Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-23 / 66. szám
XXV. évfolyam. 66. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1942. március 23. HÉTFŐ. MEGYE Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal; y'aegerszeg, -Széchenyi-tér 4. Telefon; 128. P ö L IT í itt A I N A P 1 L A P Felelős szerkesztő: SERBOLY' FERENC iüíóiizetes: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 1%) Poat&takarékpénztári csekkszámla: 49.368, _____Hirdetések díjszabás szerint. államfőket, vezető tisztviselőket minden legkisebb sértéssel szemben, de Istennel nem igen számolnak, az Ö megsértése, az Ö meggyaíázása gyenge vétséggé, kihágássá halványul a földi hatalmasságok sértései mellett. A káromkodásnak nincs helye a földön. Nemcsak mindenkinek saját életéből kell kiküszöbölnie a káromkodást, de a harc apostolának kell lennie, hogy valósuljon meg a mindennapi imádság: Szenteltessék meg a Te Neved. Őseink évszázadokon keresztül Jézus szent nevében védték Európát és a keresztény kultúrál a keleti pogányság ellen. Hogyan várhaRoosevelt belemenekült a háborúba tunk most, e súlyos, nehéz időkben segítséget Istentől, ha valósággal második természetünkké vált Isten gyalázása? Itt az utolsó óra, hogy ettől a csúf bélyegtől megszabaduljunk. Ne mondja ránk so oláh, se szerb, se más, hogy mi a káromkodásunkról vagyunk híresek. Tegyük meg kötelességünket ezen a téren is, hogy a SzűzJ Máriás lobogót diadalra vihessük. A gyűlés műsorán énekszámmal szerepelt a kereskedelmi iskola énekkara (a vár- megyeházán), az állami polgári leányiskolái! énekkara (a Kultúrházban), a képző énekkara' (a zárdában) továbbá szavalókórus a Kultúrházban és a zárdában, valamint Fang!er Kató! hatásos szavalata a vármegyeházán. Mindé-* nik szám igen jól sikerült. A fenti javaslat előterjesztésénél a megnyilatkozások során a vármegyeházán Balogh István postaaltiszt a postások, Pers Lajos levente a leventék, a zárdában Kóbor Józsefeié a nők, Hóbor Kálmán a vasutasok,; Nagy Ferenc a munkások, a Kultúrházban^ Horváth István ipartestületi ehlök az egész' iparosság nevében csatlakozását jelentette be a határozati javaslathoz. iát saját népével szemben. A \\ iihelmstrasse szóvivője Roosevelt nyilatkozatát képmutatásnak minősítette. Roosevelt újra, meg újra megkísérli:, hogy a valóság elől maga is illúziókba meneküljön. Roosevelt a főbűnös ebben a háborúban, aki valósággal »belemenekült« a háborúba hatalomvágyától űzve és mivél képtelen volt Amerikai belső problémáinak megoldására. Németország azonban azt is tudja, hogy Roosevelt háborúja nem szolgálja az amerikai nép érdekeit* hanem csupán a zsidó világuralom helyreállításáért folyik. Riogo Nakamara, az egyik legismertebb japán tengerészeti szakíró, azt írja a Táj-' hejo folyóiratban, hogy Amerika és Nagybri- tannia nem tud ellentámadást indítani Japán ellen és csupán arra szorítkozhatik, hogy kisebb ütközeteket folytasson. A két állam — írja a tengernagy, — mindenekfelett egyesíteni akarja háborús gazdálkodását, hogy így fokozza a haditermelést. A német tengeralattjárótevékenység másrészről soha nem tapasztalt nehézségeket okoz az Atlanti-óceán útvonalainak védelmében. Az ellenség megkísérli fenntartani Japán beke********************************** rítését a Hawaiból Ausztrálián keresztül Indiába vezető köralakú vonalon. A japánok] azonban kezükben tartják Szingapúrt és éli tudnak űzni minden hatásos segítséget, amely] Ausztrália és India felé irányulna. Voltak* akik attól tartottak, hogy az amerikaiak erőteljes támadásba kezdenek északról repülőgépek és tengeralattjárók segítségével, de a japán tengerészet már előre látta ezt az eshe-f tőséget. Japánt egyébként is nagy távolságok? választják el az amerikai támaszpontoktól, így az ilyen hadműveletek rendkívül kockázatosak.. Vaailla mexikói külügyminiszter ma Washingtonba utazott, ahol védelmi szerződés megkötéséről tárgyal az Egyesült Államok felelős tényezőivel. A külügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a küszöbön álló washingtoni tárgyalások helyreállítják a szolidaritást Mexikó és az Egyesült Államok között. Mexikónak kötelezettséget kell vállalnia védelmi berendezései kiépítésére és hadianyagtermelése fokozására. A külügyminiszter még közölte, hogy az Egyesüli Államok után lehetően Guatemala, San Salvador és Costarica középamerikai államokba is ellátogat. Zalaegerszeg közönsége osztatlanul indul harcba az Ur napjának és Jelevének megszenteléséért Mexikó védelmi szerződést köt az USÁ-val Zalaegerszeg megyei város közönsége 1942 évi március 22-én tartott népes nagygyűlésén a káromkodás, az útszéii ocsmány hangnem, a vasár- és ünnepnap megszentségtelenítésének elterjedt szokása felett mélységes fájdalommal eltelve egyhangúan kimondta: 1. A magyar hírnév érdekében elítéli ezeket a bűnöket; 2. Társadalmi mozgalmat indít családról- családra, műhelyről-míí helyre, liivatalról-hiva- talra, boltról-boltra, munkahelyről-munkahely- re a felsorolt bűnök ellen; éspedig szép szóval, de, ha kell, a törvény ele állítással; 3. Kéri az illetékes felsőbbséget: Isten felséges nevének a védelmére, amelyben 1000 év alatt és ezer év múltán egyedül lehet bizodalmánk, a törvényt szigorítsák. Megkeresi küldöttséggel a város területén gazdálkodó fő! dbirtokosokat, G a zdakört, ipa rtestü letet, szállítókat, hogy a vasár- és ünnepnapokat tartsák teljes tiszteletben. Három helyen tartotta a város közönsége ezt a nagygyűlést: a vármegyeházán, a Kul- túrházban és a Notre Dame zárdában. Az elnökök és az előadók mindenütt nagy felkészültséggel tettek eleget vállalt feladatuknak. Az elnöki megnyitók közül — bárha mindegyik kitűnően jelezte a gyűlés célját és fontosságát, — különösen a vármegyeházai ragadta • meg figyelmünket azért,* mert amint Tomka János dr. vm. főjegyző, elnök mondotta, felmerült amellett a kérdés mellett, hogy időszerű-e ma ezt a gyűlést megtartani, az is, helyes-e annak a vármegyeházán való megtartása? Pompásan ismertette a mai viszonyokat, amelyek nagyon is indokolttá teszik a gyűlést; a vármegyeháza pedig egy nagy katolikus vármegyének székháza, olyan vármegyének, amelynek nagy tradíciói vannak, amelynek alispáni hivatalában a feszület fogadja a belépőt és amelynek közgyűlési termében nem űj határozat alapján, hanem régtől ott van a feszület. A fölvett tárgyakról, az Ur napjának és Nevének megszenteléséről, a szónokok meggyőzően beszéltek. A hallgatóság figyelmét teljesen lekötötték. Hangsúlyozták, hogy a vasárnap megünneplése az ember szívében gyökerezik ugyan, de kötelez erre az Istennek kijáró etikett is. Ezért szükséges, hogy az Ur napjának megszentelése valóban méltó legyen istenhez s annak megűlése alól kibúvó^ senki se keressen. Rámutattak arra, hogy az Egyház s maguk az államok is hogyan szabályozták a vasárnap és ünnepnapok megölését. A káromkodással szemben az előadók valóban szónoki lendülettel emelték föl szavukat. Kifejtették, hogy a káromkodás a legrútabb, legocsmányabb, a legsértőbb, de legindokolatlanabb bűn. S amikor ezt fejtegették* rámutattak arra, bogy polgári törvényeink mennyire védik a földi nagyságokat, az uralkodókat, íó-Jé*’# felfel11W W Japán vélemény angol-amerikai ellentámadás kockázatairól
