Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-01-10 / 7. szám

ZALAMEOm UJgÄG _________________________________1942. január 10. It us császár nagy összeírásai mind elvesztek, illetően csak töredékes feljegyzések állanak rendelkezésre, most Szent Lukács adatait csak máshonnan és nem erre a célra készült ada­tokkal lehet meghitelezni és megerősíteni. Ha­bár Szent Lukács maga is elegendő tanú volna, mert hiszen épen antiochiai születésű, ahol a helytartók székelte;’1 Sőt épen abban az időben született, amikor Quirinius ott má­sodszor volt császári helytartó. És szinte le­hetetlen v olna elképzelni, hogy Szent Lukács, intelligens szüleitől ne hallott volna már gyer­mekkorában elegendőt a híres helytartóról, Quiriniusról, aki évekig volt a nagy biroda­lom trónörökösének, Augusztus császár uno­kájának, Cajus. Caesarnak, vezérkari főnöke a keleti hadjáratok alatt. Quirinius második helytartóságát az elsővel már csak azért sem téveszthette össze, nem is számítva, hogy az Apostolok cselekedeteiben Quirinius e máso­dik helytartóságára, illetve a második össze­írására határozottan céloz is. Mindent összevéve, Krisztus Urunk íe- hát a mostani évszámításunk előtt 5, vagy 6 esztendővel született éspedig a régi római hagyomány szerint december 25-én. Az üdv­történet szempontjából — mint már mond­tuk — teljesen mindegy, hogy az Üdvözítő mikor született. Örömünk az, hogy megszü­letett és most a mienk, amiért a hívő áhítat szeretne ugyan a születés körülményeiről még többet tudni. De ne felejtsük, Isten a lel­künket nézte és nem a tudásunkat. —gy — A ferences tartományfőnök köszönő levele Pelnn József prelátus, zalaegerszegi apmt- plébános dr. Hársligethy \ . Viktor ferences tartományfőnöktől a következő levelet kapta: Méltóságos és Főtiszíelendő Prelátus Ur! Amikor a zalaegerszegi második plébá­nia megalakulásáról szóló hivatalos értesítést megkaptam, nem mulaszthatom el, hogy első­sorban Prelátus Urunknak a magam és a rend­tartomány háláját és köszönetét tolmácsol­jam. Méltóságod kezdeményezésének köszön­hetjük, hogy ez megvalósulhatott. Biztos va­gyok abban, hogy rendi Testvéreim, akikre jelenleg a plébánia vezetése bízva van, szintén át vannak hatva a hála érzelmével kedves Konfrater Urunk iránt s minden igyekeze­tükkel azon lesznek, hogy Méltóságoddal kar­öltve s bölcs vezetése és útbaigazítása mel­lett munkálják a halhatatlan lelkek üdvét. A jó Isten és Szpnt Ferenc Atyánk áldása le­gyen Prelátus Atyánk minden munkáján e kérjük, hogy a jövőben is tartsa meg Szent Ferenc Fiait atyai jóindulatában. Fogadja őszinte nagyrabecsülésem nyil­vánítását, amellyel vagyok buzgó imáiba aján­lottan Kedves Konfrater Urunknak Budapest, 1942. január 5-én. A vasárnapról hétfőre hajló éjszakán pontban éjfélkor az államvasutak egész vo­nalhálózatán jelentős vonatkorlátozások lép­nek érvénybe, amelyeket a téli időjárás és az ezzel járó rendkívüli viszonyok tettek szük­ségessé. Bennünket, zalaegerszegieket a legkö­zelebbről az érint, hogy a Szombathelyről reggel 5 óra 50 perckor induló és Székesfehérváron A csatári egyházközségi képviselőtestü­let eleget akarván tenni a Katolikus Akció rendelkezésének, január 4-én, Jézus nevenap- ján harcot indított a káromkodás rút bűne ellen és gyönyörű ünnepéllyel hódolt Isten szent nevének. Óriási tömeg gyűlt össze az ünnepély helyére. Mozdulni alig lehetett. A falakról szinte csurgóit a víz. Az »Istent akarjuk« című énekkel kezdődött, a gyűlés. Majd Bocz- földi Jenő szavalta el lelkesedéssel Nagy Mik­lós versét, a »Falusi köszönés«-t. Ezek után Káuzii Gyula esperesplébános ismertette a gyűlés célját s hirdette meg a hadjáratot a különféle káromkodások ellen. Megható volt a Kálót szá j harmonika-ötösének szép muzsi­kája: »Dicsőség mennyben az Istennek« című egyházi éneknek eljátszása. Utána kedves be­szédek hangzottak el a káromkodás ellen. Az iskolás gyermekeknek Szabó János VIII. o. tanuló beszélt meghatóan! az ifjúsághoz Ta­kács Annus, a Leányklub tagja szólott lelke­sen és meggyőzően, a felnőttek Zimborás Nándort hallgatták nagyon figyelmesen, aki­nek praktikus és szép példákkal telített be­széde nagy hatást keltett. A káromkodás elleni magyar törvényeket Németh Kálmán, a Kálót ifjúsági elnöke ismertette. Ezután az egy­házközségi gyűlés átváltozott gyönyörű ün­nepséggé, amelyen Isten, az Ur Jézus, a leg­át közlekedő gyorsvonat, amelynek Zalaegerszegről Rohan van csatlako­zása, és annak esti ellenvonata ide­iglenesen megszűnik. A celldömölk—zalaegerszegi vonalon az lesz a változás, hogy a Celldömölkről jelenleg 21 órakor induló személyvonat helyett egv új vonat közlekedik, amely 18.20-kor indul s Zalaegerszegre 20.45-kor érkezik. felségesebb Oltáriszentség s a boldogságos Szűz Mária nevének adták meg a mélységes tiszteletet és dicsőítést gyönyörű négy jele­netben. Először is öt Kaíot-ifjú Isten nevé­nek öt hatalmas nagy betűjét tartotta. Az énekkar a Szent szent-et énekelte, utána sza­valókórus elharsonázta, majd ismét a »Szent szent a seregek ura Istene« című ének lel­kesítette a megiíletődött közönséget. A má­sodik jelenetben a káromkodás elleni na­gyobb plakát zászlónak kiképezve volt a köz­pont, körülvette az ifjúság s a kar »Jézus a rád emlékezés« című ősrégi éneket énekelte A harmadik jelenetben az angyalok kara vett» körül az Oltáriszentséget jelképező magasra tartott kelyhet s feltört a magyar nép fen­séges szentségi éneke: Üdvözlégy Oltáriszent­ség, amelyet a szavalókórus megismételt lel­kesen s égbetörően. Utoljára az angyali kar hozott egy Mária-szobrot, azt középen magasra tartva" énekelte a »Köszönteni jöttünk ó Má­ria« kezdetű éneket s Németh Gabriella sza­valatának minden verse után ismételte: »Kö­szöntünk tégedet. Mária, Mária, Ur Jézus szent anyja, angyalok királyné asszonya«. A Pápai Himnusz eléneklésével fejeződött be a kedves s bizonyára eredményes szép ünne­pély s, mert sokak lelkében fél viharzott a szent fogadás: Isten nevét többé nem ká­romolom ! Á megnagyobbodott Magyarország gazdasági mérlege Területi és népi gyarapodásunk a statisztika tükrében Istenkáromlás elleni egyházközségi gyűlés és ünnepély Csatárban oltártestvére: Dr. Hársligethy V. Viktor tartománylőnök. öltözködhet TÓTH GYULA divatházában Teki^se vm e q fővá* om niv&fu kirakatai mat . W.,,»-*«. * ,r..^«öUe9aBHHHÍ^2iÉnaBB»BflEai A trianoni Magyarorszag területe kétszer békés és kétszer fegyveres úton gyarapo­dott. Az első bécsi döntéssel a csaknem szíu- magyar lakosságú Felvidéket, a ^ második bécsi döntéssel Kelet-Magyarországot és Észak-Erdélyt kaptuk vissza. Kárpátalját és 1941-ben a Délvidéket honvédségünk fegy­verei szerezték vissza. A trianoni Magyar- ország területe 93.073 négyzetkilométer volt, a mai 'Magyarország területe a visszafoglalt Bácskával, Baranyával és Muraközzel együtt több mint 170.000 négyzetkilométer. Terü­leti gyarapodásunk mellett népi gyarapodá­sunk is jelentős. A mai Magyarország lako­sainak száma kereken 14.5 millió, ami a tria­noni országgal szemben 36 százalékos emel­kedést mutat. Amint látjuk, termelésünknek emberi munkaerővel való ellátása, nem áll arányban a területi gyarapodással. A trianoni Magyarország népsűrűsége a legújabb nép­számlálás eredményei szerint 100.1, a felvi­déké 88.7, Kárpátalja népsűrűsége 57.8, É szak - Erdélyé 59.7, a visszafoglalt Délvidéke pe­dig hozzávetőlegesen 90 négyzetkilométeren­ként. A mai új Magyarország népsűrűsé­ge 85.9. A nemzetgazdaságnak rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét helyesen ugyancsak! a többi termelési tényezővel egybevetve undák, rendelésre mérték után. Alá itások, bélelés és gallérozások legolcsőbbsii if j. L » K i SÁNDOR szűcs mesternél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5. lfonatkorlátozások a Máv vonalain

Next

/
Thumbnails
Contents