanítók is igényelhetnék s más alkalmazottak is. A segélyezés tulajdon- képen az irodai munkával túlterhelt községi alkalmazottakra vonatkozik. Vitéz Teleki Bél* gróf főispán a kérdés tisztázását illetően feliratot javasol a belügyminiszterhez. Éneke» Béla számvevőségi főnök a feliratban azt javasolja, kérjenek engedélyt a minisztertől, hogy a segélyezés a költségvetés keretében nyerjen biztosítást, ami így póladóemelessét járna, de erre figyelemmel kellene lenni az államsegélyeknél. A feliratot ilyen értelemben készítik el. A gépjármüvek közúti adója ügyében többek érdeklődésére a következőket közöljük: 1) A közúti adót akkor is meg kell fizetni, ha az »E« betűt (motalkójegy kiadására szolgáló engedély a személykocsiknál) a tulajdonos nem kapta meg 2) Ha a járóművet (személy-, teherkocsi vagy motorkerékpár) a katonasághoz behívták. így tehát csak abban az esetben nem kell a következő évnegyedtől kezdődően közúti adót fizetni, ha az előző évnegyedben a kocsit a forgalomból kivonják, illetve, ha a rendszámtáblát és igazoló lapot a rendőr- hatóságnak beszolgáltatják.
