Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-03-23 / 66. szám

XXV. évfolyam. 66. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1942. március 23. HÉTFŐ. MEGYE Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal; y'aegerszeg, -Széchenyi-tér 4. Telefon; 128. P ö L IT í itt A I N A P 1 L A P Felelős szerkesztő: SERBOLY' FERENC iüíóiizetes: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 1%) Poat&takarékpénztári csekkszámla: 49.368, _____Hirdetések díjszabás szerint. államfőket, vezető tisztviselőket min­den legkisebb sértéssel szemben, de Istennel nem igen számolnak, az Ö megsértése, az Ö meggyaíázása gyen­ge vétséggé, kihágássá halványul a földi hatalmasságok sértései mellett. A káromkodásnak nincs helye a földön. Nem­csak mindenkinek saját életéből kell kikü­szöbölnie a káromkodást, de a harc aposto­lának kell lennie, hogy valósuljon meg a min­dennapi imádság: Szenteltessék meg a Te Ne­ved. Őseink évszázadokon keresztül Jézus szent nevében védték Európát és a keresztény kul­túrál a keleti pogányság ellen. Hogyan várha­Roosevelt belemenekült a háborúba tunk most, e súlyos, nehéz időkben segítsé­get Istentől, ha valósággal második természe­tünkké vált Isten gyalázása? Itt az utolsó óra, hogy ettől a csúf bé­lyegtől megszabaduljunk. Ne mondja ránk so oláh, se szerb, se más, hogy mi a káromko­dásunkról vagyunk híresek. Tegyük meg kö­telességünket ezen a téren is, hogy a SzűzJ Máriás lobogót diadalra vihessük. A gyűlés műsorán énekszámmal szere­pelt a kereskedelmi iskola énekkara (a vár- megyeházán), az állami polgári leányiskolái! énekkara (a Kultúrházban), a képző énekkara' (a zárdában) továbbá szavalókórus a Kultúr­házban és a zárdában, valamint Fang!er Kató! hatásos szavalata a vármegyeházán. Mindé-* nik szám igen jól sikerült. A fenti javaslat előterjesztésénél a megnyilatkozások során a vármegyeházán Ba­logh István postaaltiszt a postások, Pers La­jos levente a leventék, a zárdában Kóbor Jó­zsefeié a nők, Hóbor Kálmán a vasutasok,; Nagy Ferenc a munkások, a Kultúrházban^ Horváth István ipartestületi ehlök az egész' iparosság nevében csatlakozását jelentette be a határozati javaslathoz. iát saját népével szemben. A \\ iihelmstrasse szóvivője Roosevelt nyi­latkozatát képmutatásnak minősítette. Roose­velt újra, meg újra megkísérli:, hogy a való­ság elől maga is illúziókba meneküljön. Roose­velt a főbűnös ebben a háborúban, aki való­sággal »belemenekült« a háborúba hatalom­vágyától űzve és mivél képtelen volt Amerikai belső problémáinak megoldására. Németország azonban azt is tudja, hogy Roosevelt hábo­rúja nem szolgálja az amerikai nép érdekeit* hanem csupán a zsidó világuralom helyreállí­tásáért folyik. Riogo Nakamara, az egyik legismertebb japán tengerészeti szakíró, azt írja a Táj-' hejo folyóiratban, hogy Amerika és Nagybri- tannia nem tud ellentámadást indítani Japán ellen és csupán arra szorítkozhatik, hogy ki­sebb ütközeteket folytasson. A két állam — írja a tengernagy, — mindenekfelett egyesí­teni akarja háborús gazdálkodását, hogy így fokozza a haditermelést. A német tengeralattjárótevékenység más­részről soha nem tapasztalt nehézségeket okoz az Atlanti-óceán útvonalainak védelmében. Az ellenség megkísérli fenntartani Japán beke­********************************** rítését a Hawaiból Ausztrálián keresztül In­diába vezető köralakú vonalon. A japánok] azonban kezükben tartják Szingapúrt és éli tudnak űzni minden hatásos segítséget, amely] Ausztrália és India felé irányulna. Voltak* akik attól tartottak, hogy az amerikaiak erő­teljes támadásba kezdenek északról repülő­gépek és tengeralattjárók segítségével, de a japán tengerészet már előre látta ezt az eshe-f tőséget. Japánt egyébként is nagy távolságok? választják el az amerikai támaszpontoktól, így az ilyen hadműveletek rendkívül kockázatosak.. Vaailla mexikói külügyminiszter ma Wa­shingtonba utazott, ahol védelmi szerződés megkötéséről tárgyal az Egyesült Államok fe­lelős tényezőivel. A külügyminiszter a saj­tónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a küszöbön álló washingtoni tárgyalások hely­reállítják a szolidaritást Mexikó és az Egye­sült Államok között. Mexikónak kötelezettséget kell vállalnia védelmi berendezései kiépíté­sére és hadianyagtermelése fokozására. A kül­ügyminiszter még közölte, hogy az Egyesüli Államok után lehetően Guatemala, San Salva­dor és Costarica középamerikai államokba is ellátogat. Zalaegerszeg közönsége osztatlanul indul harcba az Ur napjának és Jelevének megszenteléséért Mexikó védelmi szerződést köt az USÁ-val Zalaegerszeg megyei város közönsége 1942 évi március 22-én tartott népes nagygyűlésén a káromkodás, az útszéii ocsmány hangnem, a vasár- és ünnepnap megszentségtelenítésének elterjedt szokása felett mélységes fájdalom­mal eltelve egyhangúan kimondta: 1. A magyar hírnév érdekében elítéli eze­ket a bűnöket; 2. Társadalmi mozgalmat indít családról- családra, műhelyről-míí helyre, liivatalról-hiva- talra, boltról-boltra, munkahelyről-munkahely- re a felsorolt bűnök ellen; éspedig szép szóval, de, ha kell, a törvény ele állítással; 3. Kéri az illetékes felsőbbséget: Isten fel­séges nevének a védelmére, amelyben 1000 év alatt és ezer év múltán egyedül lehet bi­zodalmánk, a törvényt szigorítsák. Megkeresi küldöttséggel a város területén gazdálkodó fő! dbirtokosokat, G a zdakört, ipa rtestü letet, szállítókat, hogy a vasár- és ünnepnapokat tartsák teljes tiszteletben. Három helyen tartotta a város közönsége ezt a nagygyűlést: a vármegyeházán, a Kul- túrházban és a Notre Dame zárdában. Az el­nökök és az előadók mindenütt nagy felké­szültséggel tettek eleget vállalt feladatuknak. Az elnöki megnyitók közül — bárha mind­egyik kitűnően jelezte a gyűlés célját és fon­tosságát, — különösen a vármegyeházai ra­gadta • meg figyelmünket azért,* mert amint Tomka János dr. vm. főjegyző, elnök mon­dotta, felmerült amellett a kérdés mellett, hogy időszerű-e ma ezt a gyűlést megtartani, az is, helyes-e annak a vármegyeházán való meg­tartása? Pompásan ismertette a mai viszonyo­kat, amelyek nagyon is indokolttá teszik a gyűlést; a vármegyeháza pedig egy nagy ka­tolikus vármegyének székháza, olyan várme­gyének, amelynek nagy tradíciói vannak, amelynek alispáni hivatalában a feszület fo­gadja a belépőt és amelynek közgyűlési ter­mében nem űj határozat alapján, hanem rég­től ott van a feszület. A fölvett tárgyakról, az Ur napjának és Nevének megszenteléséről, a szónokok meg­győzően beszéltek. A hallgatóság figyelmét teljesen lekötötték. Hangsúlyozták, hogy a va­sárnap megünneplése az ember szívében gyö­kerezik ugyan, de kötelez erre az Istennek kijáró etikett is. Ezért szükséges, hogy az Ur napjának megszentelése valóban méltó le­gyen istenhez s annak megűlése alól kibúvó^ senki se keressen. Rámutattak arra, hogy az Egyház s maguk az államok is hogyan sza­bályozták a vasárnap és ünnepnapok meg­ölését. A káromkodással szemben az előadók va­lóban szónoki lendülettel emelték föl szavu­kat. Kifejtették, hogy a káromkodás a legrú­tabb, legocsmányabb, a legsértőbb, de legindo­kolatlanabb bűn. S amikor ezt fejtegették* rámutattak arra, bogy polgári törvényeink mennyire védik a földi nagyságokat, az uralkodókat, íó-Jé*’# felfel11W W Japán vélemény angol-amerikai ellentámadás kockázatairól

Next

/
Thumbnails
Contents