Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-10 / 7. szám
1942. január 10. ZALAMfiGYEI ÚJSÁG 5. ÜHÍ Meszeljünk-e a gyümölcsfák törzsét? . Köztudomású, hogy az elmúlt évtizedekben a gyümölcsfák törzsét evről-evre ősszel bemeszelték és tulajdonképen ez volt az egyetlen növényvédelmi eljárás, amit alkalmaztak. A növényvédelmi tudomány haladásával a meszezés elmaradt és ma már csak imilt- amott láthatjuk, mert bebizonyosodott, hogy a mész rétegnek a gyümölcsfák kártevőire irtó hatása nincs, sőt a vastag mészréteg alatt a rovarok jól védve telelnek. Ezzel szemben sokan csodálkozással látták, hogy Németországban még most is bemeszelik a iák törzsét, de hazánkban is több vidéken fennmaradt a meszelés szokása. A meszelést azért végzik, hogy így a fák törzsét a fagykártételtől jobban megvédjék. Indokolt-e, vagy sem a meszelés, e kérdésről vita fejlődött ki, sokan mellette, sokan ellene nyilatkoztak. Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha kivonatosan ismertetünk egy szakközleményt, amely Bresing Rudolf gyümölcstermesztési felügyelő tollából a »Nach der Arbeit« című német szaklapban jelent meg. A cikk előadás formájában a rádióban is nyilvánosságra került és így feltételezzük, hogy a német hivatalos álláspontot képviseli. A cikk a következőket mondj a: » A meszelés hatását egyesek túlbecsülik, mások viszont a hasznosságát teljesen tagadják, ép ezért kívánatos, hogy ismertessük az e téren szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Annakidején a meszelést azzal indokolták, hogy a rovarokat pusztítja és védelmet nyújt a vadkárok ellen. Sokszor azt is mondták, hogy a meszelés simává teszi a fakérget. A kertészeti tudomány és a gyümölcstermesztési kísérletek ezzel az üggyel behatóan foglalkoztak és nagyon érdekes eredményeket állapítottak meg. Bebizonyosodott, hogy a mésztej a törzsek és az ágak simaságát előmozdítja és ezáltal növényvédelmi jelentősége is van, .mert a síma törzsön a kártevők nem találnak búvóhelyet. A meszelés, illetve a mésztej jel való permetezés legnagyobb értéket a fáknál azzal jelent, hogy a fagykárok ellen bizonyos védelmet nyújt. Ezt a védelmet a fehér szín biztosítja. Kívánatos a fák meszelését mindenütt és minden évben elvégezni, mindenekelőtt olyan fekvésekben, amelyek fagy- veszélynek vannak kitéve. Az eredményt jelentősen emeli a meszelés időpontjának helyes megválasztása. A fák tapasztalat szerint, nem télen, hanem tél végén, február, március hónapban a legérzékenyebbek a fagy- ] gyal szemben. Különösen februárban lépnek fel nagy hőmérsékleti különbségek az éjjel és nappal között, főképen ott, ahol a fák szabadon állnak. Reggel a napsugarak az éjjel összefagyott fatörzsekre tűznek, ennek következtében lépnek fel a fagyfoltok, törzsrepedések. Ennek oka a héj színe, mert a sötét szín a napsugarakat gyorsan elnyeli és ezáltal a gyors felmelegedés a fagykárok keletkezését előmozdítja. Ida tehát a fákat mósz- tejjel bevonjuk, vagy bepermetezzük éspedig nemcsak a törzset, hanem a vastagabb ágakat is, úgy a hőmérsékleti különbségek csökkennek, mert a fehér szín a napsugarat visszaveri. Ennek következtében a megfagyott héj a mészbevonat alatt csak lassan enged fel és csökken a kártétel. Különösen érzékenyek a télvégi fagykártétellel szemben a csonthéjas gyümölcsfák (hazánkban elsősorban a kajszi). Mivel a hó és az esőzés az ősszel végzett meszelést lemoshatják, tehát a fehér szín fakul, ajánlatos a meszelést január hónapban, vagy február első napjaiban, fagymentes napokon végezni. Ne keverjünk a lueszhez sem agyagot, sem karbolineumot, ahogy az sok helyen szokásos, mert ezáltal a meszelés fagyvédő hatása csökken. Sző is Sándor. Tisztújító közgyűlés a Munkás Belegsegélyzőben A zalaegerszegi Munkások Betegsegélyző Egyesülete most tartotta meg tisztújító közgyűlését. A gyűlést Pehm József prelátus, díszelnök nyitotta meg s kegyelettel emlékezett meg dr. Udvardy Jenőről, aki az egyesület iránt mint elnök érdeklődést tanúsított és működésében hathatósan támogatta. Emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. A gyűlés azután elnökké Lendvay Lajos dr. városi tanácsost, a!elnökké pedig Sipos Dezsőt választotta. A tisztikar többi tagjai maradtak. A gyűlés megszavazta a múlt évi zárszámadást cs az idei költségvetést. Az elnöki tisztség átadása során az elnöklő díszelnök megemlékezett az egyesület 50 éves fennállásáról és hangsúlyozta, hogy ritka eset az egyesületek történetében, hogy egy, szegény munkásokból álló egyesület ilyen szépen működik és kizáróan a saját erejéből, mint ez. Kmelje az ünnep hangulatát Gazdag választékot talál Vegyen modern rádiót vagy egy szép csillárt Gumi Élt Za la egerszeg-léi o-o Zrínyi Szálloda Pontos es figyelmes kiszolgálás Kávéházés Étterem Csáktornya Kinevezések A vallás- és közoktatásügyi tárcánál. A kormányzó Sabján János tanügyi főtanácsos, sümegi gimnáziumi igazgatót az V. fizetési osztályba nevezte ki. Jakab Lajos helyi premontrei gimnáziumi tanárnak a gimnáziumi igazgatói, Ketting Ferenc nagykanizsai áll. polgári fiúiskolái és Polónyi György né Obetkó Sarolta nagykanizsai áll. polgári leányiskolái tanárnak a polgári iskolai igazgatói címet adományozta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Rhosóczy Rezső állami elemi isk. tanítót, a muraszombati tanügyi kirendeltség vezetőjét a VII. fizetési osztályba előadóvá, Tassy Pál zalaegerszegi ál!, gimnáziumi segélydíjas tanárt rendes, Tóth Ervin dr. zalaegerszegi és Bebesi Gyula dr. sümegi gimnáziumi segélydíjas tanárt helyettes tanárnak, Varga Lajos zalaegerszegi állami kereskedelmi középiskolai helyettes tanárt és Búzás László dr. segélydíjas tanárt rendes tanárnak nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagyhegyi Zoltán dr. zalaegerszegi tanügyi segédfogalmazót tanügyi fogalmazóvá nevezte ki és szolgálattételre a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelte be. Pásztor Miklós dr. csornai áll. polgári iskolai tanárt a zalaegerszegi kir. tanfelügyelői hivatalhoz tanügyi fogalmazóvá, Ortutai Gyula nagykanizsai, Horváthné Péchy Margit, Filó Ferenc, Bogdán Dezső nagykanizsai, Pataki István bá- nokszentgyörgyi, Szeidl János komárvárosi, Baca Béla garabonci, Varga Károly feisőrajki, Jung Károly sümegprágai, Nemes Imre le- senceistvándi, Mészáros László badacsonytomaji, Nemes Kálmán kékkúti el. isk. tanítókat a VII. fiz. osztály 3. f,okozatába léptette elő. Dani Sándor sümegi, Vas Gáspár zánkai, Bedő Margit kisbucsai, Döltl Terézia petri- ventei, Lendvayné Molnár Juliánná za’aeger- szegi, Kulcsár Ilona tápióbicskei, Lórik Ilona szentmargitfalvai, Versényi Hona nagykanizsai, Ivorentsyné Horvay Ilona korpa vári, Der- valits András pórszombati, Grigely Nándor vaspör-velencepusztai, Soós Géza zalalövői, Juhász Antónia szentmargitfalvai, Pálfi József nagykanizsai, Szabó Etelka zalaszentgróti, Gosztola József szentliszlói, Király István pet- riventei, Várközi Irén molnári, Schreiner Anna Bocskai, özv. Békésiné Nagy Emília bagladi, Bedőné Gombár Margit zalaegerszegi, Schneider Erzsébet letenyei, Balogh Margit pórszombati helyettes tanítókat rendes tanítókká, Bakos Ernő egeraracsai, Hegyi Mária búcsúszent- lászlói, Herboly Margit petriveutei, Hermann Anna szentkoznia dombjai, Horváth Erzsébet petriventei, Horváth Lajos semjénházai, Kádi Imre kiscsehi, Mihály Zoltán molnári, Pungor Mária zalabaksai, Steierlein Anna balatoncsi- csói, B. Szedmák Irma egeraracsai, Sztankai Klára cserszegtomaji, Vaderna Mária szepet- nek-gyótapusztai, Szűcs Dezső zánkai, Pallér Erzsébet zalaegerszegi, Simon Margit sümegi, Helmeczi Margit csíkrákosi próbaszolgálatra bocsátott segélydíjas tanítókat helyettes tanítókká nevezte ki. A földművelésügyi tárcánál. A . kormányzó Kövesdy Viktor dr. zala- vármegyei főállatorvosnak a magyar királyi állategészségügyi tanácsosi címet és jelleget adományozta. A földművelésügyi miniszter André Béla
