Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-01-10 / 7. szám

1942= január 10. ZALAMEGYEI ÚJSÁG A mérlegelhetjük és a termelési ágak egymás­közti arányának síkján mérhetjük le, azon­ban megállapíthatjuk, hogy a megnagyobbo­dott ország munkapiacán a kínálat a háborús gazdálkodás idején már csak egészen lényeg­telen mennyiségben jelentkezik, a békegaz- daságbán is csak csökkent mértékben fog mutatkozni. A visszatért területek lakossága minőségi szempontból is elsőrendű. Az el­nyomatás két évtizedének fokozottabb nem­zeti létfenntartó munkája megacélozta e te­rületek magyarajkú lakosságát és ezt az erőt ma a magyar 'nemzetgazdaság előnyösen hasz­nosítja. A területi és népi erőgyarapodáson túl természetesen a legfontosabbak azok a vál­tozások, amelyek nemzetgazdaságunk jövőjé­ben állottak elő. Az egyes termelési ágak »órában első helyen a természeti erőtől nyúj­tott mezőgazdasági és bányászati nyers­anyagokban jelentkező többlet áll. A vissza­tért területek lakosságának foglalkozási meg­oszlásából is következtethetünk erre a tény­re, mert átlagban a lakosság háromnegyed- része őstermelő ezeken a területeken, míg a trianoni országban a megfelelő arány csak valamivel több, mint a felerésze volt. A mezőgazdasági nyersanyagok szempont­jából a Felvidék javította mezőgazdasági nyersanyagmérlegünket, a Kárpátalja, Kelet-Magyarország és Észak- Erdély viszont lényegesen a mérleg teher- oldalára billentette a .Felvidék mezőgazda­sági nyersanyagtöbbletét. Kárpátalja és Észak-Erdélv fa-gaz­dálkodásunkban hozott hatalmas erő­gyarapodást. A Délvidék nemcsak vetésterületeink nagyságát, de hektáronkénti termés­hozamunkat is lényegesen emelte. Jelentékenyen erősödött az ország állat­állománya is. Szarvasmarha- és juh-állomá- nyunkát különösen Észak-Erdély és Kárpátalja gazdagította, sertés- és lóállományunkat pe­dig különösen a Délvidék és kisebb mérték­ben a F elvidék. A bányászati nyersanyagok vonalán a Fel­vidék, Kárpátalja, de különösen Észak-Er­dély visszacsatolása hozott tetemes erőt az or­szág iparának. Energiagazdaságunk Kárpátaljával és Er­déllyel kedvezőtlennek mutatkozik, vízierőben azonban nagy mértékben gyarapodtunk. A trianoni békeszerződés ipari síkon súj­totta a legkeményebben Magyarországot. A magyar ipartelepeknek majdnem fele az or­szág peremrészein helyeződött el a nyers­anyagok közelében. Az 1938 óta visszatért területeken a cseh és a román uralom leg­jobban a gyáripart sorvasztotta. A cseh gaz­dasági politika a felvidéki gyárakat a cseh országrészekbe, a románok pedig az erdélyi FIGYELEM! 1A A N G-Sí N m “5“ A ** 2 “ N J < Ifi O H r ü 0 ARANY J.­U'28.|g ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA L METSZETT m ASZTALOS ÁRU W TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1-69 SZ. építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedft. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. gyárakat a Regátba telepítették át. A trianoni ország a megcsonkított- ság 20 esztendeje alatt építette újjá a magyar ipart. A nemzeti önellátás célja lebegett a magyar iparpolitika előtt, ugyanúgy, mint Németor­szágban, de szükség volt megteremteni a magyar ipart azért is, mert az agrárnépes­ség-feleslegünket le kellett vezetnünk az iparba. A magyar ipar az idegen uralom ipar­sorvasztó tevékenysége folytán a visszatért te­rületekkel csak lényegtelenül gyarapodott, ha figyelembe vesszük a nyersanyagok közelsé­gét és azt a fejlődési iramot, amit a ma­gyar nemzetgazdaság a feldarabolás előtt a magyar peremvidéken megindított. Bácska ipara inkább mezőgazdasági iparunkat gya­rapította. A megnagyobbodott Magyarország gaz­dasági mérlegének felállításánál helyet kell adnunk még a közlekedés és a külkereske­delem változásainak is. A vasútak hossza a Délvidékkel együtt 43.4 százalékkal, a köz- útak hossza pedig 41 százalékkal emelkedett. Jelentős nagyobbodást értünk el a víziútak- nál is, a Duna csaknem egynegyed hosszá­ban magyar területen folyik. A közlekedés csak a Felvidéken és a Kárpátalján okozott kevesebb problémát, Észak-Erdélyben a köz- útak elhanyagolt állapota okozott nehézsé­geket. A magyar nemzetgazdaságnak a vissza­vegyen most mig a készlet tart Pál éa Indra cégnél Zalaegerszeg. Telefon: 170. csatolások folytán több feladatot kell meg­oldania. Annyi azonban bizonyos, hogy a megnagyobbodás, illetve a - visszacsatolások nagyobb nemzeti önállósághoz vezették Ma­gyarországot és nagyobb jelentőséget kölcsö­nöztek az új európai rendbe való bekapcso­lódáshoz. — e — A szombathelyi Máv üzlet­igazgató érdekes nyilatkozata az üzletvezető ség múlt évi munkájáról V ért ess y Vilmos miniszteri tanácsos, Máv üzletigazgató, a szombathelyi üzletveze­tőségnek legfőbb irányítója, a Vasvármegye című laptársunknak érdekes nyilatkozatban tárta fel azt, milyen jelentős és a közgazda- sági életben számottevő munka folyt az el­múlt évben a szombathelyi vasúti üzletveze­tőség területén. A nyilatkozat mutatót ad ar­ról a fáradtságot nem ismerő ügybuzgalom- ról, amellyel Vértessy Vilmos ennek a hatal­mas intézménynek ügyeit intézi. — Az 1941. esztendőhöz hasonló, vasúti szempontból eseményekkel teljes esztendő még nem igen fordult elő az 1895-ben felállított üzletvezetőségünk történetében — állapította meg Vértessy Vilmos. — A különleges és óriási forgalom lebonyolítása az ágfalva — sopron—nagykanizsai, továbbá a porpác—he­gyeshalmi és a győr—szentgotthárdi vona­lainkat úgyszólván teljes mértékben igénybe vette hosszú hónapokon keresztül. Ennek a lebonyolításához Németország figyelméből na­gyobb mennyiségű mozdonyt és hozzávaló né­met személyzetet kaptunk kölcsön. Nagy fel­adatot rótt üzletvezetőségünkre a visszacsatolt délvidéki területek forgalmának felvétele is. Rédics és Alsólendva között a szerbek által fölszedett és a dobrovoljácok által felszántott pályatestet teljesen helyreállítottuk. Ugyanezen a vonalon a felrobbantott, illetve a helytelen fenntartás következtében tönkrement műtár­gyakat, főleg hidakat megújítottuk, vagy újak­kal pótoltuk. A dáviclháza—murahelyi vona­lon a szerbek által ugyancsak elhanyagolt vo­nalrészeket várakozáson felüli gyorsasággal üzemképes állapotba helyeztük. A vonalak helyreállításával és a sze­mélyzettel való benépesítésével meg­történt ezeknek a területeknek az ország gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolása. A vonalhálózat bővülése és a forgalom meg­növekedése szükségessé tette személyzeti lét­számunk kiegészítését is. A tisztviselői állá­sokra körülbelül 70 érettségizett fiatalembert vettünk fel segélydíjas minőségben, más állá­sokra pedig 250—300 segédtiszti, illetve al­tiszti segélydíjast alkalmaztunk, főleg sokgyer­mekes helybeli családok fiait. Ez egyben szá­mottevő szociális könnyebbséget jelentett az illetékes családoknak. Kiképzésük nagyrészben már meg is történt. A kiképzés céljait szol­gálja a Szombathelyen már 3 esztendeje ki­tűnő eredménnyel működő állomásfelvigyázói tanfolyam is. Az így kiképzett fiatalság pótolja majd a betöltendő új állások személyzetét, valamint a nyugalomba vonult erőket. — A forgalom élénk föllendülése hozta magával, hogy egyes állomá­sainkat fölfelé kellett osztályoznunk. Ez annyit jelent, hogy némelyik kiadóőrség­ből állomáselőljáróságot, viszont más állomás- elöljáróságokból állomásfőnökségeket kellett szerveznünk. Építési és pályafenntartási osz­tályunk szintén nagymértékű munkásságot fej­tett ki az elmúlt évben. Néhány fontos vona­lunkon, — részben e vonalak elsőrangúvá té­tele kapcsán — a régebbi síneket acélsínek­kel cseréltük ki. Jobb vonalon pedig zúzott bazaltkőcserét végeztek az osztálymérnöksé­gek. Végül az üzletigazgató megemlítette, hogy, az üzletigazgatói dolgozó-szobához csatlakozó tanácskozóteremnek falán elhelyezték egykori hivatali elődeinek faragott, aranykeretbe fog­lalt arcképeit.

Next

/
Thumbnails
Contents