Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-10 / 7. szám
1942= január 10. ZALAMEGYEI ÚJSÁG A mérlegelhetjük és a termelési ágak egymásközti arányának síkján mérhetjük le, azonban megállapíthatjuk, hogy a megnagyobbodott ország munkapiacán a kínálat a háborús gazdálkodás idején már csak egészen lényegtelen mennyiségben jelentkezik, a békegaz- daságbán is csak csökkent mértékben fog mutatkozni. A visszatért területek lakossága minőségi szempontból is elsőrendű. Az elnyomatás két évtizedének fokozottabb nemzeti létfenntartó munkája megacélozta e területek magyarajkú lakosságát és ezt az erőt ma a magyar 'nemzetgazdaság előnyösen hasznosítja. A területi és népi erőgyarapodáson túl természetesen a legfontosabbak azok a változások, amelyek nemzetgazdaságunk jövőjében állottak elő. Az egyes termelési ágak »órában első helyen a természeti erőtől nyújtott mezőgazdasági és bányászati nyersanyagokban jelentkező többlet áll. A visszatért területek lakosságának foglalkozási megoszlásából is következtethetünk erre a tényre, mert átlagban a lakosság háromnegyed- része őstermelő ezeken a területeken, míg a trianoni országban a megfelelő arány csak valamivel több, mint a felerésze volt. A mezőgazdasági nyersanyagok szempontjából a Felvidék javította mezőgazdasági nyersanyagmérlegünket, a Kárpátalja, Kelet-Magyarország és Észak- Erdély viszont lényegesen a mérleg teher- oldalára billentette a .Felvidék mezőgazdasági nyersanyagtöbbletét. Kárpátalja és Észak-Erdélv fa-gazdálkodásunkban hozott hatalmas erőgyarapodást. A Délvidék nemcsak vetésterületeink nagyságát, de hektáronkénti terméshozamunkat is lényegesen emelte. Jelentékenyen erősödött az ország állatállománya is. Szarvasmarha- és juh-állomá- nyunkát különösen Észak-Erdély és Kárpátalja gazdagította, sertés- és lóállományunkat pedig különösen a Délvidék és kisebb mértékben a F elvidék. A bányászati nyersanyagok vonalán a Felvidék, Kárpátalja, de különösen Észak-Erdély visszacsatolása hozott tetemes erőt az ország iparának. Energiagazdaságunk Kárpátaljával és Erdéllyel kedvezőtlennek mutatkozik, vízierőben azonban nagy mértékben gyarapodtunk. A trianoni békeszerződés ipari síkon sújtotta a legkeményebben Magyarországot. A magyar ipartelepeknek majdnem fele az ország peremrészein helyeződött el a nyersanyagok közelében. Az 1938 óta visszatért területeken a cseh és a román uralom legjobban a gyáripart sorvasztotta. A cseh gazdasági politika a felvidéki gyárakat a cseh országrészekbe, a románok pedig az erdélyi FIGYELEM! 1A A N G-Sí N m “5“ A ** 2 “ N J < Ifi O H r ü 0 ARANY J.U'28.|g ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA L METSZETT m ASZTALOS ÁRU W TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1-69 SZ. építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedft. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. gyárakat a Regátba telepítették át. A trianoni ország a megcsonkított- ság 20 esztendeje alatt építette újjá a magyar ipart. A nemzeti önellátás célja lebegett a magyar iparpolitika előtt, ugyanúgy, mint Németországban, de szükség volt megteremteni a magyar ipart azért is, mert az agrárnépesség-feleslegünket le kellett vezetnünk az iparba. A magyar ipar az idegen uralom iparsorvasztó tevékenysége folytán a visszatért területekkel csak lényegtelenül gyarapodott, ha figyelembe vesszük a nyersanyagok közelségét és azt a fejlődési iramot, amit a magyar nemzetgazdaság a feldarabolás előtt a magyar peremvidéken megindított. Bácska ipara inkább mezőgazdasági iparunkat gyarapította. A megnagyobbodott Magyarország gazdasági mérlegének felállításánál helyet kell adnunk még a közlekedés és a külkereskedelem változásainak is. A vasútak hossza a Délvidékkel együtt 43.4 százalékkal, a köz- útak hossza pedig 41 százalékkal emelkedett. Jelentős nagyobbodást értünk el a víziútak- nál is, a Duna csaknem egynegyed hosszában magyar területen folyik. A közlekedés csak a Felvidéken és a Kárpátalján okozott kevesebb problémát, Észak-Erdélyben a köz- útak elhanyagolt állapota okozott nehézségeket. A magyar nemzetgazdaságnak a visszavegyen most mig a készlet tart Pál éa Indra cégnél Zalaegerszeg. Telefon: 170. csatolások folytán több feladatot kell megoldania. Annyi azonban bizonyos, hogy a megnagyobbodás, illetve a - visszacsatolások nagyobb nemzeti önállósághoz vezették Magyarországot és nagyobb jelentőséget kölcsönöztek az új európai rendbe való bekapcsolódáshoz. — e — A szombathelyi Máv üzletigazgató érdekes nyilatkozata az üzletvezető ség múlt évi munkájáról V ért ess y Vilmos miniszteri tanácsos, Máv üzletigazgató, a szombathelyi üzletvezetőségnek legfőbb irányítója, a Vasvármegye című laptársunknak érdekes nyilatkozatban tárta fel azt, milyen jelentős és a közgazda- sági életben számottevő munka folyt az elmúlt évben a szombathelyi vasúti üzletvezetőség területén. A nyilatkozat mutatót ad arról a fáradtságot nem ismerő ügybuzgalom- ról, amellyel Vértessy Vilmos ennek a hatalmas intézménynek ügyeit intézi. — Az 1941. esztendőhöz hasonló, vasúti szempontból eseményekkel teljes esztendő még nem igen fordult elő az 1895-ben felállított üzletvezetőségünk történetében — állapította meg Vértessy Vilmos. — A különleges és óriási forgalom lebonyolítása az ágfalva — sopron—nagykanizsai, továbbá a porpác—hegyeshalmi és a győr—szentgotthárdi vonalainkat úgyszólván teljes mértékben igénybe vette hosszú hónapokon keresztül. Ennek a lebonyolításához Németország figyelméből nagyobb mennyiségű mozdonyt és hozzávaló német személyzetet kaptunk kölcsön. Nagy feladatot rótt üzletvezetőségünkre a visszacsatolt délvidéki területek forgalmának felvétele is. Rédics és Alsólendva között a szerbek által fölszedett és a dobrovoljácok által felszántott pályatestet teljesen helyreállítottuk. Ugyanezen a vonalon a felrobbantott, illetve a helytelen fenntartás következtében tönkrement műtárgyakat, főleg hidakat megújítottuk, vagy újakkal pótoltuk. A dáviclháza—murahelyi vonalon a szerbek által ugyancsak elhanyagolt vonalrészeket várakozáson felüli gyorsasággal üzemképes állapotba helyeztük. A vonalak helyreállításával és a személyzettel való benépesítésével megtörtént ezeknek a területeknek az ország gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolása. A vonalhálózat bővülése és a forgalom megnövekedése szükségessé tette személyzeti létszámunk kiegészítését is. A tisztviselői állásokra körülbelül 70 érettségizett fiatalembert vettünk fel segélydíjas minőségben, más állásokra pedig 250—300 segédtiszti, illetve altiszti segélydíjast alkalmaztunk, főleg sokgyermekes helybeli családok fiait. Ez egyben számottevő szociális könnyebbséget jelentett az illetékes családoknak. Kiképzésük nagyrészben már meg is történt. A kiképzés céljait szolgálja a Szombathelyen már 3 esztendeje kitűnő eredménnyel működő állomásfelvigyázói tanfolyam is. Az így kiképzett fiatalság pótolja majd a betöltendő új állások személyzetét, valamint a nyugalomba vonult erőket. — A forgalom élénk föllendülése hozta magával, hogy egyes állomásainkat fölfelé kellett osztályoznunk. Ez annyit jelent, hogy némelyik kiadóőrségből állomáselőljáróságot, viszont más állomás- elöljáróságokból állomásfőnökségeket kellett szerveznünk. Építési és pályafenntartási osztályunk szintén nagymértékű munkásságot fejtett ki az elmúlt évben. Néhány fontos vonalunkon, — részben e vonalak elsőrangúvá tétele kapcsán — a régebbi síneket acélsínekkel cseréltük ki. Jobb vonalon pedig zúzott bazaltkőcserét végeztek az osztálymérnökségek. Végül az üzletigazgató megemlítette, hogy, az üzletigazgatói dolgozó-szobához csatlakozó tanácskozóteremnek falán elhelyezték egykori hivatali elődeinek faragott, aranykeretbe foglalt arcképeit.
