Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-21 / 65. szám
1942. március 21. ZALAMEGYEi ÚJSÁG S. A fenyegető lakásínség csak építkezésekkel szüntethető meg Zalaegerszegen már fenyeget a veszedelem Zalaegerszegen is működik már a lakás- hivatal és \an is munkája bűveit. Fölállítása azorl' vált .sziiksű.»-ess«-í. hagy a lakásügyekben biztosítsa a rendet, gátat emeljen a hí- kásüzeknek elé, amelyek a mai időkben bizony igen nagy arányokat ölthetnének. A megüresedő lakások fölött most a lakáshivatal, illetve a polgármester rendelkezik. A bérlő pedig csak akkor köteles a felmondást elfogadni, ha a háztulajdonos megfelelő lakást tud a részére biztosítani. io'riő nevét, lakását közölve helyben lakóknak bér beadhatják. Hivatásos katonatiszt, vagy bármely al- j tiszt bármely okból felmondja a lakást, kö- j teles a bérbeadó 3 napon belül ajánlottan postára adandó levélben a helybeli katonai állomásparancsnokságot értesíteni és azt is közölni. milyen címen küldje a parancsnokság a választ. A katonai állomásparancsnokság jogosult az így felmondott lakást vidékről idehelyezendő tiszt, illetőleg alíiszt részére fenntartani, tartozik azonban erről, évi bérlet esetén a bérnegyed első hónapjának utolsó napjáig, havibérlet esetén pedig 8 napon belül bérbeadót értesíteni. Amennyiben az adott határidőn belül sí parancsnokság ide helyezendő katonai egyéni részére nem tartja lenn a lakást, vagy egyáltalán nem válaszol, bérbeadó a fel mondást! hozzám időben bejelentve hozzájárulásomtól függően a lakást bérbeadhatja, de csak helyben lakóknak. Lakáscsere előzetesen szintén bejelentendő. Bármilyen okból megüresedett lakásís vagy lakásrészt hozzájárulásom hiányában sem bérlőnek, sem háztulajdonosnak vagy hozzátartozójának kiadni nem szabad. , Az ismeretlen Japán A kérdés bizottsági és közgyűlési tárgyalásán a városnál rámutattak a városban tapasztalható lakáshiány okaira. Az egyik ok az, hogy a hivatalok száma szaporodik s az egyes hivatalok személyzetének létszáma a folytonosan jelentkező munkatöbblet következtében emelkedik; új hivatali helyiségekről kell tehát gondoskodni, ami csak úgy lehetséges, hogy magánlakásokat foglalnak le hivatalok számára. A másik ok az, hogy’ a falvakban lakó jegyzők, tanítók házat építtettek a városban, hogy nyugalmi idejüket saját házaikban élhessék le. Addig, amíg szolgálatban voltak, bérbeadták házaikat, nyugdíjaztatásuk alkalmával azután felmondtak bérlőiknek, akik így a régi házakban kénytelenek voltak más lakást keresni. Épen ezért mondta ki a város képviselőtestülete, hogy felkéri a közii- leteket építkezésre hivatalaik részére, hogy a hivatalok ne foglaljanak le magánlakásokat, vagy, ha ilyeneket már lefoglaltak, azokat hagyhassák eí. Természetes, hogy ilyen célú építkezésre elsősorban is a vármegyénél gondol mindenki, mert hiszen a vármegye megvásárolta áz iskolaközijén azt a rozoga épületet, amely a megyeháza nyugati szárnyával párhuzamos s amely tovább már nem csúfíthatja a város középpontját. Egyébként az Iskolaköznek egy része a Tompa-utca jórészével megérett már a — helyzetváltozásra. Az építkezést illető felhívás azonban nemcsak a közülcteknek, hanem magánosoknak is szól. Az építkezés ma igen jó befektetés. Azért csodálkozunk, hogy például a Kossuth Lajos-utcán újraépítésre váró házak tulajdonosai nem mozdulnak. Van ott néhány ház, amolyan hatásrontó, amelyek emeletrehózás- sal igazán jól kifizetődnének. A város belső területén találkozunk még beépítetlen telkekkel is. Nagy könnyelműség tulajdonosaik részéről ezeknek a telkeknek »parlagon« lia- gyása. Tudni kell azt is, hogy Zalaegerszegen igen nagy a rossz, a nedves lakásoknak a száma és, hogy épen ezért kiadatlan maradt több lakás. Az említett okok miatt ezek a lakások lassan-lassan megint benépesednek, mert a valami mindig több a semminél s inkább megy a rossz födél, alá az ember, mint, hogy födél nélkül maradjon. Már pedig ilyen lakásban lakni kész veszedelem. Várjuk, hogy a tavasz valami jót hoz az építkezések terén és elkerülhetjük a lakásínséget, amely eddig még csak fenyeget, de még nem csapott ránk súlyos öklével. A lakások bérbeadására vonatkozóan egyébként a polgármester, ma a következő felhívást bocsátotta ki: Ismételten és nyomatékosan felhívom a háztulajdonosokat, haszonélvezőket és általában mindazokat, akik lakások, üzletek, műhelyek bérbeadására jogosultak, hogy a gondoskodásuk alá tartozó megürült, vagy felmondás folytán, vagy bármely más okból megüresedő, továbbá lakásnak készült, de más célra hasznosított vagy használatlanul liagyött lakásokat, férőhelyeket, — a megüresedés okát és időpontját is feltüntetve — kötelesek mindenkor késedelem és haladék nélkül a polgármesterhez címzett, a városi iktatóba adandó írásban bejelenteni. Áz üres, vagy megüresedő lakásszükség- Jetül szolgáló helyiségeket a bérbeadásra jogosultak hozzájárulásomtól függően (az áj Európa Marco Polo (yl'323), a híres velencei utazó, könyvéből értesült először .Japánról, a mesés Zipangu szigetéről. A domonkos rendnek megvan egv hagyománya, hogy a középkorban \ ilmos francia domonkos térített már Japánban. A híres Zipangut — azaz Japánt kereste Columbus is az Antillákon túl. • Az újkorban a merész portugál hajósok kötöttek ki először Japánban, 1542-ben. Azóta a portugál k ereskedők évről-évre m eglátogatták a szigeteket. Igazában azonban csak akkor került az érdeklődés homlokterébe, amikor Xavéri Szent . Ferenc a missziós munkát itt elindította. Rendkívül érdekes Xavéri Szent Ferenc útja és működése itt Japánban. 1547-ben Ka- gosima vTiros (ma 150 ezer lakója van, a legdélibb szigeten Kiusiiui) kikötőjében horgony zó portugál hajóra egy Yajiro nevű ember menekült. A hajó másnap elindult Ma- lakkába, A gyilkosságba esett Yajiro kezdetben nagyon magába zárkózott, de a barátságos Alvarez kapitány hallatlan érdekes beszédére egy-kettőre megnyílt szívc-lelke. Alvarez kapitány pedig nem beszélt másról, mint a keresztény vallás igazságáról és a nagy szentről, Xavéri Ferenc atyáról. Yajirot roppantul érdekelte a hajóskapitány beszéde s mindjárt ellenállhatatlan vágy hajtotta a szenttel való találkozásra és a keresztény vallás bővebb megismerésére. Azonban amikor megérkeztek a maláj i félszigeten fekvő Malakka városba, Xavéri Szent Ferenc épen nem tartózkodott ott. Mivel a malakkai püspöki h'ely- nök nem keresztelte meg Yajirot, ő visszaindult hazájába. De beleszólt a. sors, úgy, hogy mégis csak találkozott Szent Ferenccel. Ugyanis amikor Yajiro hajója közvetlen a japán partokhoz ért, hirtelen olyan vihar tört ki, hogy a hajó kikötni nem tudott. A rettenetes vihar visszasodorta a hájót a kínai partokra, ahol negyednapra- ki is kötött. Yajiro Isten ujját látta ebben. Amikor a vihar lecsendesült, nem ment tehát Japánba, hanem visszament Ma- lakkába. Ott most csakugyan találkozott Szent Ferenccel. Elmondta neki életét és jövetele célját. Xav éri Szent Ferenc csakúgy nvelte Ya jiro szavait s érdeklődése és szent buzgalma a fortissimóba hevült. Rögtön elhatározta, hogy elmegy Japánba. Mindenkit kikérdezett, aki csak valamit is tudott a mesés szigetről. Sőt Alvarez kapitánnyal le is íratta a Japánban szerzett tapasztalatait. Alvareznek ez a kis füzete a legrégibb leírása Nipponnak. E füzet szerint Japán lakói büszkék, önérzetesek, nem kapzsik, hanem inkább bőkezűek'. Rendkívül tanulékonyak. A tolvajlást gyűlölik s halállal büntetik. »Tapintatos, finom emberek, halkan beszélnek és kissé lenéznek bennünket, külföldieket, hogy olyan hangosan beszélünk«. Egynejú házasságban élnek s az asszonyok rendkívül udvariasak, kedvesek és hűségesek a férjeikhez. Leírja ezután Alvarez még a vallásukat is, a sintoizmust és a buddhizmust. Xavéri türelmetlen érdeklődéssel olvasta Alvarez leírását. Mindjárt észrevette, hogy ü japán nép egészen másfajta, mint a többi keleti nép. Nincs bennük nyoma sem a hinduk közömbösségének, a malájok szelíd és. lemondó önmegtagadásának és a Molukki szigetiek vadságának. Tele vannak szent kíváncsisággal és mohó tanulniv ágyassal. Azután ismét Yajirot faggatta s amikor megtudott any- nyit, amennyit akart, elhatározta áz indulást. 1549. június 24-én egy kis kínai dzsunkárai szállt társaival. Az utazás mesébe és regénybe; illő volt. A kínai kalózok egész nap a bálv ányuk előtt áldoztak és lazsáltak. Úgy látszik, pénzt akartak zsarolni a Szenttől. Közben a kis karaván az életéért is aggódott, mert? a hajósok nem egyszer világosan céloztak arra, hogy bálványuk nem jó szemmel nézi az utasok szállítását. Augusztus 15-én mégis megérkeztek a vágyódott földre. Japánba. Xavéri két esztendőt töltött itt s elhintette az ő csodálatos szentségével és tudásával a keresztény hit magvait. Míg Indiá-t ban tömeges volt a megtérés, itt nem. Egyenként tértek meg a japánok, de viszont a hitélet sokkal mélyebb is volt. Persze néni volt elegendő a keresztényi vallás tétefeit hirdetnie. A japánok hallatlanul nagy érdeklődését is ki kellett elégítenie. Ezek pedig tudni akartak mindent: a világ teremtéséről, a napról, a holdról, a csillagokról, az időjárásról stb. Amely kíváncsiságot Xavéri Szent Ferenc, az egykori párisi egyetemi tanár, remek tudással és egyszerű1 kifejezéssel elégített ki. Amikor ezekkel végleg sarokba szorította a boncokat (japán papokat) is, ezek végül is nem tudva, mit mondjanak, Kínára hivatkoztak. Nevezetesen azt mondogatták XavérinekL hogy ezt a tudományt Kínában nem ismerik. Márpedig, ha igaz volna, ott is ismernék. Mert ott mindent tudnak. Ekkor derenget fel Xavéri Szent Ferencnek Kína fontossága. Ráeszmélt, hogy Japánban tartós eredményt csak úgy érhet el, ha először Kínát téríti meg. 1551. év őszén tehát elhagyta Japánt, hogy Kínába menjen. Oda azonban sohasem jutott el, mert 1552. december 1-én a kínai partok előtt San-Csoan szigetén 46 éves korában meghalt. —gy —. TÓTH GYULA ári és nőj szabóságából Kész nöikabát és ruhaosztáiy Uridivat és szöveteladás ¥
