Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-10 / 7. szám
4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. január 10. Arizol hangok a brit vallási élet hanyatlásáról A salfordi katolikus püspök egyik beszédében, amelyet Manchesterben egy iskola megáldásánál mondott, az angol főiskolások alacsonyfokú vallási ismeretei miatt panaszkodott. Mennyire rosszul, áll Angliában ebből a szempontból a helyzet, mindennél világosabban bizonyítja a »The Catholic Herald« című angol újság szerkesztőjének Woodlock közismert jezsuita páterral folytatott beszélgetése, amely a következőket tartalmazza: »Amikor a múlt vasárnapi prédikációmban kifejtettem, hogy Krisztus alakja nem gyakorol akkora hatást az emberekre, mint Micky Mouse és Donald Duck figurái, egyáltalán nem hátáskeresésből tettem. Szomorú tényre kell ugyanis rájönnöm. E tapasztalatom tanúbizonyságául felhozom C. E. M. Joad professzort, aid a londoni egyetemen filozófiát tanít és nagyon sokat érintkezik fiatal egyetemistákkal. Két filozófiai kurzuson is kutatást végzett, vájjon mi a diákok vallási meggyőződése. Eredmény: kivétel nélkül valamennyien atheisták voltak«. Az oxfordi egyetem vallási felfogásának vizsgálata, amelyet ugyancsak páter Woodlock S. J. végzett, vallási szempontból ahoz a lesújtó eredményhez vezetett, hogy az egyetemet látogató diákok általában jobban ismerik a pogány istenségeket, mint a keresztény történelem nagy históriai alakjait. Más helyen a chelmsfordi anglikán püspök nyilatkozik Nagybritannia hitéletéről: »Anglia nyugtalan és nincsenek illúziói, mert elveszítette Istent«. Ez a nagy angol vallástalanság a főoka, hogy Nagybritannia és a Szovjetunió között egyre jobban mélyülnek a baráti kapcsolatok. Másrészt a bolsevisták nagyon jól tudják, hogy ez a helyzet a kommunista atheiz- musnak és az utóbbi időben kifejtett bomlasztó munkának a nép, elsősorban pe dig a j munkásság köreben kedvező alapot szolgáltat. Nagy a veszély, hogy Anglia a bolsevizmus- nak esik áldozatául. A canterburyi sztalin- barát magatartása csak sietteti az ország í bolsevizálásának folyamatát, amint az angii- j kán egyház mere-, formáival egyébként sem képes a vallási hanyatlás megakadályozására. — o — Egy kis szemle a társadalomban Nekem már se éjjelem, se nappalom a sok egyesület miatt. Reggel az első csengetésre boldogan rohanok a postagyűjtő szekrényhez. Levelet várok a távollévőktől. Nyúlok a levélért, bontom a borítékot, kihull belőle egy felszólító levél. Udvariasan felszólítanak arra, hogy fizessek. Éspedig záros határidőn belül, — ezt már nem annyira udvariasan írják —, mert kénytelenek lesznek ügyészükhöz fordulni, hogy rajtam a követelésüket behajtsák. Munkahelyemen meghívók özöne az íróasztalon. Választhatok, hogy mint tekintetes, nagyságos, avagy méltóságos úrként óhajtok megjelenni a meghirdetett összejövetelen. Elseje körül a pénzbeszedők is jelentkeznek. Csak egyhavi tagsági díjat fizessek legalább. Legyek tekintettel arra, hogy százalékot kapnak, gyermekek vannak otthon és hasonló megkörnyékezések azután könnyí- tenek is a pénztárcámon. Délután telefon cseng az íróasztalomon. De valahogyan el ne maradjak a mai előadásról. Nagynevű az előadó, feltétlenül ott kell lennem. Talán meg sem tartanák az előadást, ha véletlenül elmaradnék. És aznap este nagy lelkiismeret- furdalás gyötör, hogy miattam kellett hiába ideutaznia az előadónak, mert hiszen mégsem TSxelójet a legel&nyös&bben Nemeth József tüzelő és építkezési anyagkereskedőnél szerezheti be. Megbízható pontos kiszolgálás. Kossuth L. u. 62 Taüefon 22© Épületfa, metszettáru, asztalosáru, mész, ce ment terméskő, szige telő és fedél lemezek, stnkaturnád <tb. Tűzifa Kőszén Bri ' tt K x ' Ko'ác zén mentem el s az előadás minden bizonnyal elmaradt. Csak másnap nyugszom meg. amikor kollégáim gratulálnak a szerencsémhez, a jó orromhoz, egyszóval ahoz, hogy nem engedtem a csábításnak, otthon maradtam. Az történt ugyanis, hogy a meghívott előadó lemaradt a Keleti pályaudvaron. A beugratott előadó pedig a polinéziai népcsoportok kölcsönös kultúrhatása helyett — horri- bile dicíu — a mélytengeri algák különös érzékszerveit ismertette. Végy ceruzát és jegyezd. Mibe kerül nekem az, hogy társadalmi lény vagyok. Hogy kötelességeim vannak az egyesületekbe szervezett társadalommal szemben. Itt van mindjárt a KUMOE. Szégyeld magad, hogy nem tudod, milyen ez az egyesület. Jól jegyezd meg: Kiolvasott Újságokat Másodkézből Olvasók Egyesülete. Ugyebár újságot mégis-csak olvasni kell és nem rendelhetek meg minden fővárosi lapot is. Itt csak két pengő a havi tagdíj. Esküszöm neked, annyi időm nem volt eddig, hogy két újságot elolvassak itten. Azután itt van az ÉTÉGE. Hogy ezt sem ismered? Tudod egyáltalán, hol a legegészségesebb a sportolás? Az Éhomra Tekézők Éjjel Gurító Egyletében. Persze havi három pengőért, mert a pálya fedett, fűtött. És kulturális igényeim is vannak. Főnököm unszolására beléptem a KTKTK-ba. Itt ugyanis főnököm veje a titkár s hogyan is maradhatnék ki olyan egyesület támogatásából, mint a Kultúrát Tölcsérrel Koponyába Töltögetők Köre. Az a havi három pengő, amibe ez kerti 1, még a legjobb befektetésem, mert főnököm legutóbb is ígéretet tett, hogy jó pontot kapok a titkos minősítésben, hogy any- nyira lelkesedem a KTKIJv-érí. És mert világnézeti alapon állok, feltétlenül be kellett lépnem a SZOSZ-ba. Ezt a szervezetet alighanem ismered. Tudod a Szép lelkek Országos Szövetsége a legalkalmasabb arra, hogy kicseréljem nézeteimet az emberek morfológiai különbözőségéről. Persze ezért az elvont ismeretért is meg kell hoznom az áldozatot. Semmiség az egész. Mindössze egy pengő, meg a felszólítás ügyvédi költségre. így azután havi tíz-tizenöt pengővel megúszhatom Menyasszonyi koszorú, fályol nagy választékban Horváth Jenő divatáruüzletében azt, hogy társas lény vagyok, hogy embertársaimmal érintkezheíem. Hegyezd meg újra a ceruzád és számolj tovább. Hányán vagyunk ebben a városban, akiknek csak a havi tagdíjak elvisznek a pénztárcájából tíz-tizenöt pengőt. Ez évente 120—180 pengő. Csak az a díj, amiért a tagsági igazolványt pironkodás nélkül a zsebemben hordhatom. Ez csak annak a váltságdíja, hogy nem kell menekülnöm a pénzbeszedők, a felszólítások elől. És ami még hozzájön. Egy második pótadó ez, pedig semmiféle ingatlanunk nincsen, de még csak kilátásunk sincs arra, hogy valaha is házat vehessünk. Ellenben könyvre, az igazi kultúrára, már alig-alig telik. De menjünk csak tovább, A lakásom nem. lehet olyan, mint a házmesteré: Cselédlányt kell tartani, mert az okleveles feleség mégsem súrolhatja maga a konyhát. Gyerekek vannak, fűtenem kell a szobát. Ha moziba, vagy színházba megyek, mégsem ülhetek az utolsó helyre. Hetenként többször is inget kell váltanom, hiszen itt is, ott is meg kell jelenni az emberek előtt. És tudod, sok a por az aktákon, amióta annyian hiányzanak közülünk, meg azután a vakító fényben mindjárt meglátszik a robotolások nyoma. Mindezt pedig annak köszönhetem, hogy Kovács Gábor tekintetes úr vagyok, hogy néha még a nagyságos titulust is megkapom azoktól, akik főnökömmel összetévesztenek. És kíséreld meg: nem tagként élni, nem jótékonykodni nyilvános nyugtázás mellett, nem áldozni az összejövetelekre, nem ott lenni a felköszöntőknél. Kíséreld meg, hogy a magad útján járj, azt hallgasd meg, akit akarsz, azt az előadót süvegeid meg, aki még soh- sem tartott előadást arról, amit mindannyian tudunk, mindjárt kikerülnek, megvetnek, haszontalan embernek tartanak azok, a ix épen ügy nyögnek, görnyedeznek a iá.sada mi kötelezettségek súlya alatt, mint Te. És nézd meg az altisztemet. Az is Kovács Gábor. Nem tekintetes, nem nagyságos. Csak úgy: hallja Gábor, mpnjen el a trafikba tíz cigarettáért. Régi bútor már a hivatalban, csaknem annyi a fizetése, mint az enyém. Nem sajnálom tőle, megszolgált érte, derék ifjabb Kovács Gáborokat ne.élt már le-. De nincsenek társadalmi kö.e ezettségci. Egyszerű asszony a fele: égé. Maga mos, maga súrol. Egy kis hazai holmi mindig akad a sógorok révén. Sőt a minap azzal dicsekedett, hogy nagyon olcsón jutott iához, mert a szomszédja kijár az erdőre hu adéicfá gyűjteni. Lakása összeharon íthatat anul o.r.óbb, mint az enyém. Nincs vi. auvfőző'e, ezenem dolgozik lámpafénvnéi, nem olvas. A, c intézi itt a hivatalban a csendesebb perceiben. »Gábor hallja« tudtommal ne n tagja egyetlen kulturális, jótékony és társadalmi egyesületnek sem. Egyet e:i ü ért ha- zoutafanul ki nem ad. így panaszkodott nekem Kovács Gábor tekintetes úr, — fiatal, törekvő ba:á o n — miközben »Gábor halija« ’esegí ette tédka- bálomat. Kovács Gábor lennie e; u a nem tudtam sajnálni, mert értbe e le me : aá am: miért nem tud szabadu'ni a tárra’a mi é’et íratlan törvényeinek ha á!ya a ói. Cá o hallja« gyakorolt mozdulattal süllyeszíet e e! a megszokott borra a ól. S á á ra ot kezdő«ük a társadalmi kö'e eveit ég, bo gy a borravalót szabadkozás nélkül e!"oga ’ja É e t meg is (eszi anélkül, hogy egyetlen • >ks ót ejtene emberi mé 'ó á á >a ; ily a loku megsértése miatt. Me t hal ija GT o:« ésszel él és mit sem ad az e’őílé'elekre. S. K.
