Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-23 / 66. szám
9 ZALAMEGYEI UJ8ÄG Japánnak nem közömbösei« a szovjet iráni és iraki szándékai A tokiói vasárnapi sajtó nagyrésze vezércikkben foglalkozik a Szovjet kísérletével, hogy uralmát kiterjessze Iránba és Irakba. A Nishi Nishi közelkeleti jelentések alapján azt írja, hogy a szovjet minden eszközzel bolsevi- zálni akiarja Iránt és Irakot. [Nyilvánvaló az a szándék, hogy Iránt, mint egy újabb szovjet köztársaságot a Szovjetunióhoz csatolják. Magától értetődő, írja a lap —, hogy ezeket a fejleményeket Japán sem hagyhatja figyelmen kívül, mert az a tény, hogy a szovjet ilyen manőverekkel közeledik az Indiai-óceánhoz, igen nagy figyelmet érdemel. Nagyszámú látogatója volt vasá nap a Mezőgazdasági Kiállításnak A mezőgazdasági kiállítás első vasárnapián a főváros közönsége igen nagy számban kereste fel a vásárvárost. Egyes csarnokokat! időnként le kellett zárni, mert több érdeklődő már nem fért be. A rendezőség széleskörű apparátusa azonban kifogástalanul működött és így mindenki megtekinthette a kiállítás összes érdekes látnivalóit. Különös érdeklődést keltett a földművelésügyi minisztérium kiállítása a mezőgazdaság fejlesztésének Útjairól és irányairól. Ennek keretében szemléltető módon egymás mellé sorakoztatja fel Színes képekben és fotomontázsokon a magyar mezőgazdaság történelmi alapokon nyugvó természetes fejlődési folyamatát. Valameny- nyi kép azokat az utakat és irányokat jelöli meg, amelyeken a magyar gazdának haladnia kell, hogy a mezőgazdaság fejlődése lépést tarthasson a kor követelményeivel. Érdekes, végül az a két nagyszabású diorama, amely az eddig tanácstalanul maradt falut hasonlítja össze a mezőgazdaság fejlődési irányának megfelelő gazdálkodást folytató faluval. A vásári forgalom vasárnap sem szünetelt. A sertések csoportjaiban is élénk a forgalom, míg a juhoknak csak egyrésze kelt ezideig el. Magyar nyelvi és népművelési tanfolyamok záróvizsgája a felszabadult Muravidéken Kapca községben március 15-én volt az iskolánk!vüli magyar nyelvi és népművelési tanfolyam záróvizsgája. Délelőtt 9 órakor Szentmisét hallgattak a tanfolyam résztvevői a murarévi templomban, ahol a kapcai iskolásgyermekekkel magyar miseénekeket énekeltek. A záróvizsga a márciusi ünnepéllyel kapcsolatban délután 2 órakor kezdődött az iskolában. A tantermet zsúfolásig megtöltötte a közönség. A Hiszekegy elénekíése után következtek az ünnepély műsorszámai. Úgy az iskolásgyermekeknek, mint a tanfolyam hallgatóinak bátor szavalatai és hazafias énekszámai nagy sikert arattak. Ezután következett a záróvizsga, amelyen a muraszombati Közoktatásügyi Kirendeltség megbízásából Somén János lendvalakosi áll. isk. igazgató elnökölt. A hallgatók minden tantárgyból feleltek. ügyes feleleteikkel bizonyították, hogy iamitől a jugoszláv uralom megfosztotta őket, | azt nagy igyekezettel pótolni akarják. Az elnöktől külön dicséretet kaptak még azért is, hogy oly szép számmal (68) hallgatták végig a tanfolyamot. Ugyancsak március 15-én délután fél 4 órakor kezdődött a vend nyelvű Murarév községben is a tanfolyam záróvizsgája, ahol Tüske József kapcai áll. isk. igazgató elnökölt. A tanfolyam vend anyanyelvű hallgatói a hozzájuk intézett kérdésekre — habár idegenes kiejtéssel — értelmes feleleteket adtak. Boldog örömmel énekelték a szép hazafias és magyar népdalokat, amelyeknél az idegenes kiejtés már nem volt annyira észlelhető. Népviseletben bemutatott magyar táncok voltak a záró műsorszámok. A majdnem két óráig tartó cs tartalmas műsorral kibővített záróvizsga eredménye azt igazolta, hogy Tanai Terézia es Horváth József előadók alapos és jó mun- . kát végeztek. Kerített házak Göcsejben Szeretem a kultúrát adó várost, mégjob- ban a falut a maga egyszerű, munkás életével, parasztjaival. Az egész szabad időmet mindig a göcseji falvakban élem le, illetve dolgozom át. Munkám közben akadtam rá Bárhelyen és Csesztregen cgy-egy kerített házra. Azóta már a csesztregit lebontották. Szeretnék megemlékezni Göcsej e jellegzetes, de már majdnem teljesen kipusztult házformájáról. Mikor Bárhelyen jártam, csak egy öreg ember élt a házban. Nem szerette mutogatni senkinek. Egy pengőért jutottam he a házába, de kikötötte, hogy csak egy óráig maradhatok ott. így nem is tudtam tudományosan a néprajz számára földolgozni ezt a kerített házat, mert a íölmérésekhez, vázlatokhoz kevésnek bizonyult az idő. Annál meglepőbb kedvességgel fogadott Antal József Csesztregen, ahol ezt; a házat töviről-hegyire felmértem, szerkezetét lerajzoltam s lefényképeztem. Erről a házról Sc- rényinck is van egy kitűnő felvétele. Adva van egy 100 négyzetméternyi udvar, amelyet minden oldalról épület határol megszakítatlan tetővel. Rendszerint elől van a ház két ablakkal, aztán jön az utcaajtó, mellette az éléskamra, utána az egyik kapu, aztán tovább ólak, istálók, gazdasági ■\ /\ ? o o kam rak. Ebben az időben hivatásos mesteremberek nem voltak. A házakat azok a gazdaem- berek építették, akik jobban tudták forgatni a szekercét. Vadácsoknak hív ták őket. A házat fenyő- és tőfából készítették. A fenyőfa csak akkor volt jó az építéshez, ha érett s elég gyantás volt. A talpfák, ajtószárfák, ablak- tokok tőfából, a többi rész fenyőfából készült. Ezek a mestergerendás házak egész kis birodalmak voltak. Egyik oldalon laktak az emberek, a másik oldalon voltak az .istálók, hidasok, a hóban (padláson) pedig a tyúkok háltak. Az udvar egy hatalmas trágya- domb volt. Egyedül járható rész volt a pitar, ami körül futotta belülről a házat. Mikor épülhettek ezek a kerített házak? 1942. március 23. A néprajz irodalmában erre vonatkozóan semmit sem találtam. Az biztos, hogy az utolsói században ilyen há/.ak nem épültek. E házépítési módhoz rengeteg fa kellett, tehát csak abból az időből származhatnak, amikor még Göcsej területének legnagyobb részét hatalmas erdőségek borították. Milyen szempont vezette az embereket* amikor ilyen házakat építettek? A néprajzi irodalom égy szóval világítja csak meg: biztonság. Antal József kérdezgetéseimkor ezt is megokolta, amely alátámasztja a hivatalos körök felfogását. Van olyan feltevés is, amely szerint aa ősrégi nép és a göcseji nemesség valóságos} hadviselést folytattak egymás ellen. Talán ez is elősegítette ezt a teljesen zárt építési módot.} Egy nagyon öreg adatközlőm szerint a régi időben sok volt az állatlopás. ! így a. jószágok sokszor késő őszig az udvarban álltak. Antal József szerint a betyárok és a farkasok ellen Í3 biztonságos menedéket nyújtott, mert a hiteles adatok szerint is, mindkettőből bőven akadt a régi világban Göcsejben. Tudtommal már csak a bárhelyi kerített ház őrzi e régi világ utolsó emlékét. Egészségi szempontból veszélyes volt. Mégis érdemes volt megállni néhány szóra e vidék jellegzetes, kipusztult építési módjánál. Miért tűntek el ezek a házak, amikor régen csak ilyent építettek? Nehéz volt rajta) osztozkodni, tűzveszélyes volt, egészségtelen* dé kipusztulása az erdők fogyásával párhuzamos. Erről beszélgettem egyik tavaszi vasárnap meleg délutánján Antal József csesztrégi gazdaemberrel. Bődéi János. A zalaegerszegi Kórházmisszió virágvasárnapi műsoros előadásának műsora: 1. ünnepi beszédet mond Lipics Józseá dr. hittanár. 2. Mécs László verseit szavalja Borda János banktisztviselő. 3. Énekszámot ad elő a Leáijykongregáció. 4. Péter és Judás találkozása. Színjáték. Irta Görög László kórházi lelkész. Szereplők: Jézus: Ivondorosi Ferenc tisztviselő. Péter: Perhács Kornél keresk. isk. tan. Evangélista: Borda János banktisztviselő. Judás TivóltEmo1 van. tisztv. I. Farizeus: Borda János bank- tisztviselő. II. Farizeus: Kocsis Boldizsár. Bűnös asszony: Vámosi Mária. Mária Magdolna: Kellermann Erzsébet. Helyárak: I. hely 1.50 P, II. hely 1 P, III. hely 50 fillér, állóhely és diákjegy 30 fillér. Kezdete este 6 órakor a Kultűrházban. Jegyek a Zrínyi könyv-kereskedésben is kaphatók. női, férfi, gyermek v- w*tékb *n Horv 'h Jenő divatáruüzletében Fi'vele in! Tavaszi és átmeneti női kabát- líjdouságoic naponta érkeznek, várjuk szíves látogatásukat. Schütz, Áruház.
