Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-01-10 / 7. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG

1942. január 10.

' 6.

keszthelyi m. kir. erdőmérnököt a VIII. fiz. osztályba fő erdőmérnökké, Wächter Gyula zalaegerszegi m. leír. segéderdőmérnököt a IX. fizetési osztályba erdőmérnökké, Kovács Miklós zalaegerszegi gazdasági felügyelőt a VII. fizetési osztályba, Novák József (Tapolca) és Pénzes József (Keszthely), valamint Répássy Márton (Sümeg) gazdasági felügyelőt a VIII. fizetési osztályba, Csonka István (Zalaegerszeg) m. kir. gazdasági segédfelügyelőt a VIII. fizetési osztályba, Ferenczy István (Zalaegerszeg) gazdasági segédfelügyelőt a IX. fizetési (osztályba, Kochen Artúr (Alsólendva) m. kir. gazdasági gyakornokot a IX. fizetési osztályba gazdasági felügyelőkké, Király Miklós gazdasági gyakornokot és Kiss János oki. gazdát (Zalaegerszeg) a IX. fizetési osztályba ideiglenes minőségű m. kir. gazdasági felügyelővé, Sváby Zoltán (Perlak), Szigetvári Imre (Csáktornya), Bogyay Petress Iván (Zalaegerszeg), ifj. Bajnok Ferenc és Panka Gyula (Keszthely) gazdasági gyakornokot, Dió- szeghy Szabó Béla és Máihé Endre (Zalaegerszeg), Szomjas József (Nagykanizsa) oki. gazdát a X. fizetési osztályba m. kir. gazdasági segédfelügyelővé, Melcsek Zoltán és Vágó László (Keszthely), Miklós László (Sümeg) oki. gazdát ideiglenes minőségű m. kir. gazdasági gyakornokká, Détár János dr., vitéz Szentiványi János m. kir. állatorvosokat a IX. fiz. osztályba nevezte ki.

A földművelésügyi miniszter Pataky László keszthelyi gazd. akad. segédtanárt rendkívüli tanárrá, Láng Géza keszthelyi akadémiai tanársegédet akadémiai segédtanárrá, Németh Béla ideiglenes minőségű keszthelyi akadémiai gyakornokot, Botor Vince kehidai mezőgazdasági szakiskolai helyettes tanárt ideiglenes minőségű gazdasági segédtanárrá, Lo- vasi Károly légrádi állami helyettes tanítót gazdasági szakiskolai helyettes tanítóvá, a zalaegerszegi származású Kakas József dr. (Budapest) m. kir. mezőgazdasági kísériepigyi asszisztenst kísérletügyi adjunktussá, Schoítz Dezső és Moldoványi Miklós dr. (Keszthely) miniszteri számvizsgálót miniszteri számvevőségi tanácsossá, Hpiczer Irén miniszteri irodasegédtisztet (Zalaegerszeg) miniszteri irodatisztté, Nagy Zoltánné díjnokot (Zalaegerszeg) kezelővé kinevezte, Péczely Jolán (Keszthely) kisegítő munkaerőt díjnoki minőségben, Kék- kövi József napibéres hivatalszolgát pedig (Nagykanizsa) kisegítő szolga gyanánt alkalmazta.

Kodba Albert vendéglője

Stridóvár Meleg ételek. — Kitfinö borok.

Marika hadnagya

Vasárnap, január 11-én a Kultúrházban d. u. fél 4 és este 8 órai kezdetiéi viszi színpadra a zalaegerszegi Katolikus Legényegyesület Dénes Gyula és Sally Géza zenés operettjét. A múlt évi színészek épen az operettekben produkáltak gyengébbet. A zalaegerszegi igényes színházlátogató közönség szórakozásvágyát nem tudta kielégíteni a szükséges színvonalat el nem érő színjátszás. A Katolikus Legény egyesület múlt szereplései viszont joggal keltik bennünk annak biztonság- érzetét, hogy megfelelő darab megfelelő előadásban kerül színre. Ezért biztosak vagyunk benne, hogy a nívóhoz szokott közönség figyelme fokozottan fordul a holnapi előadás felé. és sokan akarják majd végigélvezni a »Marika hadnagyának« vidám szépségét.

Itt említjük meg, hogy az ülőhelyek jegyei az esti előadásra már elővételben majdnem mind elfogytak.

**•-te" 1

FERENCJOZSEF

KESiRÜVIZ

Egy tapolcai gazda

kétszer adta e! a földjét

Nemrégen történt, hogy Gerencsér Istvánná született Ferenci Rozália megvásárolta Bors István polai földműves szántóföldjét. A 2100 pengős vételárra 800 pengőt fizetett Borsnak. Nagy volt azonban az asszony meglepetése, amikor egy hét múlva megtudta, hogy Bors ezt a földet már korábban Kovács Istvánná letenyei asszonynak adta el, áld a teljes vételárat ki is fizette neki. Azonban nem csak Gerencsérné járt így az agyafúrt Borssal. Mikó István gazda sem járt különben. Mikó ugyanis egy V arga István nevű társával megvásárolta Borsnak egy szőlejét. 250—250 pengőt adtak is rá. Mikor az adásvételi szerződést megkötötték, tudták csak meg, hogy Bors a szőlőt már előbb eladta Székely István polai lakosnak. A károsultak feljelentették az agyafúrt Borsot, akit a csendőrség beszállított a nagykanizsai ügyészségre.

Most tárgyalta ezt az ügyet a nagykanizsai törvényszék. Bors mindent beismert. Három rendbeli csalásért hét hónapi börtönre és három évi jogfosztásra ítélték. Jogerősen.

Manila

A háború fordulata révén szerephez jutott Fülöp-szigetek csoportja a délkínai tengert választja el a Csendes óceántól és az északi szélesség 5—21. foka közt, mintegy 9 hosszúfokon belül hétezernél több szigetet számlál, nagyoktól a legkisebbekig, ezek közt azonban csak harmadfélezer lakott, illetve lakható. összes területük 296 ezer négyzetkm., tehát 14 ezerrel nagyobb a társországok nélküli Nagymagyarországnál. A lakosság száma 13 millió, a népsűrűség tehát közepes. A csoport két legnagyobb szigete Luzon és Mindanao, az előbbi akkora, mint az egykori Galícia, Morvaország és Szilézia együtt, az utóbbi mint Stájerország, Karinthia ésKrajna.

Luzon szigete voltaképen két félszigetből áll, amelyeket a 10—12 angol mértföld széles földszoros, a tayabasi isthlos köt össze. A nagyobb, északi rész a szorosan vett Luzon, míg a délit a spanyolok Camarinasnak nevezték. A Montes Caraballos hegylánc vonul végig a szigeten északdéii irányban és mindenfelé elágazván, annak hegyvidéki jelleget ad. Legmagasabb hegye a Majay-jay és az Apó vulkán (3200 m.), legnagyobb folyója a Lanatin és a sebes Pasig folyó, amely a nagy Bai-tó vízét viszi 30 mértföldnyi futás után a tengerbe. Ennek torkolatánál fekszik Manila városa.

Manila a legrégibb európai település a föld eme részében, ma 620 ezer lakosa van s mióta az Egyesült Államoké, modern kereskedővárossá fejlődött, előbb azonban ódon, szinte középkori spanyol város képét mutatta, amelynek a hajóforgalma akkor igen messze elmaradt például Szingapúré mögött, holott Luzon kimeríthetetlen természeti kincsei az ottaniakat jóval felülmúlják. A spanyoloknak sokkal kevesebb érzékük volt a kereskedelem iránt, mint az angolszászoknak s a forgalmat mindenféle maradi rendszabályokkal bénították. A szigeten akkoriban tömérdek szerzetes telepedett le: kétféle ágos- tonrendiek, domonkosrendiek és ferencrendi- ek, akik mindenekelőtt a benszülöttek térítésére fektették a fősúlyt, amit nagy sikerrel keresztül is vittek, úgy, hogy ma a szigetek 9—10 millió katolikusával szemben alig félmillió a pogányok száma. Messziről nézve, ko- * mór, magas, nehézkes erődfalaival, sok templomával, rengeteg kolostorával Manila még ina is inkább látszik nagy, missziós központnak, mint kereskedővárosnak. A tulajdonké- peni belvárosban, amely 8 keskeny, egyenes, egy irányban futó utcából állt, más, mint született spanyol, nem is telepedhetett akkoriban le.

Ma 8 külvárosa van, legélénkebb a Pasing folyó északi, jobbpartján fekvő Binondo, ahova a belváros északkeleti részéből a San Domingo kapun át jutunk, elmellőzve az isthújonnan átalakítva

Esténkint ——

Sallay Lajos cigánfzenekara

muzsikál.

must, a kis földnyelvet, amelyen Magelhaes egyszerű szobra áll, aki egy benszülött nyilától találva 1521 április 15-én a Cebuval átellenes Macton szigeten halt meg. A Pasingon egy régi, szép kőhíd és egy újabb függőhíd vezet keresztül. Binondo a voltaképeni kereskedelmi központ, amerikai, európai, kínai, japán, maláj lakossággal és azok keverékeivel. Itt vannak a nagy raktárak, árúházak és gyárak, amik körül egész nap élénk üzleti élet folyik, különösen legszebb utcáján, azEs- coltán. A házak itt többnyire csak egyemeletesek — a gyakori földrengések miatt —, de rendesen nagy udvarral és erkélyekkel. A szobák bútorzata minimális. Ablakaik üveg helyett egy osztriga-faj kagylójából csiszolt áttetsző lemezekkel vannak kirakva, ez szerintük, olcsóbb és tartósabb, jobban is véd a trópusi erős napfény ellen.

Mindazonáltal a régi város épületei is nyújtanak némi iátnivalót. A beh árosban vök a Plaza de Gobierno, a régi kormányzósági, az érseki, törvényszéki palotával és a városházával alkotott négyszögű nagy tér, melynek közepén állott IV. Károly spanyol királv szobra. Ez a rész a havannai főtérre emlékeztetett. A nagy székesegyház kívülről otromba, szinte rút épülettömb, belseje azonban túl van halmozva kincsekkel. Az első templomot még Legaspi építtette 1571-ben, bambusz oszlopokkal, pálmalevél tetőzettel,. Később ehelyett mást építettek, de azt tűzvész és földrengés pusztította el. A jelenlegi 1654-ben épült fel, X. Ince pápa anyagi hozzájárulásával.

A lakosság — mint már mondottuk —a legvegyesebb. Mégis Manila minden más indiai városnál európaiasabbnak tűnik fel, mért a benszülöttek keresztény vallással együtt az európai szokásokból is sokat átvettek. A benszülöttek között megemlítendők a tagálok, e kistermetű, világossárga bőrszínű emberek, akik széles, lapos orruk és vastag ajkaik dacára sem mondhatók épen rútaknak. Ke- ziik-lábuk, mint a maláj fajnál általában — kicsinyek, formásak, hajuk gyapjas, fekete, szakálluk gyér. Európai módra öltözködnek, bár kissé komikusán, amennyiben manilavá- szon ingüket a ruha felett hordják és hozzá cilinderkalapot viselnek. Eredetük ma sincs kellőképen tisztázva, műveltebb dialektusaikban sok a jávai és a maláj nyelvből vett szó, így a növények, háziállatok, ércek és számok nevei. Egy feltevés szerint Bornen - ból származnak, tény, hogy a Luzonra érkezett spanyolok itt annakidején borneói tisztviselőket találtak, akik ottani rajah számára szedtek adót. A tagatoknak — 1600 körül — még saját jelírásuk volt, amely, 3 magánhangzójukkal együtt, összesen 17 betűjelből állt. Később áttértek a latin betűk használatára s ma már írásban és nyomtatásban ezeket használják. Nyelvük a sziget belsejében a legelterjedtebb, kívüle Luzonon még öt más- idióma használatos: a bisaya, ilocano, yba- nac, bicol és pampanya.

A Fülöp-szigetek másik különleges emberfaja a »negritók« (kis négerek), akik már csak mintegy 25 ezren élnek Luzon és a többi szigetek erdőségei között, gyökerekkel, gyümölccsel és vaddal táplálkozva. Egyedüli fegyverük a nyíl. Igen alacsony fokon álló emberi lények, a hottentották és busmanok színvonala körül. Afrikai faj rokonaiknál jóval kisebbek, néger vonásaik kevésbé íeltfi-