Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-02-27 / 47. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. február 27. Amerika megszállása is lehetséges Különleges szép Abból az alkalomból, hogy egy japán ten­geralattjáró lőtte az amerikai partokat, a ju- án sajtó gúnyos kérdéseket intéz Roosevelt- éz és haditengerészeti miniszteréhez, Knox- hoz. Hol marad tulajdonképen az amerikai flotta? — kérdik gúnyosan a japán lapok. A Kokumin Shimbun rámutat arra, hogy az amerikai kontinens megszállása már nem tar­tozik a képzelet birodalmába. »Ne beszéljen ön Csangkajsék, Burma, Holland-India, vagy Ausztrália számára nyúj­tandó segítségről, Roosevelt úr, -— írja szó­szerint a lap. — A Csendes-óceán valameny- nyi hajózási útvonala japán kézben van. Nem­sokára Panama sorsa is kockán foroghat.«, A Nishi-Nishi különösen súlyos csapás­nak minősíti Knox amerikai haditengerészeti miniszter számára azt a tén^t, hogy egy ja­pán tengeralattjáró támaszpontjától 6 ezer mértföldnyi távolságban intézett támadást az amerikai partvidék ellen. Az Asahi Shimbun rámutat arra, hogy az amerikai tengeri és légi erők hiába keresték1 a japán tengeralattjárót. Hétfőn éjjel holdfogyatkozás A világűrnek két érdekes eseménye lesz a közeli napokban, éspedig a teljes holdfo­gyatkozás, valamint a részleges napfogyat­kozás. A teljes holdfogyatkozásra március 2- án kerül sor, ezen $ napon éjjel 23 óra» 31 perckor elsötétül, illetve láthatatlanná vá­lik a hold és a fogyatkozás egészen március 3- án hajnali 3 óra 11 percig tart. A közel négy jóra hosszat tartó holdfogyatkozás a teljes idő­tartam alatt látható lesz Magyarországon is. A rendkfvül szép és ritka látványnak nyil­ván sok nézője lesz: az égi tünemény szabad szemmel pompásan megfigyelhető, s a leg­érdekesebb természeti élmények közé tartozik. Nem lesz ily kedvező a helyzetünk a, részleges napfogyatkozással, amelyre március 16-ról 17-re virradó éjszakán kerül sor. A részleges napfogyatkozás nálunk egyáltalá­ban nem lesz látható. Semmiféle vonatkozá­sában és hatásában sem. A leventék legszebb, címe”: A dolgozó ember Leventék gazdasági nevelése A leventenevelésnek gazdasági irányban való kiegészítése céljából megalakították a Leventék Gazdasági Szövetkezetét. A Szövet­kezés levente tagjainak tevékenysége: tehe­nészet, házinyúl-, selyemhernyó-tenyésztés, ba­romfitartás, tojásgyűjtés, parlagon heverő te­rületeken olajos magvak termelése, gyógynö­vény-, gumi-, vas-, fém-, papír-, csont- és rongy-gyűjtés, megengedett lapok, könyvek terjesztése lesz. A Leventék Gazdasági Szö­vetkezete tehát a vállalkozószellemű szorgal­mas, öntevékeny leventéket a szabad időben takarékosságra, tőkegyűjtésre, gazdasági mun­kálkodásra neveli. Az a levente, aki belépett szövetkezési tagnak, erkölcsi kötelezettséget vállal, hogy szabad idejében hasznos munkával foglalko­zik. A mozgalom örömmel üdvözöl és támogat minden munkát, ami árút, vagy keresetet eredményez, mert az ország erejének növe­lését jelenti az. Legszigorúbb kötelesség, hogy a szövet­kezési munkát csak szabad időben végezhet­nek, a megindított termelő munka tehát nem végezhető sem a tanulási, sem az ipari vagy kereskedelmi elfoglaltság rovására. A mun­kával megkeresett pénzt a tagok saját ne­vükre váltott postatakarékpénztári betét­könyvbe fizetik be. így gyűjtött tőkéjük igen jó szolgálatot tesz a leventeidő végén. Pénz- kivételi szándékot előzetesen be kell jelen- teniök. A gyűjtött, vagy termelt árúkat a szövetkezés útján értékesítik, a közösen vál­lalt munkából keletkező haszon a tagokat il­leti meg munkájuk és üzletrészeik arányában, üzletrészüket is csak saját keresetükből vá­sárolhatják. A Levente Gazdasági Szövetke­zés országos jellegű célkitűzése a leventék öntevékenységére \aló nevelésén kívül még a következők: Azok a leventék, akik szabad idejükben végzett munkájukkal 20 pengős keresetet el­értek, évente egy pengőt kötelesek befizetni a »levente szociális alaj« javára. E bevétel­ből táborokat állítanak fel, üdülőhelyeket lé­tesítenek, a szegény leventéket ruhával lát­ják el. A Szövetkezés így tanít ja meg a leven­tét arra, hogy a legnagyobb rang, a legszebb cím: a »dolgozó ember«. TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM kedves ve­vőimet és üzletfeleimet, hogy üzleti iro­dámat Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 32. szám alá helyeztem. Szíves meg­keresést kér BÖDEY GYULA sör- és bornagykercskedő. Telefon: 378. n ő i ferhérnemüek nagy váiMactéfttban Horváth Jenő divatáruüzletében .eamt&uvmmm ■MHMk •- > 'TwSfcV Tudja-e Ön...? •.. hogy a gyászruha színe nem minde­nütt és nem mindig volt fekete? A kínaiak gyászszíne például fehér, a törököké kék, az egyiptomiaké sárga, a francia királyoké lila, j a francia királynőké gesztenyebarna volt, a Í római nők pedig a császárság korában fe­hérben gyászoltak. ... hogy az i betű pontja egy olasz új­ság megállapítása szerint 0.01 milligrammot] nyom? Eszerint egy gramm tintával 100.000 i-re lehet pontot tenni. ... hogy Grönland jégtakarója helyen­ként 2.700 méter vastagságot is elér? ... hogy a Mars hőmérséklete délben át­lagosan 15 fok a fagypont fölött, éjjel pe­dig 30—40 fok a fagypont alatt? . .. hogy a nyírfa kérgét kőben szegény vidékeken sokszor útkészítésre használják, mi­vel gyantában való gazdagsága következté­ben az enyészetnek igen sokáig ellenáll? ... hogy az óceánok még a partoktól 800 —1000 kilométer távolságban is apró rova­roktól nyüzsögnek, épen úgy, mint a szá­razföld kisebb-nagyobb állóvizei és lolyói? Ezeknek a rovaroknak szaporodását sokáig nem tudták megmagyarázni, míg legújabban sikerült megállapítani, hogy vándormadarak lehullott tollaira rakják petéiket. ... hogy a csigák a növényi mérgekkel szemben teljesen érzéketlenek? Az ismeretes mérges növények és mérges gombák minden­esetre nem ártanak nekik. .. . hogy a cápa egy alkalommal képes másfél métermázsa halat is elfogyasztani? . .. hogy a madarak között a verebek a legrosszabb repülők? ... hogy az első bankjegyeket a kínaiak időszámításuk 2800. évében hozták forgalom­ba? Ezek a bankjegyek már sok tekintetben hasonlítottak a mai bankjegyekre, amennyi­ben feltüntették a kibocsátó bank nevét, a kibocsátás időpontját, a kibocsátást elrendelő pénzügyi főtisztviselő nevét, az értéket szám­ban és írásban egyaránt megadták és meg voltak számozva. Szélükön a következő fel­írás volt olvasható: »Termeljél, ha tudsz és kiadásaidban légy takarékos.« Papírjuk eper- fa-rostból készült. Az első kínai bankjegyek! egyetlen példányát a szentpétervári múzeum, őrzi. Jegyszelvények elszámoló lapja nyomtatvány finom és kenyér- liszthez kapható a ZRÍNYI RT. könyvesboltjában

Next

/
Thumbnails
Contents