Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-03-07 / 54. szám

1942. március 7. umm s. *nek épen a szegény családokban van. Az egyke 'férgei épen a tehetősebb családok gyökereit rágják. Mert féltik a jövedelmüket, féltik a vagyonukat az Isten áldásától. Túlhajtottak az igények, nagy a luxus, ez az egykézési igazi oka. Pedig, ha volna bűn, amelyre nem volna bocsánat, akkor az egykézés az a bűn, amely nem érdemel bocsánatot. Az egy ke­zűk istentelen, pogány kézzel nyúlnak bele a teremtő Isten terveibe és vakmerő kézzel gyilkolják meg a még meg nem született! istenáldást. Súlyos lesz majd egykor az egy- kézők számadása a mindenttudó Isten ítélő­széke előtt, de a felelősségük a magyar nem­zet ítélőszéke előtt is. Hiábavaló minden ha­zafiaskodás, ha a temető nem a városok és falvak alatt kezdődik, mint volt régente, ha­nem már az anyák méhének Ä legnagyobb hazafiúi tett nem a szép hazafias beszédek clszavalása és a színvonalas hazafias ünnepélyek megrendezése, hanem a magyar föld­nek emberrel való befáslíása. Csak az a föld marad a tiétek, — fejezte be előadását, — amelyet nemcsak katonával és fegyverrel, de családdal és gyermekkel tudtok megszállni, csak az a föld marad magyar, amely szaporodó magyar családok otthona. A pompásan felépített beszédet lelkes tapssal honorálta a közönség. Betegek gyakran székrekedésben is szoktak szenvedni. Ilyenkor gondoskodni kelt Darmol hashajtóval a jó emésztésről Betegségben «J2S2S& szükséges a W^“**' ^* Iskola- és óvodaépítés is a kfiieljSvfi feladatai közé sorakozik Zalaegerszegen A népoktatásügy Zalaegerszegen akkor kapott először megfelelő hajlékot, amikor a Jókai utcai elemi iskola megépült. A sol: száz­ra rúgó gyermeksereg addig a teljesen cél­szerűden központi — I. körzeti iskola mel­lett olyan helyiségekben kényszerült a tudo­mány elemeit magába szívni, amelyek iga­zán nem váltak dicséretére sem az oktatás­ügynek, sem a városnak. A központi elemi iskolának már elhelyezése is szerencsétlen volt. Úgyszólván levegő nélküli utcákra került és emellett közös udvara van a kereskedelmi is- 1 kólával. Többet talán fölösleges is felőle mon- j dani. Sok-sok utánjárás, tárgyalás, spekulálás | után végre nyélbeütötték az új elemi iskola, építésének ügyét. Meg is épült az iskola a fe­rencesek templomával szemben, de az új épü­letet átadták a katonaságnak és megkezdték az építkezést a .1 okai-utcán s szerencsésen, be is fejezték. De igen garasra ment a dolog. Csak épen a tényleges szükségletet fedeztet s még a tervbevett igazgatói lakás építése is elmaradt. Megszűnt ezzel a zsidó hitközség Eötvös-utcai épületének és a Piac-téri épü­letnek iskolai célokra való használata, de — annak ellenére, hogy az 1929-ben megnyílt Notre Dame zárda elemi iskolája a leánynö­vendékek naffyrészét masába fogadta — ki- tűnt az, hogy a két iskolaépület csak i’övíd ideig lesz képes a szükségletet kielégíteni. A mai helyzet igazolja is az akkori feltevést, mert négy osztályban csak váltogatott rendszerrel lehet megol­dani a tanítást. Ezek az osztályok hetenként háromszor délelőtt, három­szor délután részesülnek tanításban. Ez, az oktatásügyre semmikében sem elő­nyös rendszer nem megszűnés, hanem kiszé­lesedés felé közeledik, amennyiben a jövő is­kolai évben meg kell nyitni a fiú és leány Vili. osztályt s így a váltogatott tanításban' részesülő osztályok száma 6 lesz. Mivel pe­dig arra nem lehet számítani, hogy a gyer­mekek számában lényeges csökkenés áll jon be, s mivel ez az egészségtelen állapot sokáig! fenn nem tartható: bizony elérkezett az ideje annak, hogy iskolabővítésre gondoljanak az illetékesek. Fönnáll azonban, — mint tudjuk, — új óvoda építésének szükségessége is, amit egyéb­ként már tárgyalt a város képviselőtestülete is és úgy határozott,, hogy ovoda céljaira át­adja a Baross ligeti kórház-épületet, de csak akkor, ha a kórházhoz olyan bővítések tör­ténnek, amelyeknek révén a Baross-ligeti épü­letet a kórház nélkülözheti. Hogy mikor áll be ez az idő, azt még békében is nehéz volna meghatározni. Hát most ?! Szóval Zalaegerszegnek gondiai nem kc- vesbednek, hanem fokozódnak és meg kell jegyeznünk, hogy az oktatásügy követelmé­nyeinek kielégítését ma már nem lehet olyan könnyűszerrel elodázni, mint még csak nem­rég is. Ma már a teljesen kifogástalan is­kolaépületekben sem szabad a váltogatott ok­tatási rendszert annyi ideig érvényben tar­tani, mint amennyi ideig a város elnézte,; hogy a legifjabb nemzedék szúrd ék okban nyerjen oktatást. Órabemutatók a föld körül A föld különböző hosszúsági fokai alatt tudvalévőén más és más az óra. A saját ten­gelye körül forgó földgömb felszínét ugyanis mindig más időben érik a delelő nap suga­rai. így aztán most, amikor Amerika, vagy a távoli Kelet politikai és hadi eseményeiről szinte percenként érkeznek a táviratok és xadiógramok, lényeges az, hogy mindig pon­tosan tisztában legyünk a feladás idejével* illetve könnyűszerrel át tudjuk azt számítani a mi középeurópai óránkra. A föld felülete 24 képzeletbeli sávra van felosztva. Egy-egy sáv szélessége 15 hosszúsági fok. Az első bősz- szúsági félkör hallgatólagos nemzetközi meg­egyezéssel az, amely a greenvichi csillagvizs- -igálón megy keresztül, a képzelt első órasáv közepén. Ettől keletre a második sáv köze­pén pont egy órával előbb, nyugatra pedig egy órával később üti az óra a tizenkettőt.. Mivel pedig keleti irányban haladva ezek a sávok íO-tól 23-ig vannak számozva, a sáv száma megmondja azt az órát, ami a sáv területén akkor van érvényben, amikor Green- vichben dél van. így például amikor az óra Greenvichben tizenkettőt mutat, Saigonban, Szingapúrban és Batáviában tizenkilenc óra, Hongkongban és Manilában (a Filipi-szige- teken) húsz, Vladivosztokban és Tokióban hu­szonegy, a Marianne szigeteken, Guam szi­getén, Melbourneban és Sidneyben huszon­kettő az óra. Épen éjfél van a Marshall-szi- geteken és Ujzelandban, hajnali két óra Ha­vaiban (Honolulu) és Tahitiben, reggel hetet mutatnak Washington é3 Newyork órái. Köz­ben természetesen ügyelni kell a napra is, mert amikor az űjzélandi sávon tizenkettő az' óra, Samoa szigetén 0 órát írnak. Pél­dául, amikor Greenvichben december 16-án hajnali három óra a hivatalos idő, Newyork - ban még csupán december 15-ének huszon­kettedik óráját jelzik. így állhat elő az a lát­szólag mulatságos eset, hogy a Budapesten, vagy Londonban reggel feladott kablogram, vagy rádiógram — már előző este megérke­zik Ncwyorkba, vagy Philadelphiába. — o — Nyulrágott törzs kezelése Irta: Doktor Ödön. Az 1939—40. évi telet sokáig nem felej­tik el gyümölcstermesztőink. Bár az 1928— 29. évi tél is hasonló volt hőmérsékletben, azonban nyúlkár tekintetében meg sem köze­lítette. A legnagyobb csapás az volt, hogy né­hány nap, illetve éjjel történt a pusztítás. Dacára, hogy gyakori felügyeletben tartottuk gyümölcsösünket, amely teljesen körülkerített, mégsem tudtuk megóvni fáinkat. Egyrészt, mert a hófúvás mindig a kerítés mellé került, s így átsétáltak rajta a nyíllak, másrészt mert azon a néhány hóviharos napon lehetetlen volt embernek felügyeletet tartani. E munkámmal az a főcélom, hogy a vég­rehajtott áthidaló oltások eredményéről be­számoljak, annál is inkább, mert a legújabb értesülések szerint e télen is helyenként jelen­tős nyúlkárral számolhatunk. Telein tettel arra, hogy a kártétel nagyré­sze még február közepén történt, a további nagy hideg és hóviharok miatt nem lehetett azonnal hozzáfogni a gyógyításhoz. Ugyanis — mint a leírások mondják — a nyúl rend­szerint csak a kéreg egy részét tépi le, s aj cambiumot a fán hagyja. Amennyiben a kam­biumot nem engedjük kiszáradni, hanem ol­tóviasszal bekenjük és szalmával bekötözzük, úgy az új kéregrészt nevel és a fa oltás nél­kül megmenekül. Ezt azonban az esetek 90 százálékáhan nem lehetett végrehajtani. Egy­részt a szárító szél miatt, amely a cambiumot j néhány nap alatt elpusztította, másrészt a nagy j hideg miatt, amely az oltóviasz folyékonysá­gát és az emberi kéz munkáját is megaka- ] dályozta. Igv tehát csak március elején kezdhettük | meg a gyógyítást. Több, mint 3000 almafánk- j nak cgyharmada szenvedett nyúlrágást. Eb- i bői 100 darab törzs teljesen körül volt rágva, í 400 darab pedig legfeljebb negyedrésznyi szé- l les héjjal rendelkezett. Ezeken 1—4 szál vesz­szős áthidaló oltást kellett végezni. További 200 darab fa törzse rágás után is még fél, il­letve háromnegyedrésznyi széles héjjal ren­delkezett. Ezeket már nem oltottuk. Körülbe­lül 300 fa pedig csak kisebb gallyrágásokat, jelentéktelenebb sebeket szenvedett. Első teendőnk volt az oltásra szoruló tör­zsek bekenése oltóviasszal és bekötözése szal­mával. Ezután kisebb, de erősen megrágott ágak lemetszése következett. Majd a met­szési sebeket, továbbá a megmaradt ágak és törzsek kisebb rágott sebeit — amelyek áthi­H A R iS N Y A M ű 8 e I y e rí és h e r nyáselyem összes minőségben Kérje minden üzletben Vigyázzon a márkára: N O R - C O C

Next

/
Thumbnails
Contents